Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-08 / 1. szám
ii V 11 * ‘pSP 11 . - ji i mokja elérheti a 75 fokot is. Lakóinak száma 170 ezer körüli, zömében ujgur. Turfán közelében van a történelmi főváros, Astana, amelynek temetőjéből a honfoglaló magyarok temetkezéseire jellemző leletek kerültek elő. A feltárást még Stein Aurél kezdte, majd Li Cheng kollégám folytatta. 500 csontváz vár feldolgozásra, mely munkát 1987- ben pénz és idő hiányában nem tudtam elvégezni. A temető leleteinek feldolgozása azért is rendkívül fontos, mert az 5—7. századi lakosság összetételét ismerhetjük meg általa. A Góbisivatag ezen és ettől északra fekvő területe most újra érdeklődésünk központjába került: magyar régészek dolgoznak e terület mongóliai oldalán, Erdélyi István vezetésével. Igen értékes leletek kerültek felszínre a történettudomány számára. 1. Cey-Bert Gyula élettörténész kucsai lányok társaságában 2. A Dzsungár kapu, amely a népek országútja volt 3. Jurta, vagyis nyári szállás építése 4. Kashgár óvárosa 5. Tornácos ujgur ház Kucsában 6. Ujgur ház belülről, a „felvetett” ágygyal zetközi Gasztronómiai Tanács főtitkára, Bangkokban élő, somogybárdi születésű magyar, Molnár Péter, a magyar televízió fiatal operatőre és Kiszely István antropológus. — Kiszely István már az előző útjaival is meglehetősen sok vihart kavart. A közvéleményt felcsigázta új feltevéseivel, melyeket kollégái közül többen — enyhén szólva — fenntartásokkal fogadtak. Még az is elhangzott, hogy tudományos megalapozottság nélkül akar új magyar őstörténetet írni... — Pedig én egyetlen korábbi « eredményt sem tagadok, csak tovább megyek térben és időben — válaszolja kicsit meglepődve Kiszely István. A honfoglalást megelőző 1200 év történetét szeretném tisztázni lépésről-lépésre. Az ujgurok is a türk törzsszövetség tagjai voltak, de ők nem vándoroltak tovább, megőrizték az ősi kultúrát. Ezt feltétlenül érdemes megismerni és feldolgozni. Eleddig csupán háromszor hat hetet töltöttem az ujgurok között, nagyképűség és irreális dolog lenne ennek alapján tudományos publikációt írni. Kínában az ember először vendég, azután barát, és csak ezt követően dolgozhat. A Körösi Csorna Sándor testamentuma című film első részében mostani expedíciós utunkat dolgoztuk fel: elsősorban a népzenét, a népművészetet, a múzeumi anyagot, az étkezési szokásokat és az ujgurok mindennapjait örökítettük meg. — Talán kezdjük a népművészettel. Olyan ujgur hímzéseket látok az asztalán, amelyek itthon is készülhettek volna . . . — Az ujgurok színesztétikája a kalotaszegi tulipánokat és a kalocsai vagy matyó virágmintákat idézi fel. Múzeumaikban a tulipán-, a cifra, az indavégi, a palmettás tulipán és a tulipánsor-szegély szinte minden változatát megtaláltuk. Ma már tudjuk — Takácsy Elek nyomán —, hogy a Kárpát-medencébe nem az oszmán törökök hozták be a tulipánábrázolást és magát a növényt a 16. században, hiszen az ott van már a honfoglaló magyar szíjvégeken, a koronázási paláston, az esztergomi kápolna oroszlános freskóin és folytathatnánk a sort. — Említette, hogy Magyarországra érkezett a Pekingi Konzervatórium zenekutatója, Du Yaxiong . .. — Egyikünk sem hivatásos népzenekutató, ezért az ujgurok zenéjét nem tudjuk értékelni. A hangszalagon elhozott ujgur népzenekincset Vikár László zenekutatóval Du Yaxiong dolgozza föl, és az eredményt majd tudományos publikációban ismertetik... A kínai zenekutató itt-tartózkodásának költségeiről a kanadai Rákóczi Alapítvány gondoskodott. Egyébként a sárga ujgurok és a magyarok népzenéjének hasonlóságát már a Kodály tanítványaként végzett Csang Zsüi kínai zenekutató is felfedezte. Az ujgur dalokhoz legközelebb állónak a csángó népdalokat találta. — És mit fedezett fel Cey-Bert Gyula ételtörténész? — Elsődleges célja az volt, hogy megtalálja a legősibb magyar ételek eredetét. Ilyen jellegű kutatásokat eddig nem végeztek. Kutatási eredményeit azóta megírta, nemzetközi bemutatókra készül. Megjelenő írásából idézek: „Az ujgur konyha az évezredes népi hagyományok, hiedelmek és kulturális értékek tökéletes kifejezője. A húsok legkedveltebb elkészítési módjai a paprikás és pörköltszerű ételek ... A pörkölt ősét egy 2000 évvel ezelőtti Han dinasztia kori írásban találtam meg.” A mostani expedíciót követi-e majd újabb? — Utunk csak kezdete volt valaminek. Tudományos eredményeink egyelőre szerények. Komoly megbeszélések folynak az ujgur és magyar történészek, régészek, antropológusok, népzenekutatók, nyelvészek, gasztronómusok és más kutatók szoros együttműködéséről. Szeretném, ha legközelebb Erdélyi István régésszel, Mándoki Kongur István nyelvészszel, és Vikár László zenekutatóval mehetnék vissza az ujgurok közé. Még nagyon sok magyar kutatónak kell e területre eljutni, hogy a honfoglalásunk előtti mintegy 1200 esztendő történetét megismerjük. Nem arról van szó, hogy őstörténetünknek ezt a szakaszát bármilyen okból is „át kellene írni”, hanem egyáltalán „meg kellene írni”, mert ezt még eddig nem tettük meg. ZIKA KLARA 13