Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-02-19 / 4. szám
1. A város főutcája, középkori eredetű házaival 2. Modernizált barokkos lakóépületek 3. A régi sörgyár barokk részleteket őrző raktára 4. A viharos történelmű vár bejárata 5. Mosonmagyaróvár gyönyörű postaépülete 6. Az ódon falak között az agráregyetem hallgatói ismerkednek a tudománnyal 7. A városi malom, sarkán a Szent Flórián szoborral 8. Piéta dombormű az egyik felújított lakóházon 9. A Szent László téri templom részletek közel 300 évig állott. A mesterségesen létrehozott ötvözettel a mai napig sem tudtak megbarátkozni az ott lakók, gyakran hallottam: „átmegyek Mosonba”, vagy „bemegyek Óvárra”. A látogatónak is feltűnik a két település különbözősége, eltérő stílusa, hangulata. A legújabb időkben Sopron és Kőszeg árnyékában Mosonmagyaróvár sokáig amolyan Hamupipőke szerepet töltött be. Az önérzetes városlakók azonban mindent megtettek, hogy kincseikre, értékeikre felhívják a figyelmet. Az átutazó külföldiek közül egyre többen fedezték fel, milyen kellemes napokat ígér a termál gyógyfürdő, a kitűnő horgászási és vízi sportolási lehetőségek, a műemléki belváros szép épületei, múzeumai, a gondozott parkok és a várost körülvevő Szigetköz ezernyi csodája. Korok és épületek A szigeten fekvő régi várat a Lajta ágai ölelik körül. A hajdani felvonóhíd helyén mellvédes, pilléres téglahíd a bejárat. Mosonmagyaróvár vára — a római katonai tábor maradványain — a tatárjárás után épült. Itt raboskodott a fiatal Hunyadi Mátyás és később a kuruckor — Jókai által megírt — regényes nőalakja, a „lőcsei fehér asszony” is. Viharos történelméről múzeuma tanúskodik. A várban működik az agrártudományi egyetem. Az 1818-as alapítás után nem sokkal, az akkori magyaróvári gazdasági iskola hallgatója volt Nicolaus Lenau, a magyarországi születésű osztrák költő, akinek emlékére kőpadot állítottak a várudvaron. A hatalmas fák között mindig szívesen andalgok: gondozottak a különleges sziklakerti növények, virágok — a romkert a régmúlt idők emlékét idézi. A vár mögött, a Lajtán túl, óriási park húzódik. Sokak szerint nemcsak a tanulásra ideális búvóhely . . . Egyébként itt építették föl az egyetem sportcsarnokát, sportpályáját és errefelé van a kollégium is. A vár mögött, a Lajtán túl, óriási park emlékek egész sorával találkozunk. Vannak itt szépen helyreállított lakóházak, de gyógyító kezeket váró, düledező épületek is. A barokkos környezetből átsétálhatunk a középkorba, a közeli Templom utcán át a műemléki védettségű Szent László térre. Itt áll a város legszebb építészettörténeti emléke, a római katolikus plébániatemplom: középkori eredetű, nagyméretű oldalkápölna-soros, barokk templom, homlokzati toronnyal. Külsőbelső szépsége sok látogatót vonz. Jóleső érzést kelt a figyelem, a szíves kalauzolás — magyarul és világnyelveken —, a külföldi vendégek elismerő tetszésnyilvánítása. A tér másik oldalán, a különleges gyógynövényeket is árusító elbűvölő drogériát a 18. századi mészárszék helyreállított épületében nyitották meg. Sétára csábítanak a környező pici utcácskák, öreg házaikkal, míves kapuzáraikkal, s a közéjük simuló új épületekkel. A belváros történelmi nevezetességű házainak egyike a kétudvaros, egyemeletes épület (ma diákszálló): 1847-ben itt vendégeskedett a „legnagyobb magyar”, gróf Széchenyi István és egy évvel később, a szabadságharc idején Kossuth Lajos. A ház homlokzatán márványtábla emlékeztet Kossuth itt elhangzott nagy beszédére. Eredményes műemlékvédelem A város főutcájára méltán büszkék a helybeliek. Gyönyörűen helyreállítottak, szebbnél szebbek a középkori eredetű lakóházak. Közöttük a legrégebbi az úgynevezett Cselleyház, amely különleges színfoltja Mosonmagyaróvárnak. A város egyetlen olyan középkori lakóháza, amelyet érintetlenül hagytak az elmúlt századok stílusváltozásai. A sikeres műemléki helyreállítás és az építészettörténeti jelentőségéhez alkalmazkodó, remek ízléssel berendezett kiállítás (bútorok, porcelán, képtár) európai színvonalú múzeumot teremtett. A névadó, dr. Cselley Kálmán a város nevezetes személyisége volt. 1870-ben született, tekintélyes jogász volt, aki önzetlenül fáradozott városa társadalmi és kulturális fejlesztéséért. Működése alatt nyílt meg a városi múzeum, s neki köszönhető az első helybeli állami polgári iskola. Felesége a magyar aszszonyok mintaképe: tanárnői képesítést és kémia-muzeológia szakbizonyítványt szerzett, lelkes pártfogója és szakavatott művelője völt az irodalomnak. Az első világháború alatt gondjaiba vette a harctéren küzdő katonák szegény sorsú hozzátartozóit, és sokat tett az anya- és csecsemővédelemért is. A házukban berendezett múzeumban a Cselley-házaspár portréját is láthatjuk. A hagyományok tiszteletét nemcsak a múzeumokban érezni. Az agráregyetem ma is őrzi régi szellemét, a tanárok és diákok közötti személyes, bensőséges kapcsolatot. Nagy esemény a gazdászok ballagása, vidám felvonulása. A reggelig tartó móka az egyetem tanárainak adott éjjeli szerenád nemcsak a diákok ügye: a város gyerekei ők, az ízt, színt adó hagyományok örökösei. Bárhová is szólítja el őket munkájuk, hűségesen visszajárnak diákkoruk színterére. ZIKA KLARA FOTO: REZES MOLNÁR ESZTER 9
