Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-02-19 / 4. szám
1 A múlt esztendőben harminckettedszer került sor a Garam menti Zselízen (Zelizovce) a szlovákiai magyar népművészeti együttesek országos seregszemléjére. Felvonulnak és találkoznak itt Dél-Szlovákia úgyszólván minden magyar tájegységének képviselői; bemutatják táncaikat, népdalaikat, sőt, egy-egy kiállítás keretében tárgyi néprajzuk különböző emlékeit is. Melyek ezek a tájegységek? Vegyük őket sorba, úgy, ahogyan a térképen következnek. Amikor a Duna áttöri Dévénynél az Alpok és a Kárpátok láncait, s kiér a Kisalföldre, folyása meglassul, s a lerakott törmelék miatt kisebb-nagyobb ágakra szakadva, sajátos tájat hoz létre; a Szigetközt és a Csallóközt. Mindkettőre az ember és a víz sok évszázados, szoros kapcsolata jellemző. Az építkezés, a földművelés és az állattartás mind a vízjárás jól kiismert törvényeihez igazodott. Az élővizek, holtágak, medrek és erek kusza szövevényében a török veszedelem elől menedéket talált a lakosság, ezért magyar népessége a honfoglalás óta folytonos. Fejlett volt a halászat, a madarászat, az ártéri állattartás, a folyó zátonyain pedig aranyat mostak a csallóközi aranyászok. A paraszti árutermelés kifejlődése nyomán a lakosság viszonylag hamar polgárosodott, mégis igen sok népi hagyományt őriz mind a mai napig. A Csallóköztől északra fekszik Mátyusföld. Nevét valószínűleg Csák Mátéról kapta, akinek birtokai voltak errefelé. Itt, Galánta környékén indult el Kodály első népdalgyűjtő útjára 1905-ben. Számos mátyusföldi faluban ma is működik hagyományőrző együttes, több helyen találunk falumúzeumot. A II. világháború utáni erőszakos kitelepítésektől a Csallóköz és a Mátyusföld magyar lakossága szenvedett a legtöbbet. A Nyitra környéki magyar falvak lakói alkotják a Zobor-vidéki magyarságot. Ez a népcsoportunk akor vált nyelvszigetté, amikor a török kiűzését követően a felvidéki magyarság nagyobb tömegei délre költöztek, hogy az Alföldet újranépesítsék, s emiatt a magyar—szlovák nyelvhatár jelentősen eltolódott. Mint minden peremterületen lévő népcsoport, Zoboralja magyarsága is kultúránk ősi rétegeit őrzi. Nem véletlen, hogy Kodály oly szívesen gyűjtött ezen a vidéken. De nemcsak népdalaik, hanem építkezésük, viseletűk, nyelvük és szokásviláguk is rendkívül hagyományőrző. Együtteseik szinte minden zselizi fesztiválon nagy sikert aratnak. A Garam mente magyarságá-10
