Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-08 / 1. szám
A Magyar Hírek Posta rovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyanakkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. A „Magyar Hírek” 1987. október 18-i számában olvasom, hogy a világhírű pusztaötös Koch mester vázlatfüzetére vezethető vissza. Lehet, hogy mégsem teljesen „sváb találmány” ez az olyan szépen és mindenkit fellelkesítően életrekeltett bravúros csikósmutatvány. Magam többször láttam ugyanis ifjúkoromban az Alföldön tanyasi legényeket, pásztorbojtárt és fedezőállomási alkalmazottakat, akik több-kevesebb sikerrel „pusztahármast”, ill. „pusztanégyest” gyakoroltak. Ez virtus volt, no meg az, ami minden folklórra jellemző: a népi alkotóerő és fantázia ötvözetének egy igen eredeti és főként látványos, csodaszép példája. Feltevésem az, hogy ezt Koch csak konzerválta, Lénárd Béla pedig rekonstruálta és felélesztette. A Magyar Hírekben az áll, hogy „eddig nem akadt külföldi utánzó” — de sajnos igen. Német lovasújságban láttam, hogy — bár még szerencsére nem borjúszájú ingben-gatyában — már csinálják. Jobb lett volna szabadalmaztatni. Maradjon ez a lélegzetelállító csikósmutatvány két hazai nemzeti parkunk, a Hortobágy és a Kiskunság specialitása! És végül egy javaslat: a bugaci pusztaötös csikósa csak magas kunkalapot hordjon (tavaly az egyik széles karimájú hortobágyi csikóskalapot hordott) és ne piros mellényt, mint a kecskeméti „Aranyhomok” szálló prímása, hanem fekete mellényt pitykés gombbal, mint régen minden bugaci pásztor. Sőt, azt is el kellene érni, hogy a bugaci csikós, gulyás rackás juhász ne csak közvetlen a Neckermanautóbusz megjelenése előtt (sőt: után!) öltözzön át népviseletbe, mert ez nevetségessé teszi az egész fellépést. Haladó hagyományként kellene tisztelni a tájhoz illő viseletét, anélkül, hogy a csikósok úgy érezzék magukat, mintha fotócélra mutogatott indiánok lennének egy rezervátumban. Tapintatossá, ízlésessé, esztétikussá kell változtatni ezeknek a bemutatóknak minden részletét! Kiábrándító kép, ha a pásztorként lovagló fiatalember a „szám” leszerepelése után rögtön ledobja magáról a népviseletet, és mint egy „Coca-Cola-sofőr”, vagy mint egy — öltözetéről ítélve — „jogger” hagyja el a színteret. Elborzasztó volt mindezt egy osztrák tévéfilmben is látni „Puszta nach Plan” címmel. Egyrészt magunk is meg akarunk szabadulni az „operett” címkétől, másrészt úgy látszik, mindent megteszünk, hogy maradjon ez a benyomás, örülnék, ha változás lenne ezen a téren, hiszen a két pusztai nemzeti parknak szinte névjegye a csikósbemutató. És valóban, ennél aligha van szebb a világon! FESTETICS ANTAL GÖTTINGEN, NSZK A St. Catharines-i Magyar Kultúregyesület sorrendben harmadszor rendezte meg egész Észak- Amerika táncosai részére a Pontozót. Ez a magyar népművészet évenként megismétlődő nagy seregszemléje és mindenekfelett a magyar ifjúság színpompás, életet lüktető, jövőt előkészítő és építő ünnepe. Az ottawai Tulipán tánccsoport Katona Zoltán vezetése alatt magával hozta az utánpótlást is, a 12 éven aluli táncosait. Az Űj Magor együttes: Bartha Anita és Pierre Chagon kalocsai kettőse a jövő biztató ígérete. A csoportnak nincs hosszú időre szüksége, hogy elé" je a nagy előd, a hivatásos táncosokból álló montreáli Mackinow-csoport fergeteges sikereit és a Pontozóban elért teljesítményét. Talán a legkellemesebb meglepetést a sudbury-i táncegyesület szerezte (vezetőjük, táncoktatójuk Simon Sylvia). Teljesítményük átlagon felüli volt, citerazenekaruk művészi játéka aláfestette a táncok hangulatát. A másik két új egyesület, a rochesteri Csodaszarvas és a torontói Árvák Kamara Tánc Együttese teljesítmén.' ükkel és művészi felkészültségükkel tökéletesen beilleszkedtek a fenti képbe. A 15 tánccsoport szinte egész Magyarországot képviselte a különböző táncokkal. A terem a műsor egész ideje alatt tele volt. A táncokat szervesen egészítették ki a Fekete Föld együttes ősi magyar hangszereken előadott, énekkel kísért zeneszámai, valamint Horváth Imre cimbalomjátéka. Külön kiemelem a Niagara Falls— Bartók-táncosokat (Tarnóy Éva és Horváth János), a torontói Kodályt (új vezetője Pál Csaba) és a vendéglátó Szittyákat (Kovács Marika és Pál, ifj. Csóli Simon). Ezeknek a csoportoknak a teljesítménye már szinte hivatásos színvonalat ért el. DK. KEMENES-KETTNER BÉLA ST. CATHERINES, KANADA A 87-es nyár felejthetetlen élménye volt számomra a zürichi magyar őstörténeti találkozó, amelyet immár másodízben hívott össze a dr. Csihák György, svájci közgazdász által alapított Zürichi Magyar Történelmi Egyesület. Ez a független szervezet fórumot nyújt a magyar őstörténettel kapcsolatos különféle elméleteknek. Az egyesület tagjainak nagyobb része külföldön él, de az 1985-ös kezdetektől igen intenzív kapcsolatot építettek ki a hazai tudományos körökkel, itthoni érdeklődőkkel is. A zürichi konferencián az előadók 21 előadásban ismertették eredményeiket, fejtették ki véleményüket. A harmadik találkozót 1988. május 22—29. között Londonban tartják a magyar őstörténet kérdéseiről, a magyar nyelv történeti fejlődéséről, a magyar koronázási jelvényekről stb. A rendező egyesület címe: Schweiz — 8027 Zürich, Postfach 113. DR. FARKAS JÓZSEF MÜZEUMIGAZGATÓ MÁTÉSZALKA LEVELEZŐTÁRSAT KERES Olvasást, sportokat, táncot kedvelő 18 éves lány levelezne hasonló korú fiatalokkal a világ bármely tájáról. Wallner Viktória, 1181 Budapest, Fiatalság u. 10. II/2. Ausztráliában élő fiatalok levelét várom magyar vagy francia nyelven. Aki fiatalnak érzi magát, írjon! 17 éves vagyok, címem: Tonhauser János, 1112 Budapest, Hermánd u. 17. „Ismeretséget keresek hozzám hasonló helyzetű magyarokkal. 12 éve élek Bajorországban, német férjemmel és 2 gyerekemmel. Szeretném első kézből megismerni, hogy élnek más országokban az emberek, elsősorban magyarok. Főleg Olaszországból, Franciaországból és a Benelux államokból várok leveleket. Beszélek a magyaron kívül németül, franciául és olaszul.” Kienberger Ilona, Bauerntanzgasse 3, 8890 Aichach, NSZK. „Szívesen leveleznék intellektuális 30 vagy 40 év körüli férfiakkal vagy nőkkel, magyarokkal Európában vagy az USA-ban, bármilyen témáról magyarul vagy angolul.” Judith Ferber, 8454 Fountain Ave. 16. Los Angeles, Ca. 90069 USA. „Levelezni szeretnék külföldön élő magyarokkal, elsősorban korosztályombeli lányokkal. 32 éves festőművész vagyok.” Tőke Ferenc, 1063 Budapest, Szinyei Merse u. 23. 2 Címlapunkon: Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye (részlet) (1PV ARCHÍVUM) Tartalom: Krónika (Szerkesztő: Zika Klára) 3-4 Űj pályázatunk A parlament téli ülésszaka Kádár János Belgiumban Németh Károly latin-amerikai útja Űj kihívások előtt a magyar gazdaság Tanácskozott az MVSZ elnöksége A Magyar Fórum új elnöke Kitüntetések Kultúra Egy kurucvezér halálára Búcsú Arma Páltól A második múzsa hajléka 5 Egy magyar természetvédő Brazíliában 6—7 (Kutasi Kovács Lajos) A rozsdaszínű fák 6—7 (Szántó Miklós) A nagymester elköszönt (Árokszállási Éva) 7 Munkácsy Mihály: Honfoglalás 8—9 (Bellák Gábor) A sztyeppék országútján 10—11 Körösi Csorna Sándor nyomában 12—13 (Zika Klára) Egy expedíció naplója 12—13 Hol nyugszanak középkori királyaink? 14—15 Visegrád, az egykori főváros 16—18 (Pusztaszeri László) A Gellért Szálló titka 18—19 (Sziklay Andor) Magyar izek, magyar viccek 20—21 (Pokorny István) Szabadidő 22—23 (Szerkesztő: Árokszállási Éva) A pesti városfal nyomában (Fényes Tamás) Kultúra - társadalom - tudomány (A. Gergely András) Fánkok farsangra Keresztrejtvény „Emlékezni a múltra - építeni a jövőt!" 24-25 (Csák Elemér) Sport (Szerkesztő: Vad Dezső) 27 A lelátóról jelentjük A „Császár" visszatért A „Szülőföldünk" rádióadás állandó műsorai 31 A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI HALASZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN főszerkesztő-helyettes PUSZTASZERI LÁSZLÓ olvasószerkesztő BODNAR JANOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA POKORNY ISTVÁN Munkatársak: BALÁZS ADAM GABOR VIKTOR REZES MOLNÁR ESZTER ZIKA KLARA