Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-01-10 / 1. szám

. I gyházaskozár Baranya

I____ megye északi részén, egy----—' Nzép völgyben bújik meg.

____ A jelenleg 1 000 lelkes fa------—I lu történelme a régmúlt

időkbe nyúlik vissza. Lakosságát előbb a török, majd a Rákóczi-szabadságharc tizedelte meg. Az elnéptelenedett faluba 1720 és 1756 között német telepesek érkeztek. A fejlett építészeti és gazdasági módszereket alkalmazó, szorgalmas, vállalkozó szellemű emberek szépen gyarapodtak. Ehhez a munkabírásuk mellett a családi munkamegosztás is hozzájárult.

Menekülés előtt és után

A második világháborút követően 900 embert telepítettek ki innen, csak a legszegényebbek maradhattak. Helyükre a Moldvából menekült csángómagyarakat költöztették és a Felvidékről néhány családot. Ma a falu lakosságának mintegy 60 százaléka csángómagyar, 25 százaléka német ajkú.

1986-ban emlékeztek meg Egyházaskozáron a németek betelepítésének és templomuk felszentelésének 200., a moldvai csángómagyarok ideérkezé séfnek 40. évfordulójáról. A készülődés, a méltó ünneplés a falu közös ügye lett Mindenki megtette a magáét: nemzetiségi hovatartozástól függetlenül vettek részt az evangélikus templom felújításában, a tornaterem építésében, a falu szépítésében. A házak körül is nagy volt a sürgés-forgás: meszeltek, csinosítottak, vagy éppen a komfortosítást fejezték be.

Negyven esztendővel ezelőtt a csángómagyarok a kitelepítésre ítélt sváb családok házaiba költöztek be, s most bizonyítani akartak. Akkor még egy ideig együtt laktak, közös ikonyhán voltak, vérmérséklet és teherbíróképesség szerint viselve a rengeteg súrlódásra alkalmat adó helyzetet. Az egyik család egy rettenetes menekülés immár harmadik állomáshelyére érkezve, a másik pedig földet, házat elveszítve, várva a kitelepítési parancsot. A másfél évszázada itt megtelepült németajkú lakosság nagy része módos, sőt vagyonos volt, korszerű technikával dolgoztak földjeiken. A csángómagyarok viszont hozzájuk viszonyítva elmaradott gazdasági kultúrával rendelkeztek (többségük analfabéta volt), hiszen Moldvában az elzártság, s az igen mostoha körülmények nem kedveztek a fejlődésnek. így aztán úgy lesték el az itthon maradt sváboktól és az ugyancsak a faluba telepített felvidékiektől az előrehaladottabb földművelés, szőlőtermelés csínjátbínját, apró fogásait. Életképességüket bizonyítja, hogy be tudtak

illeszkedni, szorgalmasan dolgoztak, gyarapodtak. Érthető volt tehát az izgalommal teli készülődés az 1986-os közös nagy ünnepre, tudva, hogy a kitelepített családok közül többen most látják viszont elveszített otthonaikat.

Újra itthon

A 200 éves evangélikus templom renoválása, az ünnepi előkészületek, s a vendégek fogadása a kétszáz lelkes egyházaskozári evangélikus gyülekezet és a lelkipásztor feladata volt. A megújult, szép templomban éppen a némel nyelvű istentisztelet végére érkeztem. Az ajtóban filigrán termetű, mosolygós fiatal nő jelent meg, s emíg elköszönt a híveitől, azon gondolkodtam, hogy volt képes minderre? Beszélgetésünket is ezzel kezdtem.

— Öröm és hála van bennem — felelte Koskai Erzsébet lelkész —, hiszen nem mindenkinek adatik meg az, hogy részese legyen egy falu közös megmozdulásának. Nemcsak a gyülekezet, az egész

MAGYARORSZÁGI SVÁBOK

Köznyelvünk mind o mai napig sváboknak nevezi a magyarországi németeket. Ez az elnevezés a 18. században ruházódott át minden hazai németre. Ennek az az oka, hogy a 18. században bevándorolt parasztok jelentős része sváb tartományokból : Hessenből, Württenbergből, Felsö-Svábországból. a Fekete-erdő és a Bodeni-tó környékéről származott. Fő központjaik Baranya, Tolna és Somogy megyékben jöttek létre. Sváb tömbök alakultak még Szatmár megyében, a Bácskában és a Bánátban.

Egyházaskozárra 1720-től érkeztek evangélikus német családok. Előbb csak titokban tarthatták meg istentiszteleteiket, de a néhány évtized alatt megnövekedett gyülekezet 1786-ra templomot építhetett

A második világháborúban a férfiak nagy része elesett, vagy hadifogságba került, s az aszszonyok közül sokakat bányába küldtek dolgozni. 1947. augusztus 20-án és 1948 májusában pedig 140 családot, azaz 900 embert telepítettek ki Németországba. Jelenleg 200 lelkes német nemzetiségű evangélikus gyülekezet él a községben.

falu készült erre az alkalomra. A templom renoválásánál nagyon sokat dolgoztak. A segédmunkákat, s amit csak lehetett, magunk végeztük. A padok festésében, a kert rendezésében, takarításában a gyerekek is lelkesen részt vettek. A helybeli termelőszövetkezet dolgozói különféle munkákban többször a segítségünkre jöttek, s a tanác: tói is mindenfajta támogatást megkaptunk. Négy éven keresztül gyűjtöttük a pénzt, de az nem lett volna elég —, jelentős összeget kaptunk a faluból kitelepített családoktól.

— Harangszóval köszöntöttük a két autóbusszal és személygépkocsikkal érkező vendégeket, aninak a harangnak a szavával, amely harmincnyolc éve búcsúztatta őket A viszontlátás felejthetetlen volt. Figyelték és fürkészték egymás arcát azok, akik azóta nem találkoz-10

I IO