Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-11-20 / 22. szám
AZ ÁLDÁSY-HÁZ Alig néhány épület, régi földszintes házikó őrzi a Krisztinaváros meghitt, ódon hangulatát, kedves báját. A nótákban, versekben, regényekben megénekelt Horváth-kert, a Színkör, a Karátsonyi-palota, a Zöldfa, a Vérmezőn galoppozó huszár már másfél-két emberöltő óta a múlté. Ódonnak neveztük az imént a Krisztinavárost, pedig a valóban történelmi I. kerület legfiatalabb része, alig több kétszáz esztendősnél. Buda viszszafoglalása után, várvédelmi körzetnek nyilvánították. tilos volt ezen a területen bármit is építeni. Telt-múlt az idő, és a XVIII. század hatvanas éveiben előkelő lakót kapott a Várpalota. Mária Terézia leánya, Krisztina főhercegnő hoszszú évekre itt rendezte be otthonát, férje, Albrecht tescheni herceg oldalán, és az ő kezdeményezésére kezdett épülni a róla elnevezett Krisztinaváros. E városrész műemlékeinek egyik legszebbike az Áldásy-ház, amely csodával határos módon vészelte át a városrendezés különböző hullámait és az ostromot. A klasszicista stílusú nemesi kúria eredetileg földszintes épület volt, de a 30-as években még egy emeletet húztak a házra — tegyük hozzá, olyan szakértelemmel és műgonddal, hogy azt a legavatottabb szem se veszi észre. Az udvaron álló épületrész a ,.fiúk háza” volt. A fáma szerint a ház úrnője nem engedte meg fiai hölgyismerőseinek, hogy átlépjék a főépület küszöbét. (Nem is házasodott 1 meg a két Áldásy fiú, mindketten agglegények maradtak, az utolsó Áldásy 1945-ben halt meg.) Az Áldásy-ház hosszú évekig adott otthont a Lánchíd és az Alagút legendás hírű mérnökének, Clark Ádámnak. A kiváló képességű skót mérnök már a Lánchíd építése előtt két évet töltött hazánkban, Széchenyi megbízásából a Duna mederkotró gépét állította üzembe. Nagyon megszerette Magyarország tájait. Vitorlásán például végighajózta a Dunát Dévénytől az Al- Dunáig. És amikor felajánlották neki a Lánchíd tervezői és kivitelezői munkáját, kapva kapott az alkalmon. Nem is hagyta el Magyarországot többé. A magyarrá lett, nyelvünket kifogástalanul beszélő Clark érett férfikorában beleszeretett az egyik Áldásy-lányba, a rövid udvarlást jól sikerült házasság követte. S a Clark házaspár beköltözött az Áldásy-ház kerti lakába. Három gyermekük leányági utódai ma is élnek Magyarországon. A kerti lakból, a Clarkházból sajnos hírmondó sem maradt, a háború alatt teljesen megsemmisült. Az Áldásy-ház ma a Magyar Színházi Intézet otthona. Az udvaron, az egykori „fiúk háza” előtt Kelemen Lászlónak, a magyar színjátszás megalapítójának szobra áll. Az ódon falak között jól megférnek a színművészet nagyjainak, köztük Blaha Lujzának, Márkus Emíliának, Ódry Árpádnak festményei, szobrai, a csaknem két évszázados hazai színészet képi és írásos emlékei. F. T. 1. Kelemen László, az első állandó magyar színtársulat igazgatójának szobra az Aldásy-ház udvarán 2. Folyosó- és könyvtárrészlet a régi kovácsoltvasiácsú ablakkal 3. Az intézet folyosója 4. A Magyar Szinházi Intézet fotóarchívumából Márkus Emilia és Jászai Mari 3 4 SZÍNÉSZMÚZEUM - LEMEZEN A magyar színjátszás felejthetetlen alakjai közül ezúttal három kiváló művészünk hangját felelevenítő múzeumba hívjuk meg olvasóinkat. Először Rátkai Márton emlékét idézzük fel. A hanglemez szerkesztője, Cenner Mihály színháztörténész a borítón közölt rövid életrajzból kiemeli, hogy Rátkai Márton híre már a húszas években túljutott az ország határain, amerikai turnéja művészetének és egyúttal a magyar operettnek is a diadalútja volt. Lehár Ferenc, „Luxemburg grófja” című operettjének felújításakor személyesen hívta meg Bécsbe. Jeritza Mária partnerének. Rátkai mintegy négy évtizedes táncoskomikusi szerepkör után, 1945-től az ország első színpadán, a Nemzeti Színházban is bizonyíthatta jellemábrázoló tehetségét. A hanglemez változatos műfajú műsorszámai is jelzik sokoldalú művészetét. Foxtrottot énekel Somogyi Nusival. Móricz Zsigmond „Rokonok” című regényének rádióváltozatában a polgármestert játssza, majd egy másik polgármestert is alakít: Gogol „Revizor”-ában. „Jaj de jó a habos sütemény, mogyoró van a? ő tetején ... !” — énekli Kiss Manyi Eisemann Mihály—Kellér Dezső „Fiatalság bolondság” című operettjéből. És forog tovább a lemez ... Moliére, Gorkij, Csehov, Csokonai Vitéz Mihály, Móricz Zsigmond, Tamási Áron műveiből ad elő Kiss Manyi, és „Anna Frank naplójáéból hallható a kenyérlopási jelenet és Frankné imája. (F. Goodrich—A. Hackett darabja, Czímer József fordításában.) Egyik kritikusa azt írta Kiss Manyiról, hogy „megfejthetetlenül tökéletes, amit csinál... Határtalan jellegben, típusban, korban; szerepköre szinte a színpadon ábrázolható lehetséges emberi magatartások összessége.” A Székelyföldön. Magyarlónán született, színészi tanulmányait Kolozsvárott kezdte. 1939-ben szerződött Budapestre, s a színpadon kívül több mint száz filmben, a tévében, rádióban, szerepelt. Igazi pesti színésznő volt, aki ízes székely kiejtését mindvégig megtartotta. Legjobb bizonyság erre a székely nótákból álló csokor. Színészmúzeumunk harmadik alakja Kabos Gyula: szakadozott beszédével, félszeg mozgásával nemcsak komikus alakokat töltött meg sajátos élettel, de tragikomikus szerepekben is remekelt. 1939-ben a fasizmus elől az USA-ba emigrált, de a szíve már 1941-ben megölte. Lemezén — Nemlaha György szerkesztésében — tizennégy műsorszám hallható, ismert és ismeretlen szerzőktől, köztük magángyűjtők féltett kincsei. Dékány Frigyes szerzeményét, a „Hogyan fedezte fel Columbus Amerikát” című számot sok olvasó, illetve hallgató már kívülről fújja, ezért inkább Sallay Géza „Beszámoló az olympiászról” című zenés számából idézünk néhány prózai sort. „Láttam az olympiászt — dicsekszik Kabos, jellegzetes hanghordozásával —, amíg élek nem fogom elfelejteni. De nemcsak azért, mert a stadionban kilopták az órámat, a pénztárcát és a kabátomból a bélést, hanem, mert tényleg nagyszerű volt... Nekem a birkózás tetszett a legjobban. Mikor a Kárpáti az ellenfelének a veséjét letette a zsűri asztalára, azért még kétséges volt, hogy ki győz. Amikor aztán az egész aprólékot letette, külön a zúzát, külön a májat, bejelentették, hogy a magyar győzött...” HERNÁDI MAGDA 20
