Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-11-20 / 22. szám

AZ ÁLDÁSY-HÁZ Alig néhány épület, régi földszintes házikó őrzi a Krisztinaváros meghitt, ódon hangulatát, kedves báját. A nótákban, versekben, regények­ben megénekelt Horváth-kert, a Színkör, a Ka­­rátsonyi-palota, a Zöldfa, a Vérmezőn galop­pozó huszár már másfél-két emberöltő óta a múlté. Ódonnak neveztük az imént a Krisztinavárost, pedig a valóban történelmi I. kerület legfiatalabb része, alig több kétszáz esztendősnél. Buda visz­­szafoglalása után, várvédelmi körzetnek nyilvá­nították. tilos volt ezen a területen bármit is építeni. Telt-múlt az idő, és a XVIII. század hat­vanas éveiben előkelő lakót kapott a Várpalota. Mária Terézia leánya, Krisztina főhercegnő hosz­­szú évekre itt rendezte be otthonát, férje, Al­brecht tescheni herceg oldalán, és az ő kezde­ményezésére kezdett épülni a róla elnevezett Krisztinaváros. E városrész műemlékeinek egyik legszebbike az Áldásy-ház, amely csodával határos módon vészelte át a városrendezés különböző hullámait és az ostromot. A klasszicista stílusú nemesi kúria eredetileg földszintes épület volt, de a 30-as években még egy emeletet húztak a ház­ra — tegyük hozzá, olyan szakértelemmel és műgonddal, hogy azt a legavatottabb szem se veszi észre. Az udvaron álló épületrész a ,.fiúk háza” volt. A fáma szerint a ház úrnője nem engedte meg fiai hölgyismerőseinek, hogy át­lépjék a főépület küszöbét. (Nem is házasodott 1 meg a két Áldásy fiú, mindketten agglegények maradtak, az utolsó Áldásy 1945-ben halt meg.) Az Áldásy-ház hosszú évekig adott otthont a Lánchíd és az Alagút legendás hírű mérnöké­nek, Clark Ádámnak. A kiváló képességű skót mérnök már a Lánchíd építése előtt két évet töltött hazánkban, Széchenyi megbízásából a Duna mederkotró gépét állította üzembe. Nagyon megszerette Magyarország tájait. Vitorlásán pél­dául végighajózta a Dunát Dévénytől az Al- Dunáig. És amikor felajánlották neki a Lánc­híd tervezői és kivitelezői munkáját, kapva ka­pott az alkalmon. Nem is hagyta el Magyarorszá­got többé. A magyarrá lett, nyelvünket kifogás­talanul beszélő Clark érett férfikorában bele­szeretett az egyik Áldásy-lányba, a rövid ud­varlást jól sikerült házasság követte. S a Clark házaspár beköltözött az Áldásy-ház kerti laká­ba. Három gyermekük leányági utódai ma is él­nek Magyarországon. A kerti lakból, a Clark­­házból sajnos hírmondó sem maradt, a háború alatt teljesen megsemmisült. Az Áldásy-ház ma a Magyar Színházi Intézet otthona. Az udvaron, az egykori „fiúk háza” előtt Kelemen Lászlónak, a magyar színjátszás meg­alapítójának szobra áll. Az ódon falak között jól megférnek a színművészet nagyjainak, köz­tük Blaha Lujzának, Márkus Emíliának, Ódry Árpádnak festményei, szobrai, a csaknem két évszázados hazai színészet képi és írásos em­lékei. F. T. 1. Kelemen László, az első állandó magyar színtársulat igazgatójának szobra az Aldásy-ház udvarán 2. Folyosó- és könyvtárrészlet a régi kovácsolt­­vasiácsú ablakkal 3. Az intézet folyosója 4. A Magyar Szinházi Intézet fotó­archívumából Márkus Emilia és Jászai Mari 3 4 SZÍNÉSZMÚZEUM - LEMEZEN A magyar színjátszás felejthetetlen alakjai közül ezúttal három kiváló művészünk hangját felelevenítő múzeumba hívjuk meg olvasóinkat. Először Rátkai Márton emlékét idézzük fel. A hanglemez szerkesztője, Cenner Mihály színház­történész a borítón közölt rövid életrajzból ki­emeli, hogy Rátkai Márton híre már a húszas években túljutott az ország határain, amerikai turnéja művészetének és egyúttal a magyar ope­rettnek is a diadalútja volt. Lehár Ferenc, „Lu­xemburg grófja” című operettjének felújítása­kor személyesen hívta meg Bécsbe. Jeritza Má­ria partnerének. Rátkai mintegy négy évtize­des táncoskomikusi szerepkör után, 1945-től az ország első színpadán, a Nemzeti Színház­ban is bizonyíthatta jellemábrázoló tehetségét. A hanglemez változatos műfajú műsorszámai is jelzik sokoldalú művészetét. Foxtrottot énekel Somogyi Nusival. Móricz Zsigmond „Rokonok” című regényének rádióváltozatában a polgár­­mestert játssza, majd egy másik polgármestert is alakít: Gogol „Revizor”-ában. „Jaj de jó a habos sütemény, mogyoró van a? ő tetején ... !” — énekli Kiss Manyi Eisemann Mihály—Kellér Dezső „Fiatalság bolondság” cí­mű operettjéből. És forog tovább a lemez ... Moliére, Gorkij, Csehov, Csokonai Vitéz Mi­hály, Móricz Zsigmond, Tamási Áron művei­ből ad elő Kiss Manyi, és „Anna Frank napló­jáéból hallható a kenyérlopási jelenet és Frank­­né imája. (F. Goodrich—A. Hackett darabja, Czímer József fordításában.) Egyik kritikusa azt írta Kiss Manyiról, hogy „megfejthetetlenül tö­kéletes, amit csinál... Határtalan jellegben, tí­pusban, korban; szerepköre szinte a színpadon ábrázolható lehetséges emberi magatartások összessége.” A Székelyföldön. Magyarlónán született, színé­szi tanulmányait Kolozsvárott kezdte. 1939-ben szerződött Budapestre, s a színpadon kívül több mint száz filmben, a tévében, rádióban, szere­pelt. Igazi pesti színésznő volt, aki ízes székely kiejtését mindvégig megtartotta. Legjobb bi­zonyság erre a székely nótákból álló csokor. Színészmúzeumunk harmadik alakja Kabos Gyula: szakadozott beszédével, félszeg mozgásá­val nemcsak komikus alakokat töltött meg sajá­tos élettel, de tragikomikus szerepekben is re­mekelt. 1939-ben a fasizmus elől az USA-ba emigrált, de a szíve már 1941-ben megölte. Le­mezén — Nemlaha György szerkesztésében — tizennégy műsorszám hallható, ismert és isme­retlen szerzőktől, köztük magángyűjtők féltett kincsei. Dékány Frigyes szerzeményét, a „Ho­gyan fedezte fel Columbus Amerikát” című szá­mot sok olvasó, illetve hallgató már kívülről fújja, ezért inkább Sallay Géza „Beszámoló az olympiászról” című zenés számából idézünk néhány prózai sort. „Láttam az olympiászt — dicsekszik Kabos, jellegzetes hanghordozásával —, amíg élek nem fogom elfelejteni. De nem­csak azért, mert a stadionban kilopták az órá­mat, a pénztárcát és a kabátomból a bélést, ha­nem, mert tényleg nagyszerű volt... Nekem a birkózás tetszett a legjobban. Mikor a Kárpáti az ellenfelének a veséjét letette a zsűri asztalá­ra, azért még kétséges volt, hogy ki győz. Ami­kor aztán az egész aprólékot letette, külön a zú­zát, külön a májat, bejelentették, hogy a ma­gyar győzött...” HERNÁDI MAGDA 20

Next

/
Thumbnails
Contents