Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-11-03 / 21. szám

Kicaffig FELAVATTÁK AZ ÚJ RÁDAY KOLLÉGIUMOT KAMENYECZKY ISTVÁN TÁRLATA BUDAPEST ÉS BÉCS: KÖZÖS VILÁGKIÁLLÍTÁS A díszdoktorra avatáson. Balról jobbra: Kenneth D. Kaunda zambiai államfő, Jo­hannes Rau tartományi miniszterelnök (NSZK), Kyrill orosz-orthodox érsek (Szov­jetunió), Ernst Brinkmann egyházfőtanácsos (NSZK) A Magyarországi Református Egy­ház egyik szellemi központja a Bu­dapesti Ráday Kollégium. Nyolc évig tartó építkezés után, mintegy 170 millió forintos beruházással a református egyház kibővítette — és egyben a régi épületet felújította a magyarországi református gyüleke­zetek adományából, hazai állami tá­mogatásból ^s külföldi egyházak hoz­zájárulásából. A megújult épület­­együttesben található a magyar re­formátus lelkészképzés egyik intéz­ménye: a Budapesti Református Teo­lógiai Akadémia, a kultúrális kin­cseket őrző és feldolgozó Ráday Gyűj­temények (könyvtár, levéltár, a Bib­lia-múzeum, diákinternátus, étte­rem, nyomdai sokszorosító üzem és különböző egyházi hivatalok). A Ráday Kollégiumot felavató há­romnapos rendezvénysorozat szep­tember 27—29. között, nagy nemzet­közi részvétellel ment végbe: nyolc nagy tekintélyű, nemzetközileg is el­ismert személyiséget avattak a Bu­dapesti Református Teológiai Aka­démia díszdoktorává. Közülük is ki­emelkedik Kenneth David Kaunda zambiai államelnök, hazájában a re­formátus egyház tagja, Johannes Rau észak-rajna-vesztfáliai minisz­terelnök az NSZK-ból és Kyrill orosz-ortodox érsek a Szovjetunió­ból, valamint Robert Runcie canter­bury érsek, az Anglikán egyház fő­papja Nagy-Britanniából, továbbá más NSZK-beli egyházi vezetők és egy prágai teológiai professzor. Díszdoktori székfoglaló beszédeik­ben a külföldi vendégek valameny­­nyien aláhúzták az egyházak közötti közeledés fontosságát. Ennek külö­nösen nagy jelentősége van a mai világban, amelyben az emberiségnek létkérdésévé vált a kölcsönös egyet­értés, a bizalom megteremtése és egy végső katasztrófával fenyegető há­ború elkerülése. A Ráday Kollégiumot felavató ün­nepi beszédében dr. Tóth Károly dunamelléki püspök, a Zsinat lelké­­szi elnöke, a magyar református egyház kiemelkedő eseményének ne­vezte a Ráday Kollégium felújítását, mert az kellő feltételeket teremt az egyház munkájához, amit nemcsak tagjaiért, hanem az egész magyar népért is végez. Az ünnepségen jelen volt vala­mennyi hazai felekezet vezető kép­viselője; az észak-amerikai magyar reformátusság képviseletében dr. Harsányi András, az Amerikai Ma­gyar Református Egyház püspöke és dr. Szűcs Zoltán, az amerikai Kálvin Egyházkerület püspökhelyettese. A Ráday Kollégium felavatási ün­nepségei között sor került egy tudo­mányos konferencia megrendezésére is, amely a református egyháznak a magyar kultúra történetében és ala­pításában betöltött szerepével foglal­kozott. A konferencia fő előadója Kö­­peczi Béla művelődési miniszter volt. Magyarországi tartózkodásuk so­rán a neves külföldi személyisége­ket: Kenneth David Kaunda zambiai államelnököt és Robert Runcie can­terbury érseket fogadta Németh Ká­roly, az Elnöki Tanács elnöke. Jo­hannes Rau NSZK-beli tartományi miniszterelnök pedig Marjai József min isz t erelnök- h ely ettessel folyta -tott tárgyalásokat. A canterbury érseket budapesti lá­togatása során fogadta dr. Paskai László esztergomi prímás-érsek. Az egyházak életéből A Pennsylvania állambeli Ligo­­nierben tartotta ez évi gyűlését az Amerikai—Magyar Református Lel­készegyesület, ahol új vezetőséget vá­lasztottak a következő esztendőre. Elnök: Kántor Pál columbusi, he­lyettes elnök . Farkas Sándor young­­stowni lelkész lett. * A magyarországi evangélikus Déli Egyházkerület új püspöke dr. Har­mati Béla. Korábban a budapesti Deák téri templom lelkésze volt, in­nen kapott meghívást Genfbe, a Lu­theránus Világszövetség központjá­ba, ahol hét évig dolgozott. Megbí­zatása lejártával foglalta el új hi­vatalát Budapesten. * Makovecz Imre tervei alapján épül fel az új, stílusában modem siófoki evangélikus templom. Az elegáns belvárosi Budapest Ga­lériában került sor Kamenyeczky István tárlatának megrendezésére. A művész, aki Ausztria egyik legismer­tebb szobrásza, több mint harminc esztendő múltán, először látogatott haza. A közönség körében sikert arattak nagyméretű, fehér márvány­ból faragott térplasztikái, dombor­művei és ólomüvegei is. A kiállított művek mind arról tanúskodnak, hogy a kunágotai születésű művész élet­útja során megőrzi és újra alkotja a hazai formák világát. Képünkön: Kratochwill Mimi mű­vészettörténész megnyitja a kiállí­tást. Mellette (sapkában) a művész. ÚJ GÖRGEY-DRÁMA A Budapesti Művészeti Hetek al­kalmából, október 9-én mutatta be a Thália Színház Pusztaszeri László — Ernőd György: A bűnbak című monodrámáját. A darabban az 1848 49-es szabadságharc tragikus sorsú és vitatott utóéletű hadvezérének alakját Ernőd György jeleníti meg, nagy meggyőző erővel. Franz Vranitzky osztrák kancellár, Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására, hivatalos lá­togatást tett Magyarországon. A ma­gas rangú vendéget fogadta Kádár János, a Magyar Szocialista Mun­káspárt főtitkára és Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke. A tárgyalá­sokon megelégedéssel szóltak az élet minden területére kiterjedő jószom­szédi kapcsolatokról, ugyancsak egyetértettek abban, hogy a gazda­sági együttműködés terén még kiak­názatlan lehetőségek vannak. A felek nyilatkozatot írtak alá ar­ról, hogy megvizsgálják egy 1995- ben Budapesten és Bécsben együtte­sen megrendezendő szak-világkiállí­tás lehetőségét. A kiállításra államunk 1000. évfor­dulója és a felszabadulás 50. évfor­dulója ad alkalmat; míg Ausztria 1995-ben a második köztársaság meg­alakításának 50. és az 1920-as alkot­mány 75. évfordulóját ünnepli. Egye­lőre nem született döntés a kiállítás témaköréről. Az együttes kérelmet Budapest és Bécs hamarosan be­nyújtja a Világkiállítások párizsi Szervező Irodájához (francia rövidí­téssel a BIE-hez). Számos elképzelés szerint egyébként a budapesti szín­hely Óbudán, a Bécsi út nyugati ol­dalán lenne; míg Ausztriában sokan az ENSZ-város melletti üres terüle­tet tartják alkalmasnak. Sajtóértekezletén a kancellár az ausztriai magyar nemzetiségekről szólva elmondotta, hogy „az auszt­riai magyar népcsoport Ausztria né­pének integráns része, kultúrája, folklórja mindnyájunkat gazdagít. A magam részéről ösztönzöm is az ausztriai magyarokat hagyományaik ápolására és a közszereplésre. Meg­győződésem, hogy kicsiny, de fontos láncszemét alkotják a két nép ba­rátságának, együttműködésének”. Kultúra — tudomány Szent-Györgyi Albert nevét viseli a jövőben a Szegedi Osvostudományi Egyetem. Itt kezdte biokémiai kuta­tásait a később világhírűvé vált No­­bel-díjas tudós. * Az Ungváron megjelenő Kárpáti Igaz Szó című napilap és a József Attila Irodalmi Stúdió támogatásával új szellemi műhellyel gazdagodott a kárpátaljai magyar nemzetiség kul­túrája. A nyelvművelő és irodalom­­barát kört Drávái Gizella, egykori beregszászi pedagógusról nevezték el. * Az idén Sütő András Álomkom­mandó című drámája nyerte él a Szép Ernő-jutalmat. Az elismerést minden esztendőben — az író lánya. Szép Berta végakarata szerint —, az előző évadban bemutatott vagy nyom­tatásban megjelent legjobb magyar dráma szerzője kapja. Sütő András művének ősbemutatója a nyáron a gyulai Várszínházban volt, most pe­dig a budapesti Vígszínházban lát­hatja a közönség.

Next

/
Thumbnails
Contents