Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-10-02 / 19. szám
SZOBROK LÁNGNYELVEKBŐL Tudományos kézikönyv Magyarországról UNGARN/HUNGARY Pályafutásának első időszakában olaj képeket festett, de a síkbeli ábrázolást szűkösnek érezte. Mint mondja, ezért tért át — az általa kikísérletezett hegesztési eljárással — szobrok és térplasztikák készítésére. Murai Jenő „amatőr” művész abban az értelemben, hogy mindvégig gyakorolta eredeti szakmáját is, műszerészként ment nyugdíjba. „Szabadidejében” lett tehát elismert alkotóvá. Nemrégiben hozzá kopogtatott be a New Yorkból hazalátogató könyvkiadó és könyvkereskedő, Püski Sándor és néhány barátja. A Murai Jenő csöppnyi házához érkező társaságot a művésznek kőből, fából és vasból megmunkált szobrai: Liszt, Bartók, Kodály, Dózsa, Dávid és Leonardo da Vinci portréi fogadták. Kicsiny műtermében Jézus keresztre feszítésének stációi. A régi, kihalófélben levő mesterségeket fölidéző, panoptikumsze- 1 rű szoborcsarnokában ott sorakozik a lámpagyújtogató, a gesztenyesütő néni, a kintornás, a köszörűs, a kubikos. A művész újabb szoborkompozíciói között láthatták a vendégek Gandhi, Szent Erzsébet, Homérosz szobrait. Murai Jenő harminc kisplasztikájának eladási árát a Hazafias Népfront közvetítésével felajánlotta az aszály sújtotta afrikai éhezők megsegítésére. Pusztavacson, az ország földrajzi középpontján állították föl nagy méretű Parasztfej című szobrát. A rákospalotai múzeumnak Leonardo da Vincit ábrázoló szobrát adományozta. Az „amatőr” művész eddig több mint negyven csoportos és egyéni kiállításon vett részt, pestújhelyi házának kertje pedig műveinek állandó „bemutatóterme”. petövári Agnes 2 Különleges eseményről adhatunk számot a német nyelvű könyvkiadás idei ajánlatából. Az előzmények egészen 1975-ig nyúlnak vissza, amikor a göttingai Vandenhoeck & Ruprecht kiadónál a Deutsche Forschungsgemeinschaft támogatásával, Klaus- Detlev Grothusen professzor szerkesztésében megjelent a Südosteuropa-Handbuch sorozat első kötete, amely Jugoszláviával foglalkozott. A sorozat időközben további kötetekkel szaporodott (Románia 1977, Görögország 1980, Törökország 1985), és 1987-ben, ötödikként elkészült a Magyarországot bemutató, terjedelmes, 781 oldalra rúgó kézikönyv is. Túlzás nélkül állítható, hogy a sorozat eredeti célkitűzéseit színvonalasan képviselő, igen fontos kiadvány került ezzel a könyvpiacra, amely a II. világháború és 1986 közötti időszakra összpontosítva, szerteágazó rendszerben tárja az olvasó elé Magyarország legújabb történelmét. Nem csupán a könyv impozáns anyaga, a nemzetközi szerzői gárda (30 tudós 7 országból), hanem az elkészült munka színvonala is bizonyítja, hogy rendkívüli vállalkozással állunk szemben: annak ellenére, hogy a legutóbbi időszakban számos áttekintés készült külföldön is Magyarországról, az ilyen átfogó és alapvető jellegű mű ritkaságszámba megy az elmúlt évtizedek külföldi könyvkiadásában. A kötet mindazok számára nélkülözhetetlen tudományos segédeszköz lesz a továbbiakban, akik Magyarország aktuális helyzetét és történelmi közelmúltját, gazdasági-társadalmi-kulturális viszonyait szeretnék megismerni vagy tanulmányozni. Természetes és szerencsés megoldás a szerzői gárda részéről, hogy noha a kötet csak az elmúlt néhány évtized fejleményeinek összegzésére törekszik, nem feledkeznek meg a történelmi előzmények ismertetéséről sem, hiszen a mai Magyarország mindezek hiányában nem lenne teljességgel megérthető. Ugyancsak fontos tény, s a könyv nemzetközi jelentőségét hangsúlyozza, hogy a megjelent tanulmányok közel egyharmada angol nyelven íródott. A göttingai Magyarország-kézikönyv belső felépítésével hét nagyobb témakört ölel fel, amelyek tárgyalása után egy terjedelmes és igen hasznos kiegészítő függelék zárja a kötetet. A földrajzi-történelmi viszonyok és események bemutatását követően két tanulmány foglalkozik a magyar bel- és külpolitika jellemző vonásaival. A harmadik nagyobb témakör a politikai rendszert tárgyalja. önálló egységet alkot a jogrendszer bemutatása (kormányzati rendszer, alkotmány és közigazgatás, polgári jog és büntetőjog), majd részletes leírások elemzik a magyar gazdasági életet. Ez egyben a kötet talán legkiegyensúlyozottabb része, amely a gazdasági rendszert, az ipart, a bányászatot és az energiagazdálkodást, a közlekedést, a kereskedelmet, a turizmust, az erdő-, és mezőgazdaságot, valamint a külkereskedelmet tekinti át. A következő, a társadalommal foglalkozó nagyobb egység érthető módon csak a fontosabb vonások jelzésére vállalkozhat, Südosteuropa -Handbuch Band V ij7ÜTKT Herausgegeben von Klaus-Detlev Grothusen Vandenhoeck & Runrech*. bár itt is találhatunk alapos, megfontolt és ismeretgazdag résztanulmányokat. A magyar társadalom legújabb valóságát a kötet a népesedési szerkezet, a szociális összetétel, a város- és területfejlesztés, az iskolarendszer, a főiskolák és a tudományos intézményrendszer, a tömegtájékoztatási eszközök, az egyházak és vallási közösségek elemzésén keresztül igyekszik érzékeltetni. A legutolsó egység a kultúra, pontosabban szólva a művészetek kérdéskörét tárgyalja röviden és töredékesen, hiszen köztudott, hogy Magyarországon hagyományosan különleges szerepe volt és van a művészetek egészének a társadalmi valóság és a köztudat alakításában. Így az irodalomról, a színházról, a filmről, a zenétől és a képzőművészetekről írott fejezetek csak vázlatnak tekinthetők, már csak azért is, mert kortárs fejlemények megítélésében nagyobb a tévedés esélye, s azért is, mert pl. a határainkon túli magyarság jelentős művészi-kulturális teljesítményeit, amelyek a magyar kultúra szerves részei, a tanulmányok nem egyenlő mértékben veszik figyelembe. A nem magyar olvasó számára az egyik legfontosabb, iníormációgazdag fejezet a felsorolt témaköröket követő dokumentumgyűjtemény. Ebben egy 1918-ig visszanyúló időrendi eseménytáblázat mellett a legfelsőbb testületek személyi összetételét 1945- ig visszamenőleg bemutató forrásértékű összefoglalás, az elmúlt negyven év választásait ismertető áttekintés, Magyarország nemzetközi egyezményeinek felsorolása, az elmúlt évtizedek legjelentősebb politikai személyiségeinek életrajzi adatai és egy több mint negyvenoldalas, részletes és sokoldalúan átgondolt. összesen 1240(!) tételt felsoroló irodalomjegyzék, rövidítésjegyzék, helynévmutató, valamint a tájékozódást megkönnyítő aprólékos, betűrendes szó- és névmutató található. Természetes, hogy még a legkövetkezetesebb szerkesztési elvek mellett is az egyes írások színvonala, értéke között különbségek mutatkoznak. Az azonban elvitathatatlan, hogy a nemzetközi szerzőgárda, amelyben néhány hazai szakember is közreműködött, fontos és színvonalas munkát végzett. FAZEKAS TIBORC 18