Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-10-02 / 19. szám
HH A rra alá van egy kerek erdő / Kerülgeti csöndér harminckettő. / Közepiben vagyon egy nagy tölgyfa, / Az alatt áll a Savanyó Jóska.” Az utolsó bakonyi betyár kedves nótája volt ez, még ma is éneklik. A róla szóló történeteket sem temette be az idő, szájról szájra adták; jut belőle a mai kíváncsiskodónak is, ha felkeresi a festői szépségű bakonyi falvakat. Bakonyszentlászló határában látható a Kőpince-barang, Savanyú Józsi egyik tanyája, amely a helybeli és a kiránduló gyermekek kedvelt rejtekhelye. Hatalmas lombkoronájú fák között juthatunk ki az Ördögrétre, s innen a barlanghoz. Nem könnyű rátalálni, a barlang bejáratát csak akkor leljük meg, ha leereszkedünk a Cuha-patak partjára. A kiterjedt barlangban különböző rejtett fülkéket találni, s kőből kivájt „karosszékeket’'. Kényelmes és biztonságos búvóhelye volt ez Savanyú Józsi bandájának. Működésének fénykora 1878—84-re tehető. A Halápi csárdában, mulatozás közben fogták eL A temető árkában temették el, de sírján mindig nyílnak a virágok... A róla szóló mondák a volt uradalmi cselédek között terjedtek el, védelmezőjüket, segítőjüket látták benne. Nem kis szerepük volt a szép csárdásnéknak és molnárnéknak, akiktől enni- és innivalót kaptak, s elrejtésükben is igen találékonyak voltak. A csárdákban ravaszul megszerkesztett ki- és bejárók, az észrevehetetlen padlásszobák a szabadulás útját jelentették, ha a pandúrok rajtaütöttek a nagy ivószobában mulatozó legényeken. A többnyire bükkösökből, tölgyesekből, hűvös, árnyas völgyekből álló ősi erdőségeknek mára csak a magja maradt meg a Zirc—Bakonybél—Csesznek háromszögben. De még így is gyönyörű kirándulóhelyekkel, népi műemlékekkel, történelmi városokkal büszkélkedhet, és sok-sok élménnyel örvendezteti meg a látogatókat. Csesznek vára egyike az ország legszebb romjainak. Az öregiStiií. Bakony északkelet felé lankásodó hegyvonulatai között, keskeny sziklagerincen ülő vár a Duna—Balaton-közi főkapitányság végvári szervezetébe tartozott. Valószínűleg a Csák nemzetség tagjai építették a tatárjárás után, később különböző neves családok tulajdonában volt. 1810-ben földrengés, majd tűz pusztította el. Később a romokat konzerválták. Csodálatos kilátás nyílik innen a tündén szépségű környékre. A Vagdalt bükk nevű dűlő közepén hatalmas bükkfa áll. A hagyomány szerint gyakran pihent meg alatta Sobri Jóska bandája. Fokosaikat ilyenkor az öreg bükkfába vágták, hogy szükség esetén kéznél legyenek. A dűlő erről az összehasogatott bükkfáról kapta a nevét. A múlt század elején Sobri Jóska volt a Dunántúl egyik legnevesebb betyárja. 1836-ban, amikor egy császári ezredes kastélyát rabolta ki, a bécsi kormány katonai hajtóvadászatot indított ellene öt vármegye pandúrjaival, 1837-ben felakasztották. Más vélemények szerint elfogatása előtt sebesülten megölte magát. Még 50 évvel később is úgy tartotta a szájhagyomány, hogy „Sobri él”. Rét-* tenthetetlen hőst láttak benne, aki az ő védelmükben mindenre képes. Erről tanúskodnak a róla szóló népballadák. „Vagyon pénzek mindenre. / Szegények segítésére / Sok kincseket gyűjtenek, / Koldult is megsegítenék.” Számos korabeli ábrázolás, pásztorfaragvány őrzi alakját, sőt Sobri Jóskát ábrázolja a mézeskalácsütő fa is, amelynek mai változatát emléktárgyként árulják. A legendás Bakony „rengetege” nemcsak a szegénylegényeknek volt rejtekhelye a történelem során, hanem a tatár, török elől menekülő lakosságnak s a portyázó kurucoknak is. A Bakony erdeiben lakó szerzetesrendek is a magányt keresték. A bakonyi bencés apátságot 1018-ban, tehát I. István idejében alapították, a zirci cisztercita apátságot 1182-ben, a premontreiek száz évvel később építettek kolostort, romjai Gyulafirátóton láthatók. A Magas-Bakony turistaközpontja Zirc festői környezetében fekszik. Leghíresebb műemléke az 1732-ben emelt barokk sílusú apátsági templom, Maulbertsch főoltárképpel, gazdag barokk berendezéssel. A templomhoz csatlakozik a klasszicista homlokzatú, volt apátsági épület, amelyben jelenleg a Reguly Antal Tudományos Könyvtár, valamint a Bakonyi Természettudományi és Néprajzi Múzeum székek Mögötte van az Arborétum. A bakonyi ősrengeteg e megmaradt darabjában 660-féle fa, cserje és évelő növény található. A „rengetegben” s a barlangokban mindenütt vidám gyermekek, turisták, akik civilizált életünkből szívesen kirándulnak a látnivalókkal és legendákkal teli Bakonyba. ZIKA KLÁRA
