Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-10-02 / 19. szám
I Kultúra - tudomány Budapesten tartotta második világkongresszusát a húszezer tudóst tömörítő International Brain Research Organization (IBRO) — Nemzetközi Agykutatási Szervezet. A csaknem négyezer résztvevő több mint száz szimpóziumból, munkaértekezletből, illetve kerekasztal-megbeszélésből, körülbelül 2500 poszterbemutatóból válogathatott, s nemzetközi orvosiműszer- és könyvkiállítást is megtekinthetett. * Szarvason rendezték meg az Európai Ifjúsági és Diák Együttműködés Szervezetének nemzetközi környezetvédelmi táborát. Az egyhetes találkozón húsz országból 80 fiatal, s a környezetvédelemmel hivatásszerűen foglalkozó szakember vett részt. A szemináriumokon, vitákon foglalkoztak a vizek, a talaj, a levegő és az erdők védelmével, megismerkedtek Békés megye környezetvédelmi mintaterületté fejlesztésének programjával, több kirándulást tettek a megye környezeti ártalmaktól megóvott területeire. * Heinrich Böll Nobel-díjas író munkásságáról nemzetközi szimpóziumot rendezett a szegedi József Attila Tudományegyetem német nyelv és irodalom tanszéke. Az 1985-ben elhunyt világhírű NSZK- beli író születésének 70. évfordulója alkalmából a tudományos tanácskozáson 11 ország Böll-kutatói vettek részt. * Japánban turnézott a szolnoki Tisza Táncegyüttes. A negyven táncos és zenész immáron második alkalommal vendégszerepeit a felkelő nap országában. Tokióban és az ország több más városában kilenc alkalommal léptek színpadra és mutatták be Tisza-vidéki táncaikat. A Szegedi Szabadtéri Játékok éí a Rockszínház közös vállalkozásában magyarországi ősbemutatóként vitték színre a Dóm téri színpadon Claude-Michel Schönberg musicaljét, a Nyomorultakat. A darab szövegét Viktor Hugo regénye nyomán Alain Boublil, verseit Herbert Kreitzmer írta. A produkcióban mintegy 130-an működtek közre. * A Petőfi Csarnokban emlékkoncertet rendeztek Elvis Presley halálának 10. évfordulója alkalmából. Levetítették a This is Elvis című filmet is. * Nagy sikerrel lépett fel a belgiumi Bruges városában a Nógrád Táncegyüttes. A bemutató előadás alkalmával a város vezetősége és hazánk brüsszeli nagykövetsége fogadást adott, amelyen a belga külügyminisztérium több képviselője és a flamand kulturális élet számos személyisége megjelent. A belga társadalmi szervezetek meghívására érkezett táncegyüttes ezt követően két héten át tartott előadást az ország városaiban. * Ismét forró sikere volt a Fővárosi Operettszínház együttesének Münchenben: a „Csárdáskirálynő” táblás házakkal futott. A Süddeutsche Zeitung kritikusa rendkívül lelkesen írt a magyar operett életképességéről, s még „a hiteles magyar akcentusról” is rokonszenwel tett említést. * A Fekete István Baráti Kör Göllén, az író szülőhelyén Fekete Istvánemlékszobát nyitott. Esztergomban a Balassa Bálint Múzeumban kiállítást rendeztek Nyilasi Tibor, Kanadában élő festőművész munkáiból. Országalapitó István királyunk ereklyéje végleges helyére került s minden nap fölkereshető a Szent István Bazilikában, a Szent Jobb tiszteletére kiaiakitotti kápolnában FOTÓ: MTI Címlapunkon: SÁROSPATAK VÁROS CÍMERE 1903-ból A címlapon Sárospatak város cserépből készített címertervezete látható. A bal alsó sarokban lévő felirat tanúsága szerint Zlatniczky József kályhakészítő mester tervezte 1902—03-ban. A szépen formázott 55X78 cm-es munka a két történelmi város, Sáros Nagy-Patak és Sáros Kis-Patak egyesített címerét mutatja. A csücskös talpú álló pajzs vörös pajzsfőjében ezüst (fehér) heraldikai liliom lebeg. A pajzs kék mezőjében balról és jobbról egészalakos szárnyas, fehérruhás angyalok ötágú — gyöngyökkel és drágakövekkel kirakott vörös bélésű arany színű — leveles koronát tartanak, közöttük zöld halmon két szárnyas angyal a korona belső peremét emeli. A pajzsderék bal oldalán pedig lebegő arany félhold található. Zlatniczky mester remekműve a két testvérváros címereinek motívumait egyesítette. A pajzsfőben lévő Anjou-liliom egykor Sáros Kis- Patak címerét díszítette. A Bodrog folyó bal partján elterülő Kis-Patak ugyanis önálló település volt. Gulyás József szerint 1386-ban vált külön Nagy-Pataktól és lett saját bírája, tanácsa és természetesen önálló címere. Ez a címer egy 1616- ban készült pecsétnyomón maradt ránk, amire Anjou-liliomot, fölé háromágú leveles koronát, balróljobbról pedig ötszirmú rózsát véstek. A kis-pataki főbíró a két város egyesüléséig, közel háromszáz éven keresztül használta a pecséttel együtt a település címerét. A kutatók máig sem fejtették meg, hogy Kis-Patak címerébe honnan került az Anjou-liliom. Talán Nagy Lajos király adományát és emlékét őrzi (az ő családi-uralkodói címerét a liliom díszíti), aki kiváltságos szabadságjogokat adományozott a még együtt lévő két város polgárainak. A pajzsmezőbe a mester Sáros Nagy-Patak címerét égette be, ami az egész pajzs kétharmadát elfoglalta. Ezzel talán azt kívánta kifejezni, hogy a két város közül Nagy- Patak történelme volt sokkal jelentősebb nemcsak a táj, hanem az ország életében. Sáros Nagy-Patak a 11. századtól kezdve a 14. század végéig királyi, illetve királynéi város volt. I. Endre Patakot erdőispánság központjává emelte, ahol udvarházat épített. Anonymus leírása szerint szívesen időzött itt felesége, Kijevi Anasztázia, csakúgy, mint később IV. Béla vagy Kun László. 1429-ben Zsigmond szabad királyi várossá emelte Patakot, de néhány hónap múlva ismét elajándékozta híveinek. A város ez ideig ismert legrégebbi címere egy 14. századi oklevél pecsétnyomatán maradt fönn: á háromágú leveles koronát balról és jobbról lebegve térdeplő angyal tartja. A korona alatt két imádkozó szárny nélküli angyal térdepel, közöttük csillag látható. A korona fölött hatágú csillag és holdsarló emelkedik. Ez a címer a pecsét körirata szerint („Hospitum de Potok”) a pataki hospes polgárok tulajdona volt, akik mint vendég népek, vallon telepesek érkeztek Patakra. A középkori jogszokások értelmében már a korai időkben kiváltságot, ezzel címert és pecséthasználatat nyertek az uralkodótól. Elképzelhető, hogy ők alkották meg címerüket is. Mindenesetre a Nagy-Patak címerében lévő korona a város királyi, királynéi fennhatóságára utal; a négy angyal pedig a település pezsgő középkori életét, az itt működő kolostorait idézi föl. A két település — amikor 1883- ban elveszítette városi jogállását — Sárospatak néven egyesült és 1904- re közös címerüket is kialakították, ami Zlatniczky mester tervezetétől annyiban tér el, hogy a pajzsfőbe a kis-pataki címer lilioma mellett a két heraldikai rózsa is felkerült. H0RCSIK RICHARD MAGYAR ZARÁNDOKLATOK A Magyar Katolikus Püspöki Kar rendszeresen szervez zarándokutakat, igénybe véve az utazási irodák közreműködését — mondotta egy kérdésre válaszolva dr. Bányász Rezső, a kormány szóvivője sajtóértekezletén. Ez évben éppen a püspöki kar „ad limina” látogatásához kapcsolódóan utazik zarándokcsoport Rómába. Ugyancsak az idén terveznek egy jeruzsálemi zarándoklatot is. Jövőre, István királyunk halálának 950. évfordulója alkalmából Gizella királyné szülőhelyére, Passauba utaznak zarándokok. A zarándokutakhoz kapcsolódva magyar egyházi ének- és zenekarok is fellépnek külföldön. Európában több olyan kegyhely van, amelyet történelmi szálak kötnek össze hazánkkal, elsősorban az Árpád-házi királyok családi kapcsolatai révén. Róma mellett — amely természetesen kiemelkedő jelentőségű — Aachen, Santiago de Compostella, Mária-Zell, Czestochowa, Lourdes, Európán kívül pedig Jeruzsálem volt mindig a zarándokutak céljontja. Dr. Bányász Rezső a továbbiakban elmondta: Izraelben élő magyar származásúak és a magyarországi zsidó hitközségek közötti kapcsolatok is jelentős mértékben megélénkültek. 1984 óta évről évre növekvő számban látogatnak haza magyar származású izraeli állampolgárok. A látogatók célja elsősorban a családi kapcsolatok szorosabbra fűzése, a temetők, a szülők sírjainak meglátogatása, de természetesen a turizmus is. Az elmúlt években az Országos Rabbiképző Intézet Goldmark kórusa Izraelben tett hangversenykörutat, amelynek viszonzására ez év szeptemberében egy negyvenöt tagú izraeli kamarazenekar két hangversenyt tartott a Budapesti Kongresszusi Központban és a Dohány utcai zsinagógában. 7
