Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-10-02 / 19. szám

A Magyar Hírek Posta rovata az ol­vasók fóruma. A szerkesztőség ugyan akkor fenntartja a jogot, hogy a beér­kezett leveleket rövidített formában közölje. Nagy érdeklődéssel olvasok minden cikket, könyvet, amely a különböző nemzetek eredetéről ad felvilágosítást. Így bukkantam rá a „Római Világ Atlasza” című könyvben a vallás fejlődé­sével kapcsolatban Szent Mártonra (Martin). Az Encyclopedia Rritannica 1978. évi kiadása és a „Szentek élete” szerint Szent Márton po­gány családból született 316-ban vagy 317-ben, Savariában, Szombathelyen. Apja rangot viselő katona volt, s mint ilyet, helyezték Olaszország­ba, Paviába a családdal együtt, amikor is Már­ton tízéves volt. Itt hatotta át a kereszténység erősödő szelleme, katekizmust, majd teológiát tanult, annak ellenére, hogy apja katonapályá­ra kényszerítette. Amiens-ben állomásoztak, amikor egy hideg, téli reggelen a város kapujában egy majdnem mezítelen koldussal találkozott, aki alamizsnáért könyörgött. Egy járókelő sem törődött vele, s mi­vel Mártonnál nem volt más, mint a fegyvere és a köpenye, levette köpenyét, kardjával ketté­vágta, s az egyik darabot a koldusra terítette. Aznap éjjel álmában megjelent Jézus abban a köpenydarabban, amit a koldusra terített s azt mondta: „Márton, betakartál a köpenyeddel, bár még csak készülsz a kereszténységre”. Sulpicius Severus, Márton tanítványa és életrajzírója azt állítja, hogy tanítója ennek a látomásnak a ha­tására sietve felvette a keresztséget. Pár év után Márton nagy útra vállalkozott: visszament Pannóniába, hogy édesanyját keresz­ténységre térítse. Csodatevései és alázatos, hívő élete oly közismert volt, hogy 371-ben a nép Tours püspökévé választotta. Candes-ben halt meg 400 körül, s a katolikus egyház november 11-ét szentelte emlékének, nevének. Szt. Márton ünnepe egy régi pogány ünnep helyét foglalta el, valószínűleg ez magyarázza meg azt a tényt, hogy Szent Mártont az iszogatás és jókedvű ösz­­szejövetelek, valamint az italozásról leszokottak védőszentjének tekintik. Figyelemre méltó, hogy Márton pannóniai származása ellenére Tours püspöke lett. Fran­ciaországban sok templom és falu őrzi a nevét. DR, ANDREW HORVATH MONTREAL, KANADA Magyar tanárnőnk, Julianna Kunz egy magyar­­országi buszkirándulással örvendeztetett meg bennünket, olofströmi, kristianstadi, bromöllai és sölvesborgi középiskolásokat, akik a messzi Svédországban is meg akarjuk őrizni anyukánk, apukánk anyanyelvét. A költségekhez iskoláink is hozzájárultak, hogy ezzel is elősegítsék tanul­mányainkat. A kép 17 tagú csoportunkról ké­szült, az álló sorban balról a második: tanár­nőnk. BESZÉDES MARIKA OLOFSTHöM, SVÉDORSZÁG A június 13-iki számban („Sajtótükör”) volt egy rövid ismertető Bokor Pálnak a Magyar Hírlap­ban Wallenbergről megjelent cikkéről. Ez a Bo­kor nyilvánvalóan a hivatalos álláspontot képvi­seli, különben nem közölték volna a cikkét a Ma­gyar Hírlapban. Viszont hiba volt a cikket „szel­lőztetni” az emigránsok számára, mert ha ez a hivatalos álláspont, akkor Pesten még mindig nagy bajok vannak. Bokor gyalázza azokat a könyveket, amelyek említik a Gulagot. Persze nem mondja így ki. G „amatőr munkáknak” hívja őket. Idéz egy plety­kát Olsenről, hogy az OSS ügynöke volt. Ezzel azt érteti, hogy hátha Wallenberg is az OSS ügy­nöke volt? Ha igaz is, mi abban a rossz? Különös az is, hogy egy csendőrt húztak elő a történelem süllyesztőjéből. Még különösebb, hogy egy fontos dátum is hibás: Wallenberg ja­nuár 18—20. között hajtott Debrecenbe, az új magyar kormányhoz. Már január 20-a körül el­fogták, Hertelendy tehát nem találkozhatott vele február 12-én. Minél többet gondolok erre a cikkre, annál mérgesebb leszek ... PETER BARNA LOS ANGELES, USA A Magyar Hírek 14. számában, a „Magyar ze­neművészek a nagyvilágban II.” című kitűnő cikkében Cservenka Judit kissé megfeledkezett a csellistákról. Különösen amikor a Magyar-vo­nósnégyesről szól: négy hegedűst is említ, de a kiváló csellistát. Magyar Gábort nem. ö is az USA-ban él (bátyja elsőrangú hegedűs Hollan­diában), mint másik két híres kolléga, Rejtő Gá­bor és Varga László, akik valamennyien adtak itt mesterkurzust. DR. FEJÉR ISTVÁN OTTAWA, KANADA Hallelujávai olvastam Tóth István brucki (Ausztria) olvasójuk levelét a Magyar Hírekben megjelent cikkek stílusáról, illetőleg arról, hogy írásaik hemzsegnek az idegen szavaktól, olyan kifejezésektől, amelyekre szép, jó és megfelelő magyar szó létezik. Vagy hatvan éve tanultam a Ráskai Lea Lánygimnáziumban, hogy azt, ami végbemegy, a magyar nyelv elleni barbarizmus­nak nevezik. Én magam is újságíró voltam itt Izraelben, a Hét Tükre hetilapnál és mind fordításaimban, mind saját cikkeimben a végletekig ügyeltem arra, hogy helyesen és szépen írjak magyarul, önök otthon miért nem tudnak erre ügyelni? Nem tartják fontosnak, vagy egyszerűen hanyag­ság, vagy lustaság? Én írás közben nem sajnál­tam öt percet sem arra, amíg megtaláltam a megfelelő keresett kifejezést. Itt Izraelben, nem Magyarországon! TRITSCH SAROLTA HAIFA. IZRAEL LEVELEZŐTÁRSÁT KERES 43 éves olasz, fél-erdélyi származású állampol­gár magyarul, olaszul vagy angolul szeret­ne levelezni magyar népzenéről, népszokásokról. Claudio Menegozzo, Via L. Bissolati, 41. I—80026 Casoria (Na), Italia. Szeretnék Magyarország határain kívül élő magyarokkal levelezni. 37 éves építész vagyok, feleségem és két kislányom van. Bereczki István, 2011 Budakalász, Jankovics Gy. u. 26. 35 éves fiatalember magyar nyelven levelezne irodalom- és színházkedvelő hölgyekkel. Kiss J. Pál, Budapest, Hadak útja 6. IX. 95. H—1119. 29 éves kereskedőnő, 2 éves kislányával széles érdeklődésű, természetbarát, vegetáriánus, uta­zást kedvelő, vállalkozókedvű, németül vagy an­golul is beszélő levelezőtársat keres. Molnár Edit, Szeged, Csap u. 19. H—6727. 37 éves műszaki szerkesztő vagyok. Svédor­szágban, Kanadában, USA-ban élő magyarokkal leveleznék angolul vagy magyarul. Turbéky Pé­­terné, 1039 Budapest, Madzsar J. u. 3. 13. em. 136. Értelmiségi magányos asszony szeretne levelez­ni magyar vagy angol nyelven a világ bármely országában élő 60 éven felüli személyekkel. Láncz Irene, 1525 Budapest 114. (Postán maradó). Címlapunkon: Sárospatak címere Címermagyarázatunk a 7. oldalon. FOTO: REZES MOLNÁR ESZTER Tudósításunk az Anyanyelvi Konferen­cia Védnökségi üléséről a 3—6. oldalon. Tartalom: Megújulásra, fiatalításra van szükség az onyanyelvi mozgalomban 3-4 Beszámoló és riport az Anyanyelvi Konferencia védnökségi üléséről Mit értünk el eddig és merre tovább? 5_6 Krónika (Szerkesztő: Zika Klára) Sárospatak címere 1903-ból 7 (Hörcsik Richard) Magyar zarándoklatok öreg autók - érdekes történetekkel 8-9 Tanárok az iskolapadban 10—11 (Pokerny István) Kisvállalkozások 12 (Kovács József) Kötvénypiaci körséta 12-13 (G. Barta Ágnes) A börzétől a tőzsdéig 14-15 (Brüll Mária) A Bakony rengetegében 16—17 (Zika Klára) Szabadidő 18—19 (Szerkesztő: Árokszállási Éva) Szobrok lángnyelvekből (Petővári Ágnes) Tudományos kézikönyv Magyarországról (Fazekas Tiborc) Erdélyi lakoma Keresztrejtvény Sport (Szerkesztő: Vad Dezső) 20—21 Hungaroring '87 Chagalit vagy Dalit szeretne? 24—25 (Bodnár János) A Szülőföldünk rádióadás honismereti kalauza 27 The Hungarian Scene 29—31 (Angol nyelvű mellékletünk) A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI HALASZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN főszerkesztő-helyettes BODNAR JÁNOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA POKORNY ISTVÁN Munkatársak: BALÁZS ADAM GABOR VIKTOR PUSZTASZERI LÁSZLÓ REZES MOLNÁR ESZTER ZIKA KLARA 2

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents