Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-09-01 / 17. szám
Emlékezés XXXVI. Rácz Lacira Sok-sok régi emlékem között is külön fejezet, hogy valaha, a harmincas évektől kezdve, egy király udvari íródeákja lehettem. XXXVI. Rácz Laciról, a cigányok királyáról, öt világrész legelső fejnaturalistájáról lesz szó, aki sokáig fejedelemként élt, és koldusszegényen halt meg. Az obsitos bakaőrmester — Édes fiam! Egyszer majd letanyázunk valahol és három nap meg három éjjel tollbamondom a histó riámat. Lesz abban herceg, király, nábob, szépasszony, sok csengő arany, meg koldusfillér is. A nagy tollbamondás ugyan elmaradt, de tizenegynéhány esztendő alatt sokszor beszélgettünk. így ha nem is szabályos az életregény, de sok fejezete mégis megelevenedik. — Nem akarom famíliánk történetét nagyon régi időben kezdeni, csak apámnál. Rácz Pali olyan híres lett, hogy még Jókai Mór is megörökítette alakját A fekete vér című regényében ... Szóval apám már kölyökkorában nagyapám bandájában muzsikált. Gyönyörűen hegedült . . Amikor eljött az ideje, a király őfelsége behívta katonának. Olaszhonban szolgált. Atlétatermetű, szép szál, jóképű legény. Vidám, bővérű, nőcsábász, verekedés ... Hát Itáliában, pontosabban Milánóban, kevéssel a leszerelés előtt, már bakaőrmester korában, beleszeretett egy grófnőbe, aki ugyancsak megszerette katonakarmester atyámat. Közbevetettem, hogy úgy is járja a hír, miszerint nem grófnő, hanem „csak" egy pénzarisztokrata leánya lett Rácz Pali első felesége. — Én azt mondom, hogy grófnő... Tudod, abban az időben sok főúri hölgy szívét rabolták el cigányprímások. Csak párat említek. Berkes Marci bárónőt, a veszprémi Kis János angol lord leányát vette feleségül. Rigó Jancsi pedig megszöktette a belga Chimay hercegnőt... Mi úgy adjuk tovább, mert írás is van róla, hogy apám első felesége Ferrario Judittá grófnő, a második zsidólány, a harmadik cigány volt. Ha hiszik, ha nem: harminchat gyerek született a három házasságból. Én vagyok a legfiatalabb, a harminchatodik ivadék. Az elnótázott vagyon Ügy igaz, hogy Rácz Pali nagy hozománnyal és szép hitvesével érkezett Pestre. Remekül éltek. Mulattak, szórták a pénzt. A Két huszár, meg más kávéházakban szórakozott a hazatért gavallér. A banda csak neki muzsikált. Maréknyi arannyal jutalmazta a cigányokat. — Amikor már igen jó kedve támadt — folytatja a cigánykirály — apám kivette a prímás kezéből a hegedűt. A régi újságok is megírták, hogy varázslatosan muzsikált. Gyönyörűen cifrázta a nótát. A sok pénzmag sem tart örökké. Amikor elnótázta a hozományt, bandát szervezett. Hamarosan az első prímások közé került. Rácz Pali több nóta — köztük a Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele című dal — szerzője. Zenekara híre túljutott az országon. Külföldre hívták. Én, a legkisebb fia, úgy tízéves koromban kerültem apám bandájába. Hamarosan már mint segédprímás álltam a dobogón. Elkerültünk Szentpétervárra, a cár udvarába, Bécsbe, Londonba is. Erzsébet királyné ajándéka A cigánykirály sokszor emlékezett arra, hogy a bécsi Burgban, udvari bálon játszott a zenekaruk. — Csak mesében van olyan pompa, amit ott gyerekfejjel láttam ... Éjféltájt lehetett, amikor I. Ferenc József udvarmestere megkért, hogy mi adjuk az asztali muzsikát... Szóval a szupé idején játszottunk. Apám Erzsébet királyné elé állt. Édesbús dalt, a felséges asszony kedvelt nótáját húztuk: Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele... A szépséges királyasszony briliánsokkal díszített arany cigarettaszelencét ajándékozott édesapámnak. Még sok történetet lehetne elmondani Rácz Paliról, de csak a legjellegzetesebbről szólunk, amiből szállóige lett. Londonban szerepeltek a királyi udvarban, őfelsége vacsorát adott a banda tiszteletére. Egymás mellett ültek a muzsikusok és nagyurak. így: egy király, egy cigány, egy király, egy cigány ... — Elmesélhetem, hogy huszonhárom éves koromban alapítottam bandát. így hirdettek: Ma és minden este XXXVI. Rácz Laci és zenekara itt játszik... Van egy nóta: Ezüsttükrös kávéházban prímás voltam én ... Bizony sok-sok kávéházban, szállodában, étteremben muzsikáltunk ... Nagy summát kaptunk fellépési díjként, de még többet a vendégektől... Ha világhíresség jött Pestre, azt odahozták, ahol mi zenéltünk. Kún Imre, a nagyszerű hangversenyrendező mondta el, hogy Hubermann Bronislaw, a lengyel származású világhíres hegedűművész így vélekedett a cigánykirályról: Briliáns technika, csodálatos improvizálókészség. — Egyszer azt kérdezted, hogy a névjegyemen miért áll ez a szöveg: XXXVI. Rácz Laci, a cigányok királya. öt világrész első fejnaturalistája? Tudod, a régi cigányok, a híres prímások sorában sok olyan létezett, aki nem ismerte a kottát. Hallásból tanulták meg a nótákat. Én ugyan ismerem a hangjegyeket, de legszívesebben hallás után tanulom meg a zeneszámokat. Valóban csodálatos zenei memóriája volt a cigányok királyának. Szinte hihetetlen, hogy egyszeri, legfeljebb kétszeri előjátszás után dalokat, operarészleteket, kis koncertdarabokat játszott el Stradivári hegedűjén. XXXVI. Rácz Laci is sok nótát írt, főleg csárdásokat. Az Ördög-csárdás és a Tüzes-csárdás fergeteges muzsika. A ló és a kártya Fiatal korában valóban őfelségeként élt Rácz Laci. Ömlött hozzá a sok nagy bankó, meg az arany. — Egyszer — mesélte — Dun-1910-ben ezer cigány élén adott hang versenyt XXXVI. Rácz Laci gyerszki, a bácskai nábob hívott meg. Vagy három napig húztuk egyfolytában. Mindegyikünk nagy zacskó pénzt kapott. Az enyém annyi volt, hogy nagy bérházat vehettem volna... De hát... a lóverseny, a kártya, meg a sok szépasszony eszi a vagyont. A festett lapok hűtlenek voltak hozzá. A lóversenyen is rengeteget vesztett. Egyszer Krúdy Gyulával járt a zöld gyepen. Akkor nyert legtöbbet. 5 koronára körülbelül ezer kroncsit fizettek .. . — Apám nagyúri, pénzdobáló életét követtem . . . Nem gondoltam a holnapra. Ahogy jött a pénzmag, úgy ment el. Meg aztán múlt felettem is az idő. Mégis, ha tele volt a zsebem, otthagytam a bandát. Mulattam, utaztam... Az is megtörtént, hogy amikor leégtem, beálltam más prímás bandájába. Bizony, múltak az esztendők. Olyan nóta is létezik: Vén öreg ember, nótája nem kell. . . Rácz Laci is rádöbbent, hogy kiöregedett. Elszéledtek bandájának tagjai. „Fiam, a trónörökös .. Mint udvari íródeákhoz illik: nem hagytam el a cigánykirályt, aki szegényesen éldegélt. Esténként beült valamelyik kávéházba, és várta, hogy a cigánybanda valamelyes pénzt adjon neki. 1936 március vége felé hajnaltájt hívatott Rácz Laci. Akkor már az Üllői út 41. számú házban, szobakonyhás lakásában tengődött. Sírva fogadott: — Meghalt a trónörökös! — Fiát, minden reménységét, aki a Rákóczi-Rácz Laci nevet választotta, tizennégy éves korában ragadta el a tüdővész. Pesti muzsikus cigányok adták össze a temetesi költséget. Legjobb barátja, ifjú Torma Tóni és zenekara a sírnál a trónörökös nagyapjának nótájával búcsúztatta: Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele ... ősi cigány szokás szerint elvágták kedvenc hegedűje húrjait, kettétörték vonóját. . . Öreg rajkók Egyedül maradt a cigánykirály. Kálmán Pál, a híres dalénekes tette a legtöbbet öreg barátjáért. Elérte, hogy zenekara élén felléptessék az Ostende kávéházban. Nemcsak a fővárost, de az országot is lázba hozta a hír: újra muzsikál XXXVI. Rácz Laci... Felejthetetlen és utolsó siker. Sajnos ez is hamar véget ért... Élete 73. esztendejében meghalt a cigányok királya. „Koldusfilléreken élni már nem érdemes” — ezt gyakran mondta utolsó éveiben. Megint a muzsikusok gyűjtötték össze a temetési költségeket. Száztagú banda búcsúztatta: Lehullott a rezgő nyárfa ezüst színű levele . . . Parádés volt a végtisztesség. Az újságok megint sokat írtak a cigánykirály regényes életéről. Sírján elhervadtak a virágok, koszorúk. Évtizedek múlva megemlékezett róla a rádió, s nemrég a televízió is. Egykori udvari íródeákjának e szerény emlékezése legyen néhány szál virág a király sírján. RITTER ALADAR 23
