Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-09-01 / 17. szám

A HIT CSODÁJA Lórántffy Zsuzsanna FIGYELEM! MEGJELENT! FIGYELEM! A HIT CSODÁJA (az akroni LÓRÁNTFFY OTTFION képes története) közel 400 oldal, 180 kép, az adakozók névsora, Reagan elnök levelével, színes fedőlappal, kemény kötésben. Történelmi dokumentum a magyar emigráció legnagyobb teljesítményéről. A könyv ára: US S 2000 postázással együtt. Megrendelhető a következő címen: LÓRÁNTFFY OTTHON, 2631 Copley Road, Akron, Ohio, 44321. USA Megrendelem „A HIT CSODÁJA” c. könyvet példányban: CSEKK mellékelve US $ összegben. NÉV:_________________________________ CÍM:__________________________________ /T szbomlasztó meleg, em-Eberáradat, táncosok, iz­zadó sorok lángosért, kolbászért (vagy ahogy a táblán- állt: Kolbazs­­ért, persze a hiba a kifogástalan ízen. nem változtatott). A közelben hűsítő fröccsöt mérnek, amott ma­gyar könyvárus és gicesárus, né­ger fiúik könyökig zsíros kézzel hurkát habzsolnak, hímzett blúz a „középnemzedék” sétáló hölgytag­­jain, népművészeti kiállítás a templom alagsorában, ki jövet pe­dig egyenruhás cserkésztiszt árul magyaros mütyüröket. S minden­felé magyar és amerikai zászlók. New Brunswick főutcáját erre a nagy napra lezárták az autófor­galom elől. 12-th Annual Hunga­rian Festival, adta hírül az okot és csalogatta a nézelődő — ízlelő tö­megeket a szemközti házak között kifeszített transzparens. Később hallottam, hogy a fesztiválnak ösz­­szesen 8000 látogatója volt. Nem tudom, ki számolta meg — ha van reménytelen vállalkozás, az ilyes­fajta számolgatás valószínűleg az. Egy biztos: a mindig lázasan siető New York tőszomszédságában (mármint amerikai mércével tő­­szomszédságában) nagy sikerrel rendezték meg az ünnepséget. Régi, magyarok lakta vidék ez. „Itt, a French streeten végig ma­gyar üzletek voltak, ott a Somer­set streeten pedig csak magyar házak” — mutat szélesen körbe, majd mutat odébb karjával Mol­nár Ágoston történész és nyelvta­nár, akivel a Budapest étterem szomszédságában egy árnyas fa alá telepszünk. A környéken egykor a lakosság egy harm ad a magyar volt — most csak 10 százalék, de ez a 10 száza­lék húszezer embert jelent. A nagy bevándorlás 1890 Után indult meg. A miagyarok rengeteget megőriz­tek intézményeikből is: látszik ez már a fesztivált rendezők puszta felsorolásából is. Az itteni Hunga­rian Civic Associationnak tagja egyebek között a magyar reformá­tus templom a Szent László kato­likus templom és a görögkeleti Szent József is, az Atlétikai Klub, az evangélikus egyház, a baptis­ták, a William Penn helyi csoport­ja, a magyar demokrata klub, és természetesen az „ellenlábas”, az amerikai magyarok republikánus csoportja. Molnár Ágoston édesapja és édesanyja is a századelőn érkezett Amerikába. A tanár úr már itt született, és másodgenerációsként lett a magyar ügy fáradhatatlan harcosa. Még Chicagóban tanított, amikor — 1954-ben — megalakí­totta a Hungarian Heritage Center Foundation-t, amely, mint nevé­ben is áll, a magyar örökség ápo­lására vállalkozott. Talán a hu­szonnegyedik órában indult meg az emlékek mentése. „Sokat veszí­tettünk már addigra is, akkor is késő volt...” Ösztöndíjakat adtak a magyar örökség kutatóinak, és gyűjtöttek mindent, sárguló fotó­kat és más tárgyi emlékeket, sőt nyelvjárásokat is. A rengeteg anyag otthona már épül New Brunswiokban. Elme­gyünk a régi tűgyár épületéhez, csupaszon meredező falak, semmid bői sehová néző ablakok. Molnár azonban már az új életet látja itt. Az alapkövet lerakták, s talán már jövőre kész az amerikai magyar­ság kutatóközpontja. Sok múlik az anyagiakon. Eddig mintegy egymillió dollár érkezett adomány­ként, de a rohanó árak világában még hárommillió szükséges, hogy 1 8000 látogató mielőbb megvalósuljon az álom. A terv szerint a földszinten múzeum kap helyet, s az emeleten pedig könyvtár és levéltár lesz. MAGYAR NAP NEW A vállalkozásnak — a kezdemé­nyező szavait idézve — három célja van. Az egyik, hogy bizo­nyítsák : az itteni életképes magyar településnek, és általában az ame­rikai magyaroknak nemcsak jele­nük, hanem gazdag történelmük is van. A másik cél, hogy egyetemi tanulmányi központként más ma­gyarságkutató intézményekkel karöltve folytassák a kutatást. A harmadik pedig: „Nemcsak a ma­gyarokat kell hogy érdekelje ez BRUNSWICKBAN 24

Next

/
Thumbnails
Contents