Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-09-01 / 17. szám
,,Az Alapítvány célja, hogy támogassa a magyar társadalom kibontakozását. Mint külföldi, nem tudom és nem is tartom feladatomnak meghatározni, hogy ez miben áll. Ügy vélem azonban, hogy a kulturális és tudományos élet gazdagodása és sokszínűsége mindenképpen hozzá tartozik. És az Alapítvány éppen arra törekszik, hogy bővítse a kulturális alkotómunka, a közművelődés, az új kezdeményezések lehetőségét. . . A részvétel lehetősége mindenki előtt nyitva áll, és a Bizottság nem írja elő, hogy a pályázók mire vállalkozzanak, hanem éppen a beérkező javaslatok alapján alakítja ki a programját. . . Mindenesetre nem költségvetési intézményeket szeretnénk támogatni. A nagyközönség segítségére van szükségünk: az Alapítvány sikere a pályázók ötletességén, a magyarországi társadalom fogadókészségén múlik.” SOROS GYÖRGY ALAPÍTÓ NYILATKOZATÁBÓL Munkánk eredményessége elsősorban a pályázóktól függ A budai Várnegyed egyik kis mellékutcájában, a Lant utcában működik a New York-i székhelyű Soros Alapítvány budapesti titkársága, pontos nevén a Magyar Tudományos Akadémia— Soros Alapítvány Bizottság. A titkárság vezetőjével, Quittner Jánossal ültünk le beszélgetni a bizottság létrehozása óta eltelt három esztendő munkájáról. megindult, s ez Soros György aktivitásának köszönhető. — Miként ültették át a gyakorlatba az alapító által megfogalmazott elveket? — Az alapítvány eredetileg évi egymillió dollárral rendelkezett volna. De ezt az elképzelést meszsze túlteljesítettük, 1987-re már csaknem hárommillió dolláros költségvetést tervezünk. Kezdetben egyetlen, általános pályázatot hirdettünk meg, amelyre az első esztendőben — 1984 áprilisától 1985 áprilisáig — 313 pályázat érkezett. Ezek ismeretében a következő évben már pontosabban körvonalazhattuk programunkat, s bizonyos területeiken külön pályázatokat írtunk ki, így például — mint említettem — a szépirodalmi és a társadalomtudományi ösztöndíjakra. FOTO: KORCSOG ERNŐ Ugyancsak 1985-ben hirdettük meg, hogy anyagilag támogatjuk a külföldi szakmai tanácskozásokon részt vevő fiatal magyar szakembereket, fizetjük az utazás, a külföldön tartózkodás költségeit. Ez időben ajánlottuk fel először, hogy kifizetjük a nyugati szakmai folyóiratoknak küldött tanulmányok közlési díját. Az elmúlt évben pedig számos új lehetőséggel tovább bővítet— Hogyan jött létre a Soros Alapítvány magyarországi bizottsága? — Soros úr 1983 tavaszán jött Budapestre azzal a szándékkal, hogy alapítványa működését kiterjessze Magyarországra is. A Magyar Tudományos Akadémiával kötött megállapodás alapján létrehozták ezt a közös bizottságot, amely odaítéli az ösztöndíjakat, illetve az egyéb támogatásokat. — Kikből áll ez a bizottság? — Elnöke Soros György, társelnöke Kulcsár Kálmán, az MTA főtitkárhelyettese. Mivel mindketten igen elfoglalt emberek, ezért többnyire személyes képviselőik útján „nyilatkoznak”: Soros úr megbízottja Vásárhelyi Miklós, a főtitkárhelyettesé Tardos József. A bizottság tagjai pedig Hankiss Elemér, Vályi Gábor és Vámos Tibor. Jelenleg már működik társadalomtudományi és szépirodalmi kuratórium is. Az előbbi elnöke Eörsi Gyula jogászprofesszor. Az utóbbi elnöki posztja jelenleg nincs betöltve. A júliusban elhunyt Vészi Endréé volt ez a tiszt. — Mikor kezdte meg a működését az MTA—Soros Alapítvány? — 1984 májusának végén írták alá a megállapodást, s a gyakorlati munka ugyanez év őszén GEORGE SOROS „A tőzsdei hossz világbajnoka, a Wall Street legsikeresebb beruházója” — írta a Time 1987. május 4-i számában George Sorosról, a magyar származású üzletemberről. A cikk idézte Barton Biggset, a Morgan Stanley cég gazdasági stratégáját is, áld szerint „Soros valóban zseni, a mi örökös bajnokunk”. Ez a dicsáradat óhatatlanul felkelti az érdeklődést, hogy ki is ez az 56 éves férfi, aki „szinte az egyik napról a másikra” vált világhíressé és dúsgazdaggá; aki az elmúlt két évben elképesztő, másfél milliárdos profitot szerzett az általa alapított s a legutóbbi időkig jóformán ismeretlen kis cégnek, a Quantumnak? Soros György Budapesten született, és 1947-ben települt át Nagy-Britanniába. Londonban elvégezte a közgazdasági egyetemet, majd 1956-ban az Egyesült Államokba ment. Hz évig tőzsdei alkuszként és elemzőként működött. 1969-ben, mindössze 250 ezer dollár készpénzzel megalapította a QuantumoL Saját tőkéje tehát nem sok volt, de okosan választotta meg a társait (a Rotschild-család tagjait és más gazdag európaiakat), akik további hatmillió dollárral szálltak be az üzletbe. Azóta ez az alap az újra befektetett profitok révén milliárdos hasznokat jövedelmez. A Quantum haszna akkor Ugrott óriásit, mikor 1985 augusztusában a Dow Jonés-index (a részvények árfolyamindexe) elindult felfelé. Soros „elkapta” ezt a hullámot, s erőteljesen befektetett amerikai részvényekbe, továbbá nehezen megjósolható sorsú valutákba is. Sorosnak, állítják, „rejtélyesen pontos megérzései” vannak a tőzsdei manőverekkel, a részvények és valuták árfolyamingadozásaival kapcsolatban. Egyedül 1985 szeptemberében 150 millió dollárt szerzett azzal, hogy dollárbefektetéseit japán jenre váltotta át Mindezt állítólag mindössze annak a közismert információnak az alapján tette, hogy az öt legnagyobb nyugati ipari ország (Egyesült Államok, Japán, Nagy-Britannia, NSZK és Franciaország) vezető tisztviselői találkoztak a manhattani Plaza Hotelben. Soros megérezte, hogy az Ötök csökkenteni fogják a dollár árfolyamát a többi nagy valutához képest. A Time hozzátette: „Soros éppen olyan leleményes a pénz elköltésében, mint megszerzésében.” Példaként említi, hogy a több mint ötszázmilliós hasznának jelentős részét alapítványokba fekteti, köztük a szülőhazájában létrehozott Soros Alapítványba. A pénzügyek alkímiája című könyvében Soros úgy vélekedik, hogy a hossznak a közeljövőben vége lesz, de a pénzügyi katasztrófát elkerülendő, a kormányok egyeztetni fogják gazdaságpolitikájukat. Akárhonnan is fújnak majd a gazdasági szelek, jegyzi meg a Time, Soros megpróbálja majd hajója vitorlájába fogni azokat, s a jelek szerint ez is sikerülni fog neki. 12
