Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-07-25 / 15. szám
mert mindig zöld ruhában járt. Sokszor előfordult, hogy munka közben megéheztek, s akikor a házaknál mindig került valami ennivaló. Süteményeiket sütöttünk, rostélyoskalácsot, piskótát, hagymás rántottát és persze kávét főztünk. — No, meg innivaló is került — teszi hozzá Bakos István —, az én üzletemben mindent lehetett kapni, még jó bort is. Hozzám jártak a színészek meg a filmesék az Egerből hozatott borért. — A Talpalatnyi föld után más filmben is statisztáltak? — Az Árvácskában csak a teheneink szerepeltek — komolyodik el Nagy József. — Akkor feküdt halva a hétéves okos, szép unokánk. A faluból senki nem ment a forgatásra... Azért még egyszer filmeztünk: a Tízezer na pót itt vették fel a malomparton — mi is benne voltunk a papával együtt. Beköszön a fiatal tanácselnök, Borbás István. Regina néni odasúgja: — Mindenki szereti a faluban, mert törődik velünk, meghallgatja a problémáinkat, jön velünk kirándulni. Még sírtam is örömömben, amikor kitüntetést kapott. Pedig nem is idevalósi, Nagyivánról jött. A tanácselnök Bakos Istvánt nógatja: — Pista bátyám, a nyugdíjasklubról mondott-e már valamit? — Aztán magyarázólag hozzáteszi: A szövetkezet osztályvezetőjeként ment nyugdíjba, persze azóta sem nyugszik. Kiállításokon is részt vesz saját készítésű késeivel és bőrmunkáival. Ezenkívül a kitűnően működő Veres Péter Nyugdíjas Klub vezetője. Az egész országot bejárták már. Egy kis községi terepszemlére indulunk. A szép, régi parasztházakat már itt is sok helyen felváltotta az új, a modern, emeletes. Mindenütt ápolt kerteket, népes gazdasági udvarokat látunk. A Kulcs-sor még igazi, szép parasztházakat látni. Megállunk az egyik nádfedeles porta előtt, ahol az Árvácska és a Tízezer nap néhány jelenetét forgatták. Egyik kísérőm a temetődombra mutat:'— Ott vették fel az Árvácska temetői jelenetét. Most készülünk a kápolna felújítására. Lassan haladunk, mert néhány mondatot mindenkivel váltani kell. A községi tanács és a dombon álló templom szomszédságában épül a kultúrház, vagyis a faluháza mozival, klubhelyiségekkel, rendezvényekre alkalmas teremmel. ízléses, praktikus, beleillik a környezetbe, Bakos István azzal büszkélkedik, hogy itt nekik is lesz külön klubhelyiségük, ahol elhelyezik Veres Péter szobrát. — Meg kell ismernie Gyuri bácsit — mondják —, aki a szobrot faragta. Csak a feleségét találjuk otthon és Gyuri bácsi helyett kezének munkáit. A parányi műhelyben zsúfolódnak össze a fába álmodott hősök: Zrínyi Miklós és társai, Veres Péter, Petőfi Sándor s a különleges faragott pipák. — A faluban sokáig „babás Gyurinak” csúfolták — panaszolja a felesége —, egyáltalán nem becsülték a munkáját... Lassan búcsút veszünk a filmesek falujától. A Talpalatnyi föld, az Árvácska és a Tízezer nap maradandó nyomokat hagyott az emberek szívében; negyven év távlatából is mesékre fakasztó, jókedvre derítő emlékeket, amelyek az öregektől' lassan áthagyományozódnak a fiatalokra. Valahogy úgy, mint a mesék apáról fiúra. Zika FOTO: FÉNYES TAMÁS 11 — Adjon Isten — nyit be a kapun egy jól megtermett férfi. — Megvannak még Bakosék? — kérdi mosolyogva a ház felé haladva. A tornácon álló öregasszony már a hangjáról ráismer és összecsapja a kezét: — De hiszen ez Szirtes Ádám! — fut a konyhába élete párjáihoz a hírrel. — Hogy élnek Regina néni? — kérdi a vendég. — Mi finomat főz ebédre? Emlékszik, milyen jó hagymás rántottákat csinált nekünk? — S nevet jóízűen. Nem kell biztatni az öregeket — nem fogynak ki az emlékezésből. Nem akármilyen porta az övék! A háború utáni egyik nagy sikerű magyar film, a Talpalatnyi föld lakodalmi jelenetét vették itt fel. Akkoriban még a szülők, öreg Bakosék éltek itt, most a lányuk, a 78 éves Regina néni és 85 éves férje. Nagy volt az örömük, amikor Szirtes Ádám annyi év után meglátogatta őket. Tele is tömték a zsebeit sült kacsacombbal. A filmesek falujaként emlegetett Tiszaörs a Hortobágyi Nemzeti Park közelében fekszik. A Talpalatnyi föld forgatása idején az egész falu megmozdult, még azok is jelen voltak, akiket nem hívtak vagy nem jelentkeztek statisztának. A Bakos-ház negyven évvel ezelőtt még nádtetős volt. Tágas udvara s az „ágasok” miatt esett rá a választás. Irigyelték is őket a faluban. — Az én apám is szerepelt a lakodalmas ebéden — emlékezik Regina néni és testvére, Bakos István —, mindig megnézem a filmet, ha hozzájutok. De nemcsak én — az egész falu ott tolong, ha vetítik, mert mindenkinek van rokona, ismerőse a filmvásznon — no meg egymáson is olyan jó kacagni. Furcsa újra látni a halottainkat, amint vidáman mulatoznak. Regina néni fiatalosan sürög-forog körülöttünk, megmutatja a kényelmesen berendezett házat, saját készítésű kézimunkáit, amelyekért már elismerő oklevelet is kapott. Nem sokat kell biztatni őket, teljesen felvillanyozódnak, hogy a filmezésről mesélhetnek. — Ültünk a lakodalmas asztalnál, s a rendező azt mondta az egyik kománknak: „Aztán, ha megy a gép, beszélgessen !” „Én mikor eszek, nem beszélek” — mondta az öreg. A rendező hiába könyörgött, kiabált. A gyártásvezető oldotta meg az öreg nyelvét, amikor egy százast csúsztatott oda. — Regina néninek még a könnye is kijön, úgy kacag. — A lakodalomban az a szokás nálunk, hogy akik nem hivatalosak, a kerítésen kívül maradnak, onnan bámészkodnak, „lesekednek”, be-bejönnek táncolni. Enni- és innivalót kapnak. Annál a jelenetnél, amikor a menyasszony megszökik, a lesekedőik mindenáron el akarták fogni. Többször meg kellett ismételni, mire megértették, hogy miről van szó. — Emlékeznek a színészekre is? — Mind nagyon kedves emberek voltak. A gyönyörű Mészáros Ági a kislánykájával, Szirtes Ádám, Váradi Hédi és persze a „Zöld” Jóska. Mi neveztük el így a gyártásvezetőt, 1. Temetői jelenet az Árvácska című filmben 2. A Talpalatnyi föld forgatásán 3. Tiszaörs látképe a temetőből 4. Nagy József és felesége az egykori Bakos portán. Itt forgatták a Talpalatnyi föld lakodalmi jelenetét 5. Szobabelső egy régi parasztházbál 6. Gyuri bácsi faragott pipái 7. A nyugdijasklub vezetője, Bakos István FILMESEK FALUJA - TISZAÖRS
