Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-07-25 / 15. szám

Közélet - diplomácia Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese Géniben a Világgaz­dasági Fórum rendezvényén befolyá­sos világcégek és vállalatok vezetői előtt előadást tartott a magyar kül­gazdasági politikáról, a magyar gaz­daság és a világgazdaság közötti kapcsolatokról. * Dr. Csehák Judit, a Miniszterta­nács elnökhelyettese a svéd kormány meghívására a két ország egészség­­ügyi és szociálpolitikai együttműkö­désének fejlesztéséről tárgyalt Stockholmban. * Fock Jenő, a Minisztertanács volt elnöke is részt vett azon a római ta­lálkozón, amelyen politikusok és az öt világvallást képviselő vezetők az emberiség legégetőbb problémáiról folytattak eszmecserét. A tanácsko­zást egy olyan szervezet rendezte, amelynek tagjai korábban kormány­fői tisztet betöltő politikusok voltak. Gazdaság A magyar—brit gazdasági, ipari és műszaki-tudományos együttmű­ködési vegyes bizottság budapesti ülésén egyebek között megállapítot­ták, hogy a beruházás védelmének ösztönzésére a közelmúltban kötött megállapodás hozzájárulhat további magyarországi vegyesvállalatok lét­rejöttéhez. * Marjai József miniszterelnök-he­­helyettes tavalyi ausztráliai tárgya­lásai nyomán érezhetően nőtt a két országban az egymás iránti érdek­lődés, tűnt ki a magyar—ausztrál gazdasági vegyesbizottság budapes­ti ülésén is, mellyel egy időben a Magyar Kereskedelmi Kamara köz­reműködésével 14 ausztrál vállalat képviselője folytatott üzleti megbe­széléseket magyar vállalatok vezetői­vel. A tárgyalások napirendjén sze­repelt az is, hogy Magyarország részt vesz az 1988-as brisbane-i vi­lágkiállításon, és gazdasági-műszaki napokat rendez Ausztrália több vá­rosában azzal a céllal, hogy a gaz­dasági együttműködés lehetséges te­rületeit széles körben ismertesse. * A Kmart amerikai áruházlánc vállalat, a Magyar Hitelbank és a Skála-Coop vezetői az együttműkö­dés lehetőségeiről tartottak tájékoz­tatót a budapesti Hilton Szállóban. A Kmart 1974 óta áll kapcsolatban magyar cégekkel, s jelenleg évi húsz­millió dollár értékű árut vásárol Magyarországtól. Mint elmondták, szívesen növelnék például a magyar élelmiszerek és textíliák vásárlását. * Vámkönnyítéseket vezettek be jú­lius 1-jei hatállyal. A külföldre uta­zók ezentúl személyenként, az eddigi 6000 forint helyett 10 000 forint ér­tékben hozhatnak he vámmentesen különböző árucikkeket. Módosult a postán, ajándékként kapott csoma­gok vámmentességének összege is: a külföldről vámmentesen kapható csomagok értéke 3000 forintra emel­kedett. ÚJ ÁLLAMFŐ ÉS ÚJ MINISZTERELNÖK Az Országgyűlés vitája az 1986. évi költségvetés végrehajtásáról Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke Az Országgyűlés nyári ülésszakán Németh Károly — a Magyar Szocia­lista Munkáspánt Központi Bizottsá­gának korábbi főtitkár-helyettese — személyében új államfőt, Grósz Ká­roly személyében új kormányfőt vá­lasztottak a képviselők, egyszer­smind további széles körű változások zajlottak le az államgépezetben és a párt vezető testületéiben. Az 57 éves Grósz Károly korábbi közszereplései során elsősorban az­zal tett szert népszerűségére, hogy a fogyatékosságok bátor feltárását, ha­tározottabb, következetesebb gazda­ságpolitikát sürgetett. Az, hogy sze­mélyében a magyar politikai élet markáns és határozott személyisége került a kormány élére, nyilvánva­lóan elválaszthatatlan attól, hogy a közeljövőben nehéz és nem mindig népszerű feladatokra kell mozgósí­tania a vezetésnek. Emellett egyre többször kerül szóba — mint a gaz­dasági reform folyta fásának feltéte­le — a politikai intézményrendszer átalakítása is. Ennek egyik lényeges eleme éppen a kormány szerepének és felelősségének növelése. A mostani személyi változások többsége egyébként a gazdasági te­rületet érinti, s azt a szándékot tük­rözi, hogy még nagyobb befolyási kapjon a gyakorlati tapasztalat. Ezért választották be a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságába a Magyar Kereskedelmi Kamara elnökét, a pénzügyminisz­tert és egy nagyüzem vezérigazga­tóját. így lett a 39 éves gazdasági szakértő, Németh Miklós a Közpon­ti Bizottság gazdasági ügyekért fe­lelős titkára. A magyar változásokat elemezve többen megjegyezték, hogy eltűnő­ben van a szocialista országok poli­tikusait korábban nemegyszer jel­lemző „arcnélküliség”. Grósz Ká­roly, az új miniszterelnök és a párt vezető testületének, a Politikai Bi­zottságnak új tagja, Berecz János egyaránt úgy ismert a széles nyilvá­nosság előtt, mint véleményének mindig hangot adó, jó vitakészségű politikus. Nagy visszhangja volt pél­dául néhány héttel ezelőtt egy tévé­műsornak, amelyben Grósz Károly nyugodt, közérthető és határozott szavakkal érvelt az elodázhatatlan, szigorú gazdasági intézkedések mel­lett, s egyúttal kiállt mindenféle vi­ta, kritika létjogosultsága mellett. Az 57 éves Berecz Jánost, a Köz­ponti Bizottság sajtóügyekben ille­tékes titkárát a tévénézők milliói el­sősorban történészként ismerik, akinek több könyve is nagy keresett­ségnek örvend. Tavaly egyébként ő volt a szerkesztője az 1956. őszi ma­gyarországi eseményeket sokolda­lúan feldolgozó dokumentumműsor­­sorozatnak. Korábban, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága külügyi osztályának veze­tőjeként, egyik kezdeményezője volt a nyugat-európai szociáldemok­rata pártokkal kialakított jó kapcso­latnak. Ugyancsak sűrűn szerepel a nyilvánosság előtt az elegáns és jó humorú Csehák Judit, akit szintén a Politikai Bizottság tagjává válasz­tottak. E lépés politikai jelentőségét távolról sem az adja, hogy szemé­lyében ismét van nő tag ja a párt ve­zető testületének. Csehák Judit vi­déki orvosból lett szakszervezeti ve­zető, majd két évvel ezelőtt a kor­mány elnökhelyettese. E munkakö­rében fő feladata a szociálpolitika, a társadalmi gondoskodás fejlesz­tése. Az elmúlt hetekben a tavalyi költségvetésről szóló törvénytervezet előzetes vitája során a különböző parlamenti bizottságokban éles bí­rálatokat fogalmaztak meg a képvi­selők. Kifogásolták: egy évvel az­után, hogy elfogadták a költségve­tési tervet, egy attól lényegesen el­térő, a tervezettet jócskán meghala­dó költekezéshez kérik áldásukat. Medgyessy Péter pénzügyminisz­ter (aki tavaly decemberben. 44 éve­sen kapta megbízatását), a parla­ment nyári ülésszakán mindjárt ex­pozéja elején reagált a bizottsági vi­ták során előadott éles bírálatokra. Elismerte: jogosan vetették fel a kér­dést, miért növekedett a költségve­tés hiánya az eredetileg jóváhagyott Medgyessy Péter pénzügyminiszter expozéját tartja Grósz Károly, miniszterelnök értéknek több mint kétszeresére, 46,9 milliárd forintra. A hiányban szerepet játszott — mondotta —, hogy a tervezettnél nagyobb össze­get fordítottak beruházásokra, tár­sadalombiztosítási kiadásokra, a költségvetési szervek, tanácsok fi­nanszírozására, a vártnál jobban növekedett a lakossági fogyasztás, s a kormány részben magára vállalta az export-árbevételek jelentős csök­kentésének terheit. Nagy összegei vitt el a veszteségesen dolgozó vál­lalatok támogatása, szanálása is. Ezt a gyakorlatot a jövőben nem lehet folytatni — hangoztatta a pénzügy­­miniszter. A gazdaságpolitika meg­újulásának mindenekelőtt a terme­lés szerkezetének átalakítását, a veszteséges termelés felszámolását, a jobban gazdálkodók hatékonyabb ösztönzését kell szolgálnia. Már idén is több intézkedés történt ennek ér­dekében : adókedvezményeket bizto­sítottak az export ösztönzésére, le­értékelték a forintot, emelték a ka­matokat és csökkentették a gazdál­kodás adminisztratív megkötéseit. A pénzügyminiszter úgy véleke­dett : van lehetőség a kibontakozásra, de ehhez őszintén az ország elé kell tárni, széleskörűen tudatosítani kell a gondokat, s el kell fogadtatni ne­héz, népszerűtlen intézkedéseket is, amelyek azonban feltétlenül szüksé­gesek a fellendüléshez. Medgyessy Péter hangsúlyozta, hogy a reform­­folyamatot folytatni kell, s ennek so­rán most a pénzügyi rendszer, az adó-, ár- és keresetszabályozás mó­dosítása van napirenden. Az expo­zét követő ugyancsak élénk vitára reagálva, ígéretet tett rá, hogy a jö­vőben a parlamentet jobban bevon­ják a kormányzati döntések előké­szítésébe, lehetőséget adnak a gaz­dasági folyamatok — így a költség­­vetésben előirányzott összegek fel­­használásának — pontosabb nyo­­monkövetésére. Az Országgyűlés az 1986. évi álla­mi költségvetés végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslatot öt ellenszavazat­tal és tizennégy tartózkodással fo­gadta el. 3

Next

/
Thumbnails
Contents