Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-07-25 / 15. szám
CäcsfliB ÜLÉST TARTOTT AZ MVSZ ELNÖKSÉGE Új főtitkárhelyettes - Külpolitikai tájékoztató Beszámoló a Magyar Hírekről, az eljövendő rendezvényekről Június 30-án ülést tartott a Magyarok Világszövetségének elnöksége. Bognár József elnök üdvözlő szavai után a /megjelentek egyperces néma felállással adóztak az elmúlt ülés óta elhunyt tagok emlékének. Két régi társat ragadott el a halál; Hunya Istvánt, a magyar szegényparasztság hajdani nagy harcosát, a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének elnökét, és Káldy Zoltán püspököt, a magyarországi evangélikus egyház vezetőjét. Ezt -követően Ribánszky Róbert, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára bejelentette, hogy az Országos Tanács — a Külügyminisztérium javaslatát elfogadva — indítványozza a más munkakörbe kerülő Kerékgyártó László főtitkárhelyettes felmentését és Brutyó János Imegválasztását a Világszövetség főtitkárhelyettesévé. Ismertette a jelölt életrajzát. Brutyó János Budapesten született 1943-ban. Az Ybl Miklós Építőipari Technikum elvégzése után a Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán tanult. Az (Építési és Városfejlesztési Minisztériumban dolgozott, majd a Külügyminisztérium apparátusába került. 1981 és 1985 között külszolgálatot teljesített, ezután a -Magyarok Világszövetségének titkára lett. Az elnökség a javaslatot elfogadta. Az elnökség tagjai és a meghívott vendégek meghallgatták Kovács László külügyminiszter-helyettes tájékoztatóját a magyar külpolitika időszerű feladatairól. A külügyminiszter-helyettes hangoztatta, hogy saját lehetőségeinkkel mi is képesek vagyunk előmozdítani az alapvető nemzetközi feladat megvalósítását: a konfrontáció kiküszöbölését -a -két világrendszer viszonyából. A bizalom építéséhez — mondotta — kis ország is hozzá tud járulni, mind a nemzetközi fórumokon, mind pedig a kétoldalú kapcsolatokban. Felhívta a figyelmet egy sajátos változásra: míg a nemzetközi színtéren korábban hazai eredményeink adtak súlyt a magyar képviselők fellépésének, addig ma külpolitikánk fő felelőssége az, hogy minden erejét latba vesse a -belső feladatok megoldásának elősegítésére Adatokkal alátámasztva, sokoldalúan érzékeltette, hogy a magyar külpolitika aktív szerepet játszik a helsinki folyamatban, a nemzetközi politikai és gazdasági együttműködés előmozdításában. A Ikülügyminiszter-helyettes részletesen kitért a magyar—román viszony időszerű kérdéseire is. Emlékeztetett arra a tényre, hogy az elmúlt hónapokban Romániában nyílt bírálatok hangzottak el magyar vezetők címére. Hangoztatta: megítélésünk szerint a nemzetiségi kérdést nem lehet egyszer s mindenkorra véglegesen megoldottnak tekinteni. A nemzetiségi kérdés egy-egy ország belügye, -de vannak nemzetközi politikai kihatásai is. Magyarországon a romániai magyar nemzetiség sorsának alakulása nagy érdeklődést kiváltó belpolitikai kérdésként is jelentkezik. Aláhúzta, hogy Magyarország továbbra is a viszony javítására, a kapcsolatok építésére kíván törekedni Romániával. Az előadás után -számos hozzászólás kapcsolódott ehhez az utóbbi témához. Meleghy Gyula, az elnökség NSZK-beli tagja hangoztatta, hogy az erdélyi és szlovákiai magyarság kérdése /mindennél jobban érdekli a nyugati magyarokat. Romhányi László (Nagy-Britannia) arról szólt, hogy az angliai magyarság /körében nagy figyelmet keltett a Times hasábjain megjelent egész oldalas vádaskodó fizetett hirdetés. Annak a véleménynek adott hangot, hogy a magyar kormány éveken át struccpolitikát folytatott ebben a /kérdésben. Boldizsár Iván író viszont arra hívta fel a figyelmet: legfeljebb a látszat volt az, hogy a, magyar vezetés nem törődik ezzel a kérdéssel. A hozzászólások után az elnöklő Bognár József -bejelentette, hogy közvetlenül az ülés előtt számos kérést kapott: adjon tájékoztatást a magyar -belső helyzet alakulásáról, a személyi változásokról. Ennek a kérésnek eleget téve részletesen szólt a magyar gazdasági teljesítmény visszaesésének okairól (kiemelt helyen említette a cserearányok romlását, az importigények növekedését és azt, hogy a gyenge vállalatok fenntartásának erőltetése immár a költségvetés 27%-át emészti fel). Ilyen körülmények között szükséges a gazdasági-társadalmi reformfolyamat továbbvitele — mondotta —, fontos, hogy olyan erélyes kormányzat legyen, amely — a néppel egyetértésben — képes a legsürgetőbb feladatok megvalósítására, az eddigi kurzus erősítésére. Halász György, a Magyar Hírek főszerkesztője tájékoztatta az elnökséget a szerkesztőség életében végbemenő változásokról, a megújulási folyamatokról. Mint mondta: a cél az, hogy a lap még közelebb kerüljön az olvasóhoz. A Magyar Hírek feladatait három pontban foglalta össze: folyamatos tájékoztatás a hazai időszerű eseményekről; a -magyar „örökség” bemutatása (ideértve a hazai tájakat, a történelmi múltat, a magyar szellem által létrehozott értékeket -bemutató írásokat); a külföldi magyar élet megjelenítése, egyfajta tapasztalatcserefórum megteremtése. ,A „hogyan ról szólva elmondotta: a Magyar Hírek feladata nem a különbségek feszegetése, hanem az, hogy erősödjenek a közös, az összekötő szálak az óhaza és a /szórványmagyarság között. Végezetül részletesen szólt a sikeresen kibontakozó előfizetési akcióról. A számos hozzászóló közül Boldizsár Iván — a dicsérő szavak mellett — úgy vélte, hogy meglehetősen sok a „pozitívra hangszerelt” riport, s hiányolta az irodalmat, a novellákat. A hallgatóság körében nagy érdeklődést keltett Romhányi László fogalmazása. Jelentős a változás — mondotta az angliai magyar egyesületek képviselő bizottságának vezetője. — Egykor a Magyar Híreket hazacsalogató újságnak nevezték, mostanra azonban igazi családi lap lett: a nagy magyar család lapja. Következő napirendi pontként Randé Jenő, a Magyarok Világszövetségének főtitkára számolt be az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége sárospataki -ülésének előkészületeiről. Az augusztus 9-én kezdődő tanácskozás egyik kiemelt témája a külföldi -magyar fiatalok származásnyelvének fejlesztése. Szólt a főtitkár a küszöbön álló rendezvényekről, a zenei -találkozóról, valamint a szerényebb nagyságrendű (de a hazai szakemberek körében nagy érdeklődésre számot tartó) marketingtanácskozásról. Ismertette a Magyar Fórumnak az elkövetkező évekre szóló terveit. E szerint jövő évben tartják a II. Magyar Orvostalálkozót, valamint az idegenforgalmi és gasztronómiai szakemberek tanácskozását. 1989- ben rendezik meg a VI. Anyanyelvi Konferenciát, a műszaki és természettudományokkal foglalkozó magyar szakemberek második találkozóját, s 1990-ben ül össze az agrárszakemberek második konferenciája. Ugyanabban az esztendőben Mátyás király halálának 500. évfordulója ad alkalmat a magyar történészek második találkozójára. A főtitkári beszámoló után ismét Meleghy Gyula kért szót. Bejelentette, hogy az NSZK-ban megalakult a Magyar Egyesületek Munkaközössége. Eddig 14 egyesület csatlakozott hozzájuk, alapvető feladatnak az összmagyarság érdekeinek képviseletét tartják. „Nálunk minden magyarnak otthona van” — mondotta Meleghy Gyula. (Keresztúry Dezső akadémikus így szólt közbe: „így legyen. A szivetek is legyen nyitva ...”). -Meleghy Gyula, akit a Munkaközösség elnökévé választottak, részletesen beszélt az eddigi eredményekről és a tervekről: arról, hogy szeretnék elősegíteni a magyar nyelvű szellemi termékek szabiid áramlását, az anyanyelvi oktatást az NSZK-beli magyar gyerekek között, valamint németek magyar nyelvre történő oktatását. Támogatni kívánják a jkönyvbeszerzéseket, az énekkarok és a tánckarok munkájáé. A kölcsönös tájékoztatás érdekében fontolóra vették közös újság megjelentetését is. Végezetül Meleghy Gyula elégedetten nyugtázta, hogy biztató lépések történtek az előző elnökségi ülésen előterjesztett javaslata megvalósítása érdekében. (Azt vetette fel, hogy a Magyar Atlétikai Club kapjon emléktáblát). Ugyanakkor felelevenítette korábbi indítványát: állítsanak reprezentatív emlékművet a II. világháború magyar halottainak tiszteletére. FOTÓPÁLYÁZAT Magyarországi élményeim és magyar közösségünk kulturális élete címmel fotópályázatot hirdet az Anyanyelvi Konferencia Védnöksége (Budapest, 1068 Benczúr u. 15.). Külföldön élő, magyar származású, 15—19 éves fiatalok Magyarországon készített fotói küldhetők be (feketefehér vagy színes papírkép 10X14 cm-estől 18X24 cm-ig, és diapozitívok). Egy pályázó legfeljebb 10 képpel indulhat, a név, a pontos cím, az életkor és a felvételek helye, ideje feltüntetésével. Az első helyezett meghívást kap az Anyanyelvi Konferencia Védnökségének magyarországi nyári táborába. Az itt-tartózkodás költségeit a védnökség fedezi. Beküldési határidő: 1988. március 31. KÜLFÖLDIEK MAGYARORSZÁGI INGATLANSZERZÉSE Ez év július elsejétől azok a külföldiek, akik hosszabb időt kívánnak Magyarországon tölteni — az eddigi szabályozástól eltérően — lakást, üdülőt vásárolhatnak maguknak, pontosabban tartós használatba vehetnek. Az eddigi jogszabályok szerint ezt csak azok a külföldiek tehették, akik az országban végleg letelepedtek, illetve visszatelepedtek, tehát magyar állampolgárokká váltak. Sok külföldi tölt el, elsősorban üzleti ügyei miatt, huzamosabb időt, esetleg éveket hazánkban, ők eddig csak bérelhettek lakást. Ugyanígy a más országokban letelepedett magyarok közül is szép számmal találhatunk olyanokat, akik családi és egyéb körülményeik miatt végleg nem kívánnak hazatérni, de minden évben hónapokat töltenek Magyarországon. Az új törvényerejű rendelet meghatározza az így megszerezhető ingatlanok körét: lakás és üdülő (tehát építési telek nem). Ezeket az ingatlanokat kizárólag magyarországi jogi személyektől, elsősorban ingatlanforgalommal foglalkozó irodáktól vehetik meg a külföldiek. (A jogszabály a külföldin nemcsak az idegen állampolgárokat érti, hanem mindazokat, akiknek az állandó lakhelyük külföldön van. Ilyen értelemben külföldi a hontalan is, továbbá a külföldön élő magyar állampolgár is.) A külföldiek közül ingatlant tartós használatra azok szerezhetnek, akik rendelkeznek magyarországi tartózkodási engedéllyel. Tartózkodási engedélynek számít minden erre a célra kiadott hivatalos engedély, beleértve az érvényes vízumot. A rendelet csak magánszemélyeknek engedélyezi az ingatlanszerzést, külföldi vállalatoknak, cégeknek, hivataloknak stb. nem. Az ingatlan használatának átengedése írásbeli szerződésben történik. A megállapodás legfeljebb harmincéves időtartamra szólhat. A szerződéstervezeteket a pénzügyminiszter hagyja jóvá. A törvényerejű rendeletben nincs leírva, de az általában előre fizetendő „vételárat”, használatbavételi díjat a sajtóban megjelent információk szerint csak konvertibilis valutában lehet kifizetni. Az érvényes szerződést bejegyzik az állami ingatlannyilvántartásba, s a használó ugyanazt a jogvédelmei kapja, mint a tulajdonos. (Nem vehet fel azonban kölcsönt a használatban lévő ingatlanra, s az átépítéshez ki kell kérje a tulajdonos előzetes hozzájárulását.) A jogszabály azt is megengedi, hogy a használó — a tulajdonos előzetes értesítése mellett — „tovább hasznosítsa” az ingatlant, ha nem tartózkodik Magyarországon. Például bérbe adhatja, de a rendelet szerint kizárólag hazai idegenforgalmi szervnek. A használati jog birtokosának halála esetén az örökösök folytathatják a használatot. Ha erre nem tartanak igényt, úgy az időarányos használati díj visszatérítését kérhetik. Egy személy csák egy lakásra és egy üdülőre szerezhet használati jogot, ez teljesen megegyezik a magyarországi lakosok ingatlanszerzési feltételeivel. dr. Antal Imre
