Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-05-03 / 9. szám

ezeréves magyar államiság szimbóluma is. A koronázási palást a világ egyik legszebb tex­tíliája. A koronázási ékszereknek végleges, biztonságos helyet alakítunk ki: az egyik el­ső emeleti teremben kerülnek korszerűbb feltételek közé, a koronázási palást is új vit­rint kap. Az így felszabaduló díszteremben pedig ismét reprezentatív időszaki kiállítá­sokat és tudományos tanácskozásokat rende­zünk majd, amire a hely kiválóan alkalmas. Valamikor itt ülésezett a magyar országgyű­lés főrendi háza. Eddig két koronaszimpóziu­mot hívtunk össze hazai és külföldi kutatók részvételével. Természetesen folytatjuk a ko­ronázási ékszerekkel kapcsolatos tudomá­nyos munkát. Az eredményeket különféle kiadványokban szeretnénk hozzáférhetővé tenni. — Mit várnak az épület közeljövőben meginduló rekonstrukciójától? — A bővítés életszükséglet számunkra, enélkül le kellene állnunk minden további anyaggyűjtéssel. A rekonstrukció remélhető­leg ebben az évben megkezdődik. Két hatal­mas, úgynevezett „kéreg alatti” raktárai alakítunk ki az udvar alatt, amelyek nagyon hosszú időre megoldják a gyűjtemény elhe­lyezésével kapcsolatos minden gondunkat. — A bővítésre már csak azért is szükség van, mert örvendetesen gyarapszik a gyűj­temény. Több magánszemély is adományo­zott értékes tárgyakat . . . — A Magyar Nemzeti Múzeum minden magyar emberé, az ország határain kívül is. Külföldön élő honfitársaink közül sokan ke­resnek fel minket. Köszönettel vesszük, ha olyan magyar műkincsre hívják fel a figyel­münket, amit jegyzékbe vehetünk, illetve megvásárolhatunk. Sok Magyarországról származó műkincs, történelmi dokumentum, hagyaték van szerte a világban, amire a magyar nemzeti történelem teljesebb bemu­tatása érdekében szükségünk lenne. Kiállítá­sokat egyébként nemcsak e falak között ren­dezünk: az NSZK-ban, Ausztriában már jól ismertek vándorkiállításaink, az Amerikai Egyesült Államokban most először mutatko­zunk be, Amszterdamban a közelgő magyar kulturális napokon „szerepelünk”. ZIKA KLARA Múzeumi krónika A Magyar Nemzeti Múzeumot Széchényi Ferenc alapította 1802. november 25-én. Hungarica-gyűjteményén kívül átengedte 9200 kötetet tartalmazó soproni könyvtá­rát, 6000 metszetét, érem- és régiség­­gyűjteményét. Pénzben kifejezve az ado­mány 160 000 forint értékű volt, ami akkor igen nagy összegnek számított. Az alapí­tást követő első, 1807. évi országgyűlés 24. törvénycikke az új intézményt, a konti­nens legelső nemzeti múzeumát, a nemzet birtokába vette. A Természetiek Tárát — a Természettudományi Múzeum elődjét — 1808-ban Széchényi felesége, Festetics Julianna ásványgyűjteménye alapozta meg. József nádor, a gyűjtemény kormányzó­ja, Pollack Mihályt, „városi polgári épí­tészt” szemelte ki tervezőnek, akinek a nevéhez akkoriban már több jeles épület terve fűződött. Pollack a klasszicista stí­lusban építkező reformkor legkitűnőbb, nemzetközileg is kiemelkedő építőművé­sze volt. A fundamentum kiásásához a Ha­zai és Külföldi Tudósítások című lap hír­adása szerint 1837. június 22-én — 150 esztendővel ezelőtt —fogtak hozzá. Bár az építkezést visszavetette az 1838-as pesti árvízkatasztrófa, 1847 júliusában az egész hatalmas épület körül lebontották az állványokat. Kossuth a Pesti Hírlap tudó­sításában köszöntötte a nagyszerű alkotást és annak tervezőjét. Az első emeleten 14 terembe költözött a Széchényi Könyvtár. Nyolc terem — a régészeti kiállítás mai helye — az Érem- és Régiségtárnak jutott. A második eme­leten a Természetiek Tárának 14 helyisége volt: ezek egy részében most a Termé­szettudományi Múzeum Ásvány- és ös­­lénytára helyezkedik el, míg a termek többi részét a Központi Régészeti Könyv­tár és a Magyarország története a honfog­lalástól 1849-ig című kiállítás foglalja el. E falak között hozták létre 1952-ben a Régészeti Központi Könyvtárat. Polcain már százezernél több könyv sorakozik: az összes hazai és külföldi régészeti forrás­munka, köztük több olyáh szakmai kiad­vány amely hazánkban egyedül csak itt található. Az adattár is említést érdemel: az összes hazai ásatás dokumentációját, rajz- és fényképanyagát tartalmazza. Itt működik az Országos Ásatási Bizottság is, titkára hagyományosan a múzeum munka­társa. Jelenleg a főigazgató, de erre a tiszt­ségre még mint a középkori osztály veze­tőjét választották meg. A Magyar Nemzeti Múzeum, mint tudo­mányos műhely hosszú ideig a régészet területén volt a legerősebb. (Egy ideje „megelőzte” az Akadémia Régészeti Inté­zete, ahol nagyobb létszámú kutatógárda végzi a munkát.) Változatlanul erősségük az éremtan, a múzeum a numizmatikai kutatás hazai központjának tekinthető. Az újkori osztály gyűjtőköre a 17. századtól századunk elejéig tant. Kiemelkedő a fegy­ver- és hangszergyűjtemény. Több száz külföldi múzeummal, szervezettel, társa­sággal cserélnek kiadványokat, könyve­ket. A munkatársak számos nemzetközi egyesület, társaság tagjai. 10

Next

/
Thumbnails
Contents