Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-05-03 / 9. szám

ezeréves magyar államiság szimbóluma is. A koronázási palást a világ egyik legszebb textíliája. A koronázási ékszereknek végleges, biztonságos helyet alakítunk ki: az egyik első emeleti teremben kerülnek korszerűbb feltételek közé, a koronázási palást is új vitrint kap. Az így felszabaduló díszteremben pedig ismét reprezentatív időszaki kiállításokat és tudományos tanácskozásokat rendezünk majd, amire a hely kiválóan alkalmas. Valamikor itt ülésezett a magyar országgyűlés főrendi háza. Eddig két koronaszimpóziumot hívtunk össze hazai és külföldi kutatók részvételével. Természetesen folytatjuk a koronázási ékszerekkel kapcsolatos tudományos munkát. Az eredményeket különféle kiadványokban szeretnénk hozzáférhetővé tenni.

— Mit várnak az épület közeljövőben meginduló rekonstrukciójától?

— A bővítés életszükséglet számunkra, enélkül le kellene állnunk minden további anyaggyűjtéssel. A rekonstrukció remélhetőleg ebben az évben megkezdődik. Két hatalmas, úgynevezett „kéreg alatti” raktárai alakítunk ki az udvar alatt, amelyek nagyon hosszú időre megoldják a gyűjtemény elhelyezésével kapcsolatos minden gondunkat.

— A bővítésre már csak azért is szükség van, mert örvendetesen gyarapszik a gyűjtemény. Több magánszemély is adományozott értékes tárgyakat . . .

— A Magyar Nemzeti Múzeum minden magyar emberé, az ország határain kívül is. Külföldön élő honfitársaink közül sokan keresnek fel minket. Köszönettel vesszük, ha olyan magyar műkincsre hívják fel a figyelmünket, amit jegyzékbe vehetünk, illetve megvásárolhatunk. Sok Magyarországról származó műkincs, történelmi dokumentum, hagyaték van szerte a világban, amire a magyar nemzeti történelem teljesebb bemutatása érdekében szükségünk lenne. Kiállításokat egyébként nemcsak e falak között rendezünk: az NSZK-ban, Ausztriában már jól ismertek vándorkiállításaink, az Amerikai Egyesült Államokban most először mutatkozunk be, Amszterdamban a közelgő magyar kulturális napokon „szerepelünk”.

ZIKA KLARA

Múzeumi krónika

A Magyar Nemzeti Múzeumot Széchényi Ferenc alapította 1802. november 25-én. Hungarica-gyűjteményén kívül átengedte 9200 kötetet tartalmazó soproni könyvtárát, 6000 metszetét, érem- és régiséggyűjteményét. Pénzben kifejezve az adomány 160 000 forint értékű volt, ami akkor igen nagy összegnek számított. Az alapítást követő első, 1807. évi országgyűlés 24. törvénycikke az új intézményt, a kontinens legelső nemzeti múzeumát, a nemzet birtokába vette. A Természetiek Tárát — a Természettudományi Múzeum elődjét — 1808-ban Széchényi felesége, Festetics Julianna ásványgyűjteménye alapozta meg.

József nádor, a gyűjtemény kormányzója, Pollack Mihályt, „városi polgári építészt” szemelte ki tervezőnek, akinek a nevéhez akkoriban már több jeles épület terve fűződött. Pollack a klasszicista stílusban építkező reformkor legkitűnőbb, nemzetközileg is kiemelkedő építőművésze volt. A fundamentum kiásásához a Hazai és Külföldi Tudósítások című lap híradása szerint 1837. június 22-én — 150 esztendővel ezelőtt —fogtak hozzá. Bár az építkezést visszavetette az 1838-as pesti árvízkatasztrófa, 1847 júliusában az egész hatalmas épület körül lebontották az állványokat. Kossuth a Pesti Hírlap tudósításában köszöntötte a nagyszerű alkotást és annak tervezőjét.

Az első emeleten 14 terembe költözött a Széchényi Könyvtár. Nyolc terem — a régészeti kiállítás mai helye — az Érem- és Régiségtárnak jutott. A második emeleten a Természetiek Tárának 14 helyisége

volt: ezek egy részében most a Természettudományi Múzeum Ásvány- és öslénytára helyezkedik el, míg a termek többi részét a Központi Régészeti Könyvtár és a Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig című kiállítás foglalja el.

E falak között hozták létre 1952-ben a Régészeti Központi Könyvtárat. Polcain már százezernél több könyv sorakozik: az összes hazai és külföldi régészeti forrásmunka, köztük több olyáh szakmai kiadvány amely hazánkban egyedül csak itt található. Az adattár is említést érdemel: az összes hazai ásatás dokumentációját, rajz- és fényképanyagát tartalmazza. Itt működik az Országos Ásatási Bizottság is, titkára hagyományosan a múzeum munkatársa. Jelenleg a főigazgató, de erre a tisztségre még mint a középkori osztály vezetőjét választották meg.

A Magyar Nemzeti Múzeum, mint tudományos műhely hosszú ideig a régészet területén volt a legerősebb. (Egy ideje „megelőzte” az Akadémia Régészeti Intézete, ahol nagyobb létszámú kutatógárda végzi a munkát.) Változatlanul erősségük az éremtan, a múzeum a numizmatikai kutatás hazai központjának tekinthető. Az újkori osztály gyűjtőköre a 17. századtól századunk elejéig tant. Kiemelkedő a fegyver- és hangszergyűjtemény. Több száz külföldi múzeummal, szervezettel, társasággal cserélnek kiadványokat, könyveket. A munkatársak számos nemzetközi egyesület, társaság tagjai.

10