Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-04-18 / 8. szám
AZ ELSŐ MAGYAR NYELVŰ IRODALMI LEXIKON SZERZŐJE Bőd Péter emlékezete B OD- PÉTER. ...171*— 17:69 A 275 esztendeje született Bőd Péterrel, a magyar művelődéstörténet kiemelkedő alakjával, a székelyföldi Alsócsemátonban találkoztam először. Az évszázados fáktól övezett tájmúzeum gondosan ápolt kertjében székelykapuk állnak őrt az erdélyi művelődéstörténet jeles alakjainak szobrai körül. Közöttük is az első helyen Előd Péter portréja, s a múzeumban életének dokumentumai. A házigazdák, a környék hagyományainak ápolói Haszmann József és Pál hívták fel figyelmemet a szomszédos Felsőcsemátonra, s annak református templomára. Az idővel dacoló, felújításért sóhajtozó templomban szerény emléktábla tanúskodik arról, hogy itt, e községben született II. Rákóczi Ferenc egyik kuruc vitézének gyermekeként. „Én, Bőd Péter, Erdélynek abban a részében, amely Moldvára tekint, a szántóföldben, rétekben, erdőkben, vizekben és más természeti javakban bővelkedő Felsőcsemáton községben, Kézdiszékben a székelyek közt születtem az 1712. évi február hó 22. napján.” E sorokat „önéletírásában” olvashatjuk, amelyet 1768. áprilisáig vezetett. Dés városában praktizáló orvosfia, Bőd Elek bocsátotta az Erdélyi Múzeum című lap rendelkezésére. Itt látott először napvilágot 1817-ben Döbrentei Gábor kivonatos közlésében. A korán árvaságra jutó fiú Székelyudvarhelyre került — többi szegény társához hasonlóan — szolgadiáknak. Már itt kitűnt képességeivel. A nagyenyedi kollégiumban öt évig tanult, majd Felsőbányán tanítóskodott, hogy megteremtse további tanulásának anyagi alapjait. Az itt töltött három év alatt „könyvekből valamelyes tudományos kincset gyűjtött”. Visszament Enyedre, az oly sok tehetséget gazdag útravalóval kibocsátó híres kollégiumba és annak felső tagozatán bölcseletet és hittudományt tanult. Érdeklődésének megfelelően megbízták a kollégiumi könyvtár gondozásával. Mint kiváló, de szegény sorsú tanulót, Bethlen Kata grófnő kezdte támogatni. Az ország minden számottevő könyvtárának szorgalmas olvasója, a levéltáraknak, s mindenfajta írásnak, még a sírfeliratoknak is búvárlója és legjobb ismerője lett. 1740-ben elnyerte a „hollandiai fényes rendek” egyik ösztöndíját, amelyet erdélyi református diákoknak alapítottak. Bethlen Kata, a jeles emlékiratíró, 50 arannyal segítette útjára. A leydeni egyetemen keleti nyelveket, bibliai tudományokat, egyháztörténetet, bölcseletet, vegytant hallgatott, sőt a csillagászati és bonctani órákra is eljárt. Három év múlva hét és fél mázsa könyvvel tért haza. Bethlen Kata grófnő udvari papjává választotta, így került a székelyföldi Olthévízre. Innen a Gyulafehérvár közelében lévő Magyarigenre vezetett az út, ahol élete végéig mint lelkipásztor működött. Többször ajánlottak neki CSEH GUSZTÁV METSZETE magasabb pozíciót, így például marosvásárhelyi teológiai katedrát, ő azonban megmaradt a falusi parókián, és páratlan szorgalommal tárta fel történelmi és irodalmi emlékeinket; legelőször Bethlen Kata gazdag könyvtárából, majd Ráday Pál leányáéból — aki Széki Teleki László feleségeként Erdélyben élt. Kapcsolatba került a Pécelen lakó Ráday Gedeonnal is, a század híres könyvgyűjtőjével. Mint a könyvek szakértője, vásárolni is segített neki. Ezt a szívességét Ráday is vásárlással viszonozta. Bőd Péter külföldi barátainak is rendszeresen küldött pénzt könyvek vásárlására. Bőd Péter a könyv szeretetében nem állt meg a gyűjtésnél és az adatok kutatásánál, ő maga is egymás után írta könyveit: A Szentír ás értelmére vezérlő magyar lexikonéban a bibliai fogalmakat magyarázta, Kolozsvárt nyomtatták ki 1746-ban. A Szent Bibiliának históriája Szebenben készült 1748-ban, a bibliai könyvek történetét írta meg benne. Leghíresebb könyve a Magyar Atheneas (1766), az első magyar nyelvű irodalmi lexikon. Célját szerényen így jelzi: „szándékozom ez írásom által hazájoknak hasznokra és ékesítésére az Isten dicsőségének terjesztésére élt jó embereknek emlékezetet nyújtani.” Figyelme kiterjed az ország más nemzetiségű íróira is. Az előszóban az azóta legendássá vált sorokat olvashatjuk: „Az indulat, melynek minden emberben meg kell lenni, engemet is arra ösztönöz, hogy amit felebarátimnak hasznokra és a magyar nemzetnek tisztességére és ékesítésére ítélek lenni, abban ne legyek csak hallgatással, hanem ami tőlem kitelhető, azt véghez vigyem. Mert valamiképpen a hazának ártani nem szabad, ózonképpen annak nem használni, mikor lehetne, nagy vétek.” A Magyar Atheneas igen fontos irodalomtörténeti alkotás, mert számos könyvet csak belőle ismerünk, azóta sokminden elveszett, ami Bőd Péter kezében még megfordult. 1768- ban — Habsburg-ellenes éle miatt — királyi leírat rendelte el a mű betiltását és iá szerző ellen vizsgálat indítását. Jeles vállalkozása volt a Magyar sírfeliratok című kétkötetes műve, amelyben emléket állított nagyjainknak. Százötvenhárom király; királyné, fejedelem, hős, tudós és kiválóság sírfeliratát adta közre. Kősziklán épült ház ostroma címmel Kocsi Gergő Bálint latin nyelvű művét, a református hitükért gályarabságot szenvedettek történetét fordította magyarra. Ez a munka sokáig kallódott, mintegy száz év múltán, 1886-ban Szilágyi Sándor, Petőfi barátja adta ki. 1888—90-ben a hollandiai diákok költségén Leydenben is megjelent. 1760-ból való anekdotagyűjteménye, a Szent Hilárius, benne 684 kérdés-felelet Istenről, tudományról, gazdagságról, szegénységről, bűnről, világról, halálról. Jó humorral neveli olvasóit, gúnyolódva csipkedi „szívet vidámító, elmét élesítő, kegyességre serkentő rövid kérdésekbe és feleletekbe foglalt dolgok”-kai. Ráday Gedeonnak írt levelében ő vetette fel először magyar Tudós Társaság megalapításának tervét: „Minthogy a magyar nyelv erősen kezdett megromlani a mi időnkben, jó volna annak ékesítésére, s megerősítésére jót csinálni a más nemzetek példájok szerint valami Literata Societast felállítani.” Pedagógiai tudását annyira elismerték, hogy Széki Teleki László a magyarigeni falusi parókiára hozzá küldte a fiát teológiai és történettudományi képzésre. A XVIII. század irodalompártoló, könyvgyűjtő, írogató nemesasszonyainak közelsége arra késztette, hogy elsőként vegye számba a hazai tudós asszonyokat is. Bőd Péter munkáinak nagy része máig ismeretlen. Nyomtatásban megjelent műveiből 1982-ben jelent meg válogatás. A Szent Hiláriust a Szépirodalmi Könyvkiadó készül kiadni. Bőd Péter 57 éves korában halt meg Magyarigenben. Barokk síremlékét és családi sírkövét az itteni templomkertben találjuk. Az „Erdély története” című, nemrég megjelent, háromkötetes kézikönyvben Trócsányi Zsolt a korszak legjelentősebb erdélyi tudósának nevezi Bőd Pétert: „Ez a nagy magányos a század utolsó harmada és a XIX. század eleje nagy magányosainak előképe. Ott áll a Habsburg lojalitással párosult református ortodoxia és a fölvilágosodás mezsgyéjén. Azzal, amiben szelleme a legmerészebben szárnyal, már a fölvilágosodás kezdődik.” Z. K. 19
