Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-04-18 / 8. szám

számú körlevele már a Magya­rok Nagyasszonya Társaság ala­pításáról is beszámolhatott: „Az út, amely ehhez az örömteli és reményteli eredményhez vezetett, évekkel előbb kezdődött — így a körlevél. — A szerzetesrendek mindig kettős céllal indultak el: tagjainak elmélyültebb lelki éle­tet kívántak biztosítani a hár­mas evangéliumi tanács útján, és ugyanakkor az egyház oda­­adóbb szolgálatát is maguk elé tűzték. Ez a kettős célkitűzés le­begett az alapító bíboros főpász­tor szeme előtt is. Bízott abban, hogy számosán vannak, akik a megszentelődést közösségben, szerzetesi életszabályok között szeretnék elérni. De érezte annak az igénynek a sürgetését is, hogy az egyház, annak intézményei egyre inkább rászorulnak a se­gítségre, munkatársakra. Ezért kezdte meg a tárgyalásokat egy új, a mai kor igényeinek és kö­vetelményeinek megfelelő szerze­tesi közösség létrehozására.” * A Magyarok Nagyasszonya Társaság Szerzetesrend általános főnöknőjével, Kontra Évával, az intézmény ideiglenes központjá­ban beszélgetünk: — A kanadai Jézus Szíve Nép­leányok Társaság vállalta egy szeretetotthon felépítését, amely­ben közösségük rendháza is he­lyet kap majd. Miért éppen a magyar katolikus egyház része­sült e nagylelkű adományban? — A Jézus Szíve Népleányai rendet a húszas évek elején Ma­gyarországon alapították. Nem­csak betegápolással foglalkoztak: _ volt gazdasági iskolájuk, nyom­dájuk, hitoktatást végeztek a nép körében, kereskedtek is. 1950- ben tőlük is megvonták a mű­ködési engedélyt. Akkor már néhányan Kanadában voltak. Ott létrehoztak két szociális otthont, most épült fel a harmadik. Mint jótékonysági intézményt ismerik őket, akik nem profitra dolgoz­nak, hanem jövedelmüket kari­tatív célra fordítják. Mivel a rendtagok nagy része magyar, régi vágyuk volt, hogy Magyar­­országon is létrehozzanak egy szeretetotthont. Felkeresték a bíboros urat, és felajánlották anyagi támogatásukat. A telek­vásárlásra már át is utalták a pénzt. Tahiban vásároltunk tel­ket, itt építjük fel a noviciátust, ami remélem, egy év múlva be­költözhető lesz. Szeretnénk majd egy kicsit gazdálkodni, hogy biz­tosítsuk a megélhetésünket. A képzés vallásos és gyakorlati, mert mind a kettőre szükség van. Az első esztendő a lelki képzés, a vallási ismeretek elsa­játításának időszaka lesz, később az egyháziak mellett világi ok­tatók is bekapcsolódnak a mun­kánkba. A jelöltek két év után tesznek először ideiglenes meg­határozott időre szóló, később örök esküt. A szakmai képzés a kétesztendős noviciátus után következik. Otthont, ruhát, min­dent az egyház biztosít. Ünnepi alkalmakra vagy ha közös mú­zeum-, színházlátogatásra me­gyünk, szürke egyenruhát vise­lünk majd. Egyszerű mellény, kabát, normális hosszúságú szok­nya. A rendházból a noviciátus ideje alatt senki sem látogathat haza. Esetleg a szülők kereshe­tik fel lányukat. A nevelés egyik feltétele éppen a folyamatosság. A szerzetesi életeszmény ugyanis: önmagam elé helyezni a közös­séget. — Mondana saját magáról is valamit? — A kereskedelmi érettségi után szociálpolitikai és felsőfokú államigazgatási, könyvelői képe­­sitést szereztem. Huszonnyolc éves egészségügyi gyakorlat áll mögöttem. Ebből 13 évet gyer­­mekparalízisen átesettek utóke­zelőjében töltöttem, 15 évig voltam egy szociális otthon vezetője. Gondolom, ez adott némi alapot a bíboros úr bizalmának, így nevezett ki engem e társaság fő­nöknőjének. * A Magyarok Nagyasszonya Társaság Esztergom egyházme-. gyei alapítású, ami annyit je­lent, hogy a mindenkori eszter­gomi érsek főhatósága alatt áll. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy más egyházmegyék terü­letén nem dolgozhatnak, ha erre meghívást kapnak és elegendő ember áll rendelkezésre. Tagjai olyan 18—40 év közötti nők lehetnek, akik vallásosak és leg­alább nyolc általánost végeztek. Az életkor tekintetében akad­hat kivétel. Minden jelentkező felvételi bizottság elé kerül. En­nek eredménye és a bemutatott kereszt- és bérmalevél, valamint az egyházközösségi ajánlás alap­ján születhet döntés. A maximá-1. Kórház belseje leprás betegekkel. A kassai dóm Szent Erzsébet főoltárá­nak egyik képe (XV. század vége) 2. Szent Margit ábrázolása a XV. szá­zadból. A szines táblakép az Eszter­gomi Keresztény Múzeum tulajdona 3. Szent Erzsébet az ispotályban. Dom­bormű a kassai dóm északi kapuza­tán (XIV. század) lisan felvehetők száma egyelőre négyszáz fő. A rend tagjainak toborzása január 1-jével indult meg. Sze­rettem volna néhány jelentkező­vel beszélgetni, megismerni ed­digi életútjukat és indítékaikat, melyek ide vezérelték őket. Kontra Éva azonban elzárkózott kérésem elől. — Meg kell értenie, hogy mi nem a „kirakatnak" dolgozunk — válaszolta. — Amikor kineveltük az első gárdát, írhatnak már róluk. Meg kell adnunk nekik azt a lehetőséget, hogy meggon­dolhassák magukat, és ezért ne legyenek kipellengérezve. Nem tudják, mit vállalnak, hiszen Magyarországon ma még nincs apácarend, csak tanítói, s az egészen más. Reméljük, hogy mire elkészül a noviciátusunk, kialakul a stabil gárdánk is. — Es addig? — Ezt az időszakot a jelent­kezők felvételére, a velük való kapcsolat kiépítésére, a képzés előkészítésére szeretnénk fel­használni. — Kik a segítőtársai? — Négyen vagyunk alapító ta­gok : egyikünk óvónő, a másik társunk gyári munkás, a har­madik kántor, magam pedig az egészségügy nyugdíjasa. Termé­szetesen segítségünkre vannak egyházunk vezetői, papjai. — Bár még néhány esztendő elválasztja a rend tagjait a mun­kába állástól, mégis megkérem, szóljon néhány szót majdani mű­ködési területükről. — Emberi együttérzés a szen­vedő emberekkel és segítés a rá­szorulókon, különösen azokon, akikkel csak nagyon kevesen foglalkoznak szívesen: öregek, mozgássérültek, szellemi fogya­tékos gyerekek. Működési terü­letünk a római katolikus egy­ház meglévő és ezután létesí­tendő szociális intézményeiben lesz; Ipolytölgyesen már műkö­dik egy egészségügyi gyermek­­otthon. Budán vak és halmozot­tan fogyatékos gyerekeket ápo­lunk. E helyeken várják első­sorban segítségünket. Ezen kívül a lelkigyakorlatos-házban és a plébániákon ás van tennivaló, részben az öregek gondozása, részben templomi szolgálat, iro­dai munka. Államunk a nálunk töltött szolgálati időt elismeri, vagyis az apácák állami nyugdíj­ban részesülhetnék majd. Ter­mészetesen minden tevékenysé­günknek elmélyült, imádságos életünkből kell fakadnia. Aki egyszer megismerte a krisztusi szeretetet, azt vallja, hogy „jobb adni, mint kapni”, és ez az élet­forma teszi boldoggá. Ezt je­lentkezőink életkora, külseje is igazolja, hiszen nem a már sem­mire sem jó és senkinek sem kell kategóriákba tartoznak. Aki­ben nincs meg az Istentől ka­pott elhivatás, nem is képes ezt a szolgálatot hosszú ideig vé­gezni. A keresztény humanizmus lényege, hogy a részvét, a segít­ségnyújtás nem csak emberi együttérzésből fakad, hanem Isten iránti szeretetből. ZIKA KLÁRA 11

Next

/
Thumbnails
Contents