Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-04-18 / 8. szám
számú körlevele már a Magyarok Nagyasszonya Társaság alapításáról is beszámolhatott: „Az út, amely ehhez az örömteli és reményteli eredményhez vezetett, évekkel előbb kezdődött — így a körlevél. — A szerzetesrendek mindig kettős céllal indultak el: tagjainak elmélyültebb lelki életet kívántak biztosítani a hármas evangéliumi tanács útján, és ugyanakkor az egyház odaadóbb szolgálatát is maguk elé tűzték. Ez a kettős célkitűzés lebegett az alapító bíboros főpásztor szeme előtt is. Bízott abban, hogy számosán vannak, akik a megszentelődést közösségben, szerzetesi életszabályok között szeretnék elérni. De érezte annak az igénynek a sürgetését is, hogy az egyház, annak intézményei egyre inkább rászorulnak a segítségre, munkatársakra. Ezért kezdte meg a tárgyalásokat egy új, a mai kor igényeinek és követelményeinek megfelelő szerzetesi közösség létrehozására.” * A Magyarok Nagyasszonya Társaság Szerzetesrend általános főnöknőjével, Kontra Évával, az intézmény ideiglenes központjában beszélgetünk: — A kanadai Jézus Szíve Népleányok Társaság vállalta egy szeretetotthon felépítését, amelyben közösségük rendháza is helyet kap majd. Miért éppen a magyar katolikus egyház részesült e nagylelkű adományban? — A Jézus Szíve Népleányai rendet a húszas évek elején Magyarországon alapították. Nemcsak betegápolással foglalkoztak: _ volt gazdasági iskolájuk, nyomdájuk, hitoktatást végeztek a nép körében, kereskedtek is. 1950- ben tőlük is megvonták a működési engedélyt. Akkor már néhányan Kanadában voltak. Ott létrehoztak két szociális otthont, most épült fel a harmadik. Mint jótékonysági intézményt ismerik őket, akik nem profitra dolgoznak, hanem jövedelmüket karitatív célra fordítják. Mivel a rendtagok nagy része magyar, régi vágyuk volt, hogy Magyarországon is létrehozzanak egy szeretetotthont. Felkeresték a bíboros urat, és felajánlották anyagi támogatásukat. A telekvásárlásra már át is utalták a pénzt. Tahiban vásároltunk telket, itt építjük fel a noviciátust, ami remélem, egy év múlva beköltözhető lesz. Szeretnénk majd egy kicsit gazdálkodni, hogy biztosítsuk a megélhetésünket. A képzés vallásos és gyakorlati, mert mind a kettőre szükség van. Az első esztendő a lelki képzés, a vallási ismeretek elsajátításának időszaka lesz, később az egyháziak mellett világi oktatók is bekapcsolódnak a munkánkba. A jelöltek két év után tesznek először ideiglenes meghatározott időre szóló, később örök esküt. A szakmai képzés a kétesztendős noviciátus után következik. Otthont, ruhát, mindent az egyház biztosít. Ünnepi alkalmakra vagy ha közös múzeum-, színházlátogatásra megyünk, szürke egyenruhát viselünk majd. Egyszerű mellény, kabát, normális hosszúságú szoknya. A rendházból a noviciátus ideje alatt senki sem látogathat haza. Esetleg a szülők kereshetik fel lányukat. A nevelés egyik feltétele éppen a folyamatosság. A szerzetesi életeszmény ugyanis: önmagam elé helyezni a közösséget. — Mondana saját magáról is valamit? — A kereskedelmi érettségi után szociálpolitikai és felsőfokú államigazgatási, könyvelői képesitést szereztem. Huszonnyolc éves egészségügyi gyakorlat áll mögöttem. Ebből 13 évet gyermekparalízisen átesettek utókezelőjében töltöttem, 15 évig voltam egy szociális otthon vezetője. Gondolom, ez adott némi alapot a bíboros úr bizalmának, így nevezett ki engem e társaság főnöknőjének. * A Magyarok Nagyasszonya Társaság Esztergom egyházme-. gyei alapítású, ami annyit jelent, hogy a mindenkori esztergomi érsek főhatósága alatt áll. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy más egyházmegyék területén nem dolgozhatnak, ha erre meghívást kapnak és elegendő ember áll rendelkezésre. Tagjai olyan 18—40 év közötti nők lehetnek, akik vallásosak és legalább nyolc általánost végeztek. Az életkor tekintetében akadhat kivétel. Minden jelentkező felvételi bizottság elé kerül. Ennek eredménye és a bemutatott kereszt- és bérmalevél, valamint az egyházközösségi ajánlás alapján születhet döntés. A maximá-1. Kórház belseje leprás betegekkel. A kassai dóm Szent Erzsébet főoltárának egyik képe (XV. század vége) 2. Szent Margit ábrázolása a XV. századból. A szines táblakép az Esztergomi Keresztény Múzeum tulajdona 3. Szent Erzsébet az ispotályban. Dombormű a kassai dóm északi kapuzatán (XIV. század) lisan felvehetők száma egyelőre négyszáz fő. A rend tagjainak toborzása január 1-jével indult meg. Szerettem volna néhány jelentkezővel beszélgetni, megismerni eddigi életútjukat és indítékaikat, melyek ide vezérelték őket. Kontra Éva azonban elzárkózott kérésem elől. — Meg kell értenie, hogy mi nem a „kirakatnak" dolgozunk — válaszolta. — Amikor kineveltük az első gárdát, írhatnak már róluk. Meg kell adnunk nekik azt a lehetőséget, hogy meggondolhassák magukat, és ezért ne legyenek kipellengérezve. Nem tudják, mit vállalnak, hiszen Magyarországon ma még nincs apácarend, csak tanítói, s az egészen más. Reméljük, hogy mire elkészül a noviciátusunk, kialakul a stabil gárdánk is. — Es addig? — Ezt az időszakot a jelentkezők felvételére, a velük való kapcsolat kiépítésére, a képzés előkészítésére szeretnénk felhasználni. — Kik a segítőtársai? — Négyen vagyunk alapító tagok : egyikünk óvónő, a másik társunk gyári munkás, a harmadik kántor, magam pedig az egészségügy nyugdíjasa. Természetesen segítségünkre vannak egyházunk vezetői, papjai. — Bár még néhány esztendő elválasztja a rend tagjait a munkába állástól, mégis megkérem, szóljon néhány szót majdani működési területükről. — Emberi együttérzés a szenvedő emberekkel és segítés a rászorulókon, különösen azokon, akikkel csak nagyon kevesen foglalkoznak szívesen: öregek, mozgássérültek, szellemi fogyatékos gyerekek. Működési területünk a római katolikus egyház meglévő és ezután létesítendő szociális intézményeiben lesz; Ipolytölgyesen már működik egy egészségügyi gyermekotthon. Budán vak és halmozottan fogyatékos gyerekeket ápolunk. E helyeken várják elsősorban segítségünket. Ezen kívül a lelkigyakorlatos-házban és a plébániákon ás van tennivaló, részben az öregek gondozása, részben templomi szolgálat, irodai munka. Államunk a nálunk töltött szolgálati időt elismeri, vagyis az apácák állami nyugdíjban részesülhetnék majd. Természetesen minden tevékenységünknek elmélyült, imádságos életünkből kell fakadnia. Aki egyszer megismerte a krisztusi szeretetet, azt vallja, hogy „jobb adni, mint kapni”, és ez az életforma teszi boldoggá. Ezt jelentkezőink életkora, külseje is igazolja, hiszen nem a már semmire sem jó és senkinek sem kell kategóriákba tartoznak. Akiben nincs meg az Istentől kapott elhivatás, nem is képes ezt a szolgálatot hosszú ideig végezni. A keresztény humanizmus lényege, hogy a részvét, a segítségnyújtás nem csak emberi együttérzésből fakad, hanem Isten iránti szeretetből. ZIKA KLÁRA 11
