Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-04-05 / 7. szám
NAGY HALAK - NAGY FOGÁSOK HASZNOS TUDNIVALÓK A MÚLT SZÁZADRÓL Rossznyelvek szerint a horgászok jelvénye: áll a horgász a víz partján, szép zöld mezőben és nagyot mond. Ezzel arra céloznak, hogy a horgász szeret lódítani, mikor az általa fogott halról beszél. Ha ez így nem is igaz, azért van valami alapja. Az idő múlásával a nagy fogásokról szóló beszámolókban a hal rendszerint csodálatos módon egyre nő. A kétkilós ponty tíz, az ötkilós harcsa 30 kilósra is meghízhat. Arról nem szól a fáma, hogy a horgász felső karján nagy kék csíkok láthatók. Állítólag ezek a csíkok akkor keletkeznek, amikor kezefejé'vel karjára ütve mutatja: „Nézzétek! Ekkora halat fogtam!” Háromszázezer horgász De komolyra fordítva a szót: Magyarországon a horgászatnak több évszázados múltja van, s a halfogás napjainkban az egyik legnépszerűbb szórakozás. A mintegy 300 ezer horgász által kifogott halmennyiség tavaly több mint 4,5 ezer tonna volt. Tervszerű és ésszerű halgazdálkodással gondoskodnak arról, hogy a kifogottak helyére megfelelő számú, súlyú és fajtájú hal kerüljön a horgászvizekbe. Csupán a Balatonba és a ráckevei Dunába 200—200 tonna utánpótlást helyeztek a múlt ősszel. Évről évre számos kapitális példány is a horogra kerül. Közülük a legtöbb közismert lesz, mert a horgászok a hal méreteit, a kifogás módját leírják és elküldik a rekordlistára, amelyet több mint két évtizede a Magyar Horgász című újság vezet, s hónapról hónapra közöl. A múlt évben is volt miről megemlékezni. Harcsa csalival, ponty fürdetéssel Tavaly az első figyelemreméltó halat, az 58 kilós, 225 centi hosszú. 96 centi kerületű harcsát Krancz István fogta még január derekán a Vas megyei Rábán. Amikor reggel a vízpartra indult, még —2 C°-ot mutatott a hőmérő, de délre már +6-ra kúszott a higanyszál. Lehet, ez keltette fel a póruljárt harcsa étvágyát, na meg a horgon fityegő csirkebél. Nem volt menekvése, mert a horgász jól felkészült, 0,80-as zsinórja bírta az erős húzást, a hal neki-nekilódulását: kemény, erős botjával pedig a part felé tudta irányítani, s végül 1 óra 20 perces fárasztás után megadásra kényszerítette. A Hajdú megyei Fancsika II. tavon pedig egy jókora potyka akadt horogra április közepén. Varga János debreceni horgász reggel öt órakor dobta be fenekező felszerelését, amelyen a csali két szem kukorica volt. Fogott is hamarosan egy kétkilós tükörpontyot, de mivel a horgászásra szánt szabadideje lejárt, lassan kezdett rámolni. Ekkor emelkedett meg a kapásjelző, majd felvisított az orsó dobja. Nehezen sikerült megállítani, s a halat a part felé visszafordítani. Már csak tízméternyire lehetett tőle, amikor bemenekült az oldalt lévő sás közé. Ott aztán se előre, se hátra, a zsinór is, a potyka is elakadt a vízinövény-Ez már megvan! zetben. Szerencsére a hal már anynyira kifáradt, hogy nem tudta eltépni a 0,30-as zsinórt. No, de mit tehet ilyenkor a horgász? Elmondása szerint: — Nem volt más megoldás, mint cipőstől-ruhástól indulás a vízbe, kiszabadítani a halat, amelyről már éreztem, hogy a „tízentúliak” társaságába való. Az elakadás helyén majdnem derékig ért a víz. s nem volt éppen meleg. De mit számított, hiszen már láttam, hatalmas ponty van a horgon. A körbecsavarodott zsinórt sikerült kiszabadítani, majd a fejem fölött magasra tartott bottal a potykát a part felé Vezettem. Húsz perc telhetett el a kapás óta, amikor a sekély vízbe érve a kopoltyúja alá nyúltam és a partra emeltem. Előkerült a mérleg, pontosan 15 kilót mutatott. Repültem a székről Kisfiú fogott nagy halat szintén áprilisban a Komravölgyi tározón (Nógrád megye). A 12 éves salgótarjáni Kállai Norbert édesapjával ült le pontyozni, de a borongós időben, az erős szélben nem kapott a hal, pedig finom főtt kukoricát tűzött a horogra. Azután ... — A kapásjelzőn először csak apró mozgást észleltem, majd hirtelen A Samu és legyőzője felcsapódott és én ülő helyzetemben bevágtam. Abban a pillanatban le is repültem a székről. Hason fekve fárasztottam, majd próbáltam felállni. apám meg kiabált, el ne enged jem a botot — meséli Kállai Norbert. — Én azért drukkoltam, hogy a 0,30-as zsinór, a 0,25-ös élőké bírja a megpróbáltatást. A hal közben egyre jött előre. Mikor megláttam, meglepetésemben majd elejtettem a botot. Tőlem úgy három méternyire nem ponty, hanem hatalmas csuka rázta a fejét a vízben! Apám utasításait követve sikerült a fejét a merítőzsákba húzni, s a kopoltyúja alatt összefogva a partra vonszolni. A 14 kilós, 106 centi hosszú csuka gyomrában két darab 26 centis pontyot találtunk! Samu az Európa-rekorder A legszenzációsabb tavalyi fogás a Dunán a Tolna megyei Fadd-Dombori holtágban volt. Kuperczkó István helyi horgász már évekkel ezelőtt megismerkedett egy jókora harcsával, amely akkor a nyári nagy melegben a víz színén fürdőzöti, sütkérezett a horgász ladikja közelében. A horgász mindjárt el is keresztelte Samunak, s megfenyegette: megállj csak, egyszer elkaplak! Ez a nap július 27-én következett be, amikor már reggel 5 órakor a szokott helyre evezett és a horogra egy pattogatott kukoricához hasonló csomagot tűzött fel csalinak. — Az az igazság — mesélte —, hogy nem harcsázni indultam, hanem pontyozni. Fülledt meleg volt, gőzölgött a víz, a felszínét mintha legyalulták volna. Gondoltam, itt ma nem igen lesz kapás. Talán félórája várakozhattam, amikor a jelzőn lassú emelést láttam, már csattant is a boton, az orsó pedig megindult. Bevágtam, éreztem a nagy súlyt, ezért a leszúrókarók egyik kötelét egy rántással kioldottam, másikat az ülésre kikészített késsel elvágtam. Megkezdődött az utazás, mely több mint két órát tartott. Kétszer vontatta végig a holtágon a ladikot a harcsa. Szerencsére segítség is érkezett, Kertész János, aki összekötötte a maga csónakját a horgászéval. és átszállt segíteni. Átvette tőle a botot, mert annak már mindkét karja elzsibbadt. A Rien Rex orsó rövidesen füstölni kezdett az erőltetéstől, ezért olykor a vízbe kellett mártani, hogy lehűljön. Aztán egyszer a hal a felszínre, a csónak mellé került, — Amikor megláttam, elhűlt bennem a vér. Üristen! Ez majdnem akkora, mint a csónak. Hogyan húzzuk be? Hát nem volt egyszerű, mert Samu még tizenhétszer bukott vissza a mélybe, végül elfeküdt a víz színén, megadta magát. Amint berántották a csónakba, mindketten ráestek. — Én ültem a fején, társam a lába között szorította a testét. Eveztem a part felé, ahol aztán nyolcán tudtuk felcibálni, de a kocsiba sehogyan sem fért be. összehajtva gyömöszöltük egy nagyobb autó csomagtartójába. Otthon megmértük. A 238 centis hal 95,80 kiló volt, tehát Európa-rekord! PÉTER RÓBERT Három kellemes, szórakoztató válogatás jelent meg a Magvető Kiadó Magyar Hírmondó sorozatában. Mindháromnak a XIX. század élete a tárgya, s mindegyik kedvre derítő és egyben tanító szándékkal fogant. Fáy András (akit egyébként regény- és meseíróként tart nyilván az utókor) Hasznos házi jegyzetek című munkájában a reformnemzedék jellegzetes személyiségeként mutatkozik be és az ismeretterjesztés legtipikusabb korabeli „kisenciklopédiájával’' lepi meg az olvasót. Egy olyan kötettel melyben kertészeti és míves-mesterségbeli tudomány pazar bőségben megjelenik. Az 1826-ban kiadott munka még két kiadást és kivételes sikert ért meg. A másik szerző Vajda Ferenc. kezdetben magának jegyzetelgetett a századfordulón egy zentai polgári szalonban, ollózgatta a világ eseményeit, gyűjtögette a mende-mondákat, botrányok híreit és történelmi adalékait, majd Hasznos tudnivalók ... címen kinyomatta. A növényvédelem és a zöldségtermesztés kérdéseiben pedig aprólékos megfigyeléseket, tapasztalatokat összegzett: kiderül írásaiból, hogyan kell kehely alakú fát nevelni, spárgát! tartósítani, tejet szagtalanítani. De ír tintafolttisztításról, keleti nőkről, demográfiáról és üvegszobrokról, fogápolásról és a Habsburg-királyok kapucinus kriptáiról is. Kéziratos följegyzései véletlenül kerültek elő egy Tel Aviv-i antikváriumból. A múlt század politikai életébe is „belekóstolt” az osztrák bankárcsaládból, magyargyűlölő környezetből származó Walter Teréz (későbbi férje után Pulszky Teréz), aki Egy magyar hölgy emlékiratai címmel írt könyvet. A szerző történelmi tisztánlátásáról tesz tanúságot, miközben személyes sorsán, előítéletein-rokonszenvein keresztül ábrázolja a világot. Igaz, az általa leírt emberi párviadalok többet jeleznek szubjektív élményeiből, mint a világeseményekből, de a kritikai érzéknek, tiszta logikának, finom jellemzőkészségnek nincs híján. Elfogult történetírás Pulszky Teréziáé, mégis kivételesen izgalmas művet alkotott. Szenvedélyesség jellemzi a századforduló különc újságírónőjének, Vay Saroltának gyűjteményes kötetét is. A Régi magyar társasélete t. Nem érzelmes, amolyan „nőíró” tollától származó egyszerű próba ez, hanem a kiegyezés utáni Magyarország — tárcacikkekbe, szalontudósításokba rejtett — rajza. Krónikáinak valóságalapja kétes, de ezt ellensúlyozza stílusa, kitűnő lélektani érzékkel hat az írónő az olvasó fantáziájára. E három kötet Magyarország egy fontos korszakáról ad élvezetes körképet. A. GERGELY ANDRÁS 18
