Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-04-05 / 7. szám
IMiM Kultúra - tudomány Konferencia, színház MAGYARORSZÁGI NÉMETEK SZABÓ T. ATTILA HALÁLÁRA Herder-díjat kapott Űjfalussy József magyar zenetudós. A díjazottak — idén öten részesültek a kitüntetésben — egyenként 25 000 nyugatnémet márkát kapnak, és bécsi egyetemi ösztöndíjra javasolhatnak egyegy tehetséges fiatal tudóst vagy művészt országukból. * Holló László születésének 100. évfordulójáról emlékeztek meg Debrecenben, ahol a kiváló festőművész 35 éves korától haláláig élt és dolgozott. A Déry Múzeumban megnyitották a Holló László-emlékkiállítást * Tamási Áron születésének 90. évfordulójára „Ördögváltozás Csíkban' címmel tartott előadóestet Tompa László a budapesti Egyetemi Színpadon. * Kétnapos nemzetközi tudományos ülésszakot rendezett a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetsége, a Hazafias Népfront és a Magyar Történelmi Társulat. — Konferenciánk a három évszázados együttélés fő állomásait vázolta' fel, tanulságai azonban a mának és a holnapnak szólnak — mondotta Hambuch Géza, a szövetség főtitkára. — Ehhez hasonló méretű és jelentőségű konferencia még nem volt e kérdéskörről hazánkban. A kérdés legtekintélyesebb hazai kutatói, köztük helytörténészek mellett, NDK-beli, NSZK-beli és osztrák tudósokat is meghívtak. Dr. Hans Sauter, az NSZK-beli Landsmannschaft aus Ungarn elnöke felszólalásában elismeréssel szólt Magyarország példamutató nemzetiségi politikájáról. Az ülésszakkal egy időben megnyílt a Néprajzi Múzeum Der grosse Schwabenzug (A svábok nagy vonulása) című kiállítása. A fenti hírekhez kapcsolódik a tudósítás: Szekszárdon megkezdi működését az ország első idegen nyelvű színháza, a Deutsche Bühne. A magyarul Szekszárdi Német Bemutatószínpadnak nevezett, 120 nézőt befogadó kamaraszínházat a Babits Mihály Művelődé"5 Ház épületében alakították ki. A Deutsche Bühne egy-egy új műsorának első előadásait mindig Szekszárdon tartják, utána pedig tájelőadások sora következik Tolna, Baranya és Bács- Kiskun megyékben, ahol a legnagyobb számban élnek német nemzetiségű emberek. A társulat rendszeresen felkeresi Fejér, Győr-Sopron, Komárom. Pest, Vas és Veszprém megyét is. PASKAILÁSZLÓ AZ ÚJ ESZTERGOMI ÉRSEK Teljesen felújítják a Deák-kúriát a Zala megyei Kehidakustyánban. A földszintes épület 1770 körül készült, és örökségként került a Deák család birtokába. Hosszabb ideig élt ebben az udvarházban Deák Ferenc, gyakran vendégeskedett benne a szomszédos Zalacsányban lakó Csányi László, az 1848—1849-es szabadságharc egyik vértanúhalált halt vezetője, alkalmanként pedig Vörösmarty Mihály is. * A szicíliai Agrigento városában rendezett Mandulavirágok elnevezésű táncfesztiválon az agrigentói tartomány fődíját a Kalocsai Népi Együttesnek ítélte a zsűri. ERZSÉBET-DÍJ Speter Erzsébet (USA) 20 ezer dollárt» — az új Nemzeti Színház javára tett — felajánlásáról másfél esztendeje számoltunk be olvasóinknak: akkor ismertettük az adományozó kalandos, Kolozsvártól Miamiig ívelő életrajzát is. Előző számunkban további, 60 ezer dolláros adományáról adtunk hírt. Legújabban 200 ezer dolláros alapítványt létesített az élő szóban előadott magyar irodalom, a színpadi, filmes vagy elektronikus úton rögzített új irodalmi alkotások születésének ösztönzésére és a kiemelkedő színvonalú megszólaltatás jutalmazására. Speter Erzsébet hazánk washingtoni nagykövetségén jelentette be ezt a szándékát. Az alapítvány kamataiból minden évben 10 díjat adnak ki, már az idén is, Erzsébet-nap előestéjén. Díjazzák az elmúlt évad legjobb férfi és női színpadi alakításait, az operaszínpadi, film- és rádió-, illetve televíziós műben nyújtott alakításokat. Ugyancsak díjban részesítik az évad legjobb, magyar nyelven írott színpadi művét és életműdíjat is kiadnak. A díjakat társadalmi zsűri ítéli oda, a különböző intézmények javaslatai alapján. Az alapítvány nyitott: bárki hozzájárulhat újabb összegekkel. Dr. Házi Vencel, Magyarország washingtoni nagykövete meleg szavakkal mondott köszönetét Speter Erzsébetnek a nemes kezdeményezésért. II. János Pál pápa dr. Paskai László kalocsai koadjutor érsekei esztergomi érsekké; Marosi Izidor váci segédpüspököt váci megyéspüspökké; dr. Dankó Lászlót, a római Pápai Magyar Egyházi Intézet rektorát címzetes püspökké, kalocsai apostoli kormányzóvá nevezte ki. Nyugdíjba vonulásuk miatt felmentette dr. Bánk Józsefet, a váci megyéspüspöki és dr. Belon Gellértet pécsi segédpüspöki tisztje alól. Az új esztergomi érsek, dr. Paskai László 1927 májusában született Szegeden. 1951-ben Budapesten szentelték pappá, s egy évvel később teológiai doktorrá avatták. Hosszú ideig szülővárosában működött • 1955-ig püspöki helytartó volt, majd Paskai László mise-celebiálás közben 1955 és 1956 között a szegedi hittudományi akadémia filozófiatanára és prefektusa. 1965-től a budapesti központi papnevelő intézet spirituálisaként, majd a római katolikus hittudományi akadémia filozófia tanszékének vezető professzoraként dolgozott. 1973-ban kinevezték a központi szeminárium rektorává. Paskai László 1978-tól címzetes püspökként, veszprémi apostoli kormányzóként, majd 1979-től veszprémi megyéspüspökként tevékenykedett. 1982-től kalocsai koadjutor érsek. 1986 óta — Lékai László bíboros halálát követően — a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökének tisztét tölti be. FOTO: MTI Kolozsvárott, 81 esztendős korában elhunyt Szabó T. Attila professzor, a magyar nyelvtudomány kiemelkedő alakja. A Farkas utcai református templomban ravatalozták fel, majd — több ezer gyászoló jelenlétében — az erdélyi magyar kultúra pantheonjában, a Házsongárdi temetőben helyezték végső nyugalomra. Sírján nemzeti színű szalagos koszorút helyezett el Szűts Pál, Magyarország romániai nagykövete. * Az edinburghi és a kolozsvári teológiai akadémián református lelkészi (1928), a kolozsvári tudományegyetemen tanári (1932), a debreceni egyetemen doktori (1934) oklevelet szerzett. Kéziratokkal zsúfolt kolozsvári lakásában 1973 márciusában találkozhattam vele. Akkoriban az Eötvös Loránd Tudományegyetem diákjaként — sokadmagammal — nyelvjárásgyűjtö tanulmányi kirándulásra készültünk a moldvai csángó-magyar falvakban. Ez idő tájt rendezte sajtó aló nagy munkáját, az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárat, így természetesen arról is szívesen beszélt- „1925-ben kezdtem gyűjteni az erdélyi nyelvtörténeti anyagot és már az akkori időkből vannak céduláim, amelyeket felhasználtam az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tárban. Lassan-lassan alakulgatott bennem a terv és legalább két évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Tár terve véglegesen kialakuljon bennem. Ez a szótár az erdélyi magyar régiség nyelvének a kincsestára akar lenni, amely minden szempontból be kívánja mutatni az erdélyi magyar nyelv történetét.” A következő évben megjelent a szótár első kötete a bukaresti Kriterion Kiadónál. „Ez a gyűjtemény felbecsülhetetlen kincsesbánya a magyar nyelv kutatóinak kezében” — vélekedett Lőrincze Lajos. „Szabó T. Attila egy elsüllyedt földrészt fedezett fel” — írta Illés Endre 1974-ben ismét találkoztam vele. Kallós Zoltán népzenekutató — néprajzi múzeumnak is beillő — otthonában vendégeskedtem éppen, amikor benyitott. Akkoriban látott napvilágot kallós Balladák könyve című gyűjteménye, amelyhez Szabó T. Attila írt előszót. A levéltárak csendjében élő tudós így vallott akkor a kutatómunka szépségéről, meghittségéről: „Mesterem és jóbarátom, Kelemen Lajos történész vitt el először a levéltárba. Ez 1925-ben volt és ez a lépés döntő volt egész életemre nézve. Azóta nem telik el nap, hogy én a levéltárba be ne menjek. Állandó párbeszédben vagyok a múlt embereivel; parasztokkal és királyokkal, diákokkal és hadvezérekkel. Sokkal többet beszélek a múlt embereivel, mint a maiakkal. Mindig az igazságot kerestem és meghajoltam az igazság előtt mindenre való tekintet nélkül” — mondta, majd hozzátette: „Mert legfontosabb a tudományos igazság!” BALÁZS ÁDÁM 5
