Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-03-23 / 6. szám

UicuUiL LONDON '949 150 ÉVE SZÜLETETT TOLNAI LAJOS Kevés olyan író van, akinek írá­saiban annyira tetten érhető az egyéni lelki beállítottság, mint Tol­nai Lajos esetében Az írói útját meg­határozó szellemi eszmélést nagykő­rösi tanárának, Arany Jánosnak kö­szönheti. 1868—1884 közötti Maros­­vásárhelyen az ottani egyházközség lelkészeként ügybuzgó szervezője, fáradságot nem ismerő serkentője az akkori álmos vidéki kisváros mű­velődési életének. Megérkezése után alig két évvel máris lapalapítási szándékáról ír Gyulai Pálnak kül­dött levelében. Közéleti szereplésé­vel, lapjaival (Erdély, Erdélyi figye­lő, Figyelő), a Kemény Zsigmond Társaság megszervezésével a szelle­mi erjedést kívánta előmozdítani, egy olyan időpontban, amikor a vi­déki kisvárosok igen-igen hiányát érezték a kultúra, a tudomány fóru­mainak. Közben — publicisztikai írásokon kívül — regények, elbeszélések ke­rülnek ki tolla alól, mint a közössé­gi gondokat magára vállaló művész írt a Bach-korszak elidegenítő szel­lemének kóros következményeiről, az idejétmúlt nemesi létforma pusz­tulásáról. Legismertebb munkái: Az urak, A báróné ténsasszony és A szentistváni Kéry család története. BÚCSÚZUNK Kardos László Kossuth-díjas aka­démikus nyugalmazott egyetemi ta­nár, a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának volt elnöke, életének nyolcvankilen­cedik évében elhunyt. * Londonból érkezett a hír; Edith Gyömrői Ludowyk, a Nemzetközi Pszichoanalitikai Társaság neves tagja életének 91. évében elhunyt. Edith Gyömrői Ludowyk azonos Gyömrői Edittel, akit a magyar iro­dalomtörténet, mint József Attila pszichoanalitikusát és mint Rényi Edit írót egyaránt jegyez. * Szabadkán, 90 éves korában meg­halt Garay Béla, a vajdasági ma­gyar színjátszás kiemelkedő egyéni­sége. Több mint négy évtizedet töl­tött a színház világában, színészként, rendezőként és igazgatóként. A sza­badkai Népszínháznál évtizedeken át vezette a művészképző stúdiót. * A népi ihletésű szecesszió meste­re távozott el Kolozsvárról. 83 éves korában elhunyt Debreczeni Zoltán, akinek építészeti, iparművészeti, ter­vezői, műemlékfelmérői, szakirói és grafikusi tevékenysége egyaránt je­lentős volt. * Az angliai magyarság nagy barát­ja, Rev. T. J. Coulter lelkipásztor, 88 éves korában elhunyt. 1934-ben Kolozsvárra nevezték ki a skót misz­­szió lelkészeként. Itt ismerkedett meg a magyar református hitélettel. Megtanult magyarul is. Nyugalom­ba vonulása után is a magyarok kö­zött hirdette az igét. BUDAY GYÖRGY 80 ÉVES 1907. április 7-én Kolozsvárott szü­letett, 1924-től Szegeden élt, s Er­dei Ferenccel, Ortutay Gyulával, Radnóti Miklóssal aktív tagja volt a falujáró-kutató Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 1930-ban „fedezi föl” a fát, mint képekben ki­fejezett gondolatai sokszorosításának eszközét. A fametszetű kép sokszoro­sítható, ugyanakkor a művész kezé­nek eredeti alkotása marad, és mint ilyen — vallotta ő maga — „a társa­dalom széles rétegeihez juthat el egy és ugyanazon időben, tolmácsolhatja alkotója eszmei és formai mondani­valóját”. Ösztöndíjasként került ki Angliába 1937-ben. Azóta ott él, de végig megmaradt magyarnak. Bizo­nyítják ezt a „Kis Könyvek” (George Buday’s Little Books), ame­lyeket angol nyelven ír, de amelyek magyar népmesékkel ismertetik meg olvasóikat. A „Kis Könyvek” ötödik köteté­nek egyik illusztrációjával és egy Madách Imre metszettel köszöntjük most a mestert nyolcvanadik szüle­tésnapján, és kívánunk néki egészsé­get, erőt a további alkotáshoz. „CSAK A DERŰ ÓRÁIT SZÁMOLOM" BURGENLANDBAN... Hegyes-dombos táj, takaros házak­kal, az irányt adó templomtornyok­kal — pillanatképek Burgenlandról. S aztán felhangzik a 18. századi zsoltár. Ismerkedünk a magyarlak­ta vidék örömeivel, gondjaival, szí­vünkbe zárjuk új ismerőseinket. Czigány György televíziós műsora, a zenét és testvérmuzsikát köszöntő „Csak a derű óráit számolom”, leg­utóbb Burgenlandban vendégeske­dett. A fiatal rendező, Cselényi László ötlete volt, látogassák meg a szomszédos magyarlakta területeket és ott készítsék el a soron következő adásaikat. Az első állomás Burgen­land volt. Kismartonban dr. Theodor Kéry tartományi főnök fogadta a buda­pesti televíziósokat és beszélt az ausztriai magyar kisebbség életéről. Alsóőrben dr. Galambos Ferenc ka­tolikus plébános volt a magyar te­levíziósok értő kalauza. Bemutatko­zott a Szeberényi Lajos által veze­tett, fiatalokból álló citeraegyüttes (Pribojszky Mátyás citeraművész minden évben meghívja őket nép­zenei táborába). „Minden magyar szó drága nekünk” — vallotta a re­formátus szuperintendens, s megha­tó volt hallani a felesége vezetésé­vel működő asszonyokból és férfiak­ból álló lelkes népdalkórust. Sziget ez az egyetlen luteránus magyar gyülekezet Ausztriában, lelkész-ta­nár vezetőjük — hasonlóan a Bur­genlandi Magyar Kulturális Egye­sület elnökéhez és a szervezet meg­annyi lelkes tagjához — a Burgen­landban élő ötezer főnyi magyar kisebbség életképessége mellett ér­velt. Közös kívánságuk, hogy szoro­sabb legyen a kapcsolatuk a magyar kulturális élettel. A Magyar Televízió műsorában megszólalt az Ausztriában élő Er­­dődy gróf, s az erdők, könyvek sze­relmese, gróf Batthyány József. Csa­ládja nemcsak vértanúvá lett mi­niszterelnököt adott a hazának, ha­nem az édesapa személyében olyan szemészorvost is, aki saját körmen­di kórházában pályája során húsz­ezer szegénynek volt ingyen dok­tora. A burgenlandiak mindenhol na­gyon szívesen fogadták a budapesti forgatócsoportot, a vendégszereplő Muzsikás együttest, a Budapesti Madrigál Kórust és Takács Klára operaénekesnőt. Z. K. GEORGE BUDAY’S FIFTH LITTLE BOOK * Hungarian Folktales and Illustrations AZ ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZÉRT Hatvanezer dollárt adományozott az új Nemzeti Színház felépítésére Speter Erzsébet (USA), akit koráb­ban már bemutattunk olvasóinknak. Képünkön (balról jobbra): Vámos László, a Nemzeti Színház igazga­tója, Gobbi Hilda színművésznő, Speter Erzsébet, Drecin József, mű­velődésügyi minisztériumi államtit­kár és Kállay Ferenc, a Magyar Színházművészeti Szövetség elnöke. FOTÓ: NOVOTTA FERENC FARSANGI BÁL NYUGAT-BERLINBEN A nyugat-berlini Magyar Egyesület — amely a legrégebbi alapítású, idén már 141 esztendős külföldi ma­gyar klub — megtartotta hagyomá­nyos farsangi bálját. A mulatság igen jól sikerült, köszönhetően a sok ötletes jelmez és a kitűnő ma­gyar borok mellett a muzsikát szol­gáltató nyugat-berlini „Rendetlen Kedvencek” elnevezésű tánczene­karnak is. Ám, ahogy a hangulat emelkedett, mind többen fájlalták, hogy az együttes nem tud magyar számokat játszani. Az egyesület két régi tagja, Pap Tibor és Nagy Pál mentette meg a helyzetet: a bálozók nagy örömére tangóharmónikán és gitáron sorra adták elő a régi, jól is­mert és közkedvelt operettslágere­ket, táncdalokat, magyamótákat. Nagyszerűen sikerült a bayreuthi Liszt-emlékkirándulás is. Az egye­sület koszorút helyezett el a nagy zeneszerző és zeneművész sírján. F. J. GY. 4

Next

/
Thumbnails
Contents