Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-03-23 / 6. szám
UicuUiL LONDON '949 150 ÉVE SZÜLETETT TOLNAI LAJOS Kevés olyan író van, akinek írásaiban annyira tetten érhető az egyéni lelki beállítottság, mint Tolnai Lajos esetében Az írói útját meghatározó szellemi eszmélést nagykőrösi tanárának, Arany Jánosnak köszönheti. 1868—1884 közötti Marosvásárhelyen az ottani egyházközség lelkészeként ügybuzgó szervezője, fáradságot nem ismerő serkentője az akkori álmos vidéki kisváros művelődési életének. Megérkezése után alig két évvel máris lapalapítási szándékáról ír Gyulai Pálnak küldött levelében. Közéleti szereplésével, lapjaival (Erdély, Erdélyi figyelő, Figyelő), a Kemény Zsigmond Társaság megszervezésével a szellemi erjedést kívánta előmozdítani, egy olyan időpontban, amikor a vidéki kisvárosok igen-igen hiányát érezték a kultúra, a tudomány fórumainak. Közben — publicisztikai írásokon kívül — regények, elbeszélések kerülnek ki tolla alól, mint a közösségi gondokat magára vállaló művész írt a Bach-korszak elidegenítő szellemének kóros következményeiről, az idejétmúlt nemesi létforma pusztulásáról. Legismertebb munkái: Az urak, A báróné ténsasszony és A szentistváni Kéry család története. BÚCSÚZUNK Kardos László Kossuth-díjas akadémikus nyugalmazott egyetemi tanár, a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat szerkesztőbizottságának volt elnöke, életének nyolcvankilencedik évében elhunyt. * Londonból érkezett a hír; Edith Gyömrői Ludowyk, a Nemzetközi Pszichoanalitikai Társaság neves tagja életének 91. évében elhunyt. Edith Gyömrői Ludowyk azonos Gyömrői Edittel, akit a magyar irodalomtörténet, mint József Attila pszichoanalitikusát és mint Rényi Edit írót egyaránt jegyez. * Szabadkán, 90 éves korában meghalt Garay Béla, a vajdasági magyar színjátszás kiemelkedő egyénisége. Több mint négy évtizedet töltött a színház világában, színészként, rendezőként és igazgatóként. A szabadkai Népszínháznál évtizedeken át vezette a művészképző stúdiót. * A népi ihletésű szecesszió mestere távozott el Kolozsvárról. 83 éves korában elhunyt Debreczeni Zoltán, akinek építészeti, iparművészeti, tervezői, műemlékfelmérői, szakirói és grafikusi tevékenysége egyaránt jelentős volt. * Az angliai magyarság nagy barátja, Rev. T. J. Coulter lelkipásztor, 88 éves korában elhunyt. 1934-ben Kolozsvárra nevezték ki a skót miszszió lelkészeként. Itt ismerkedett meg a magyar református hitélettel. Megtanult magyarul is. Nyugalomba vonulása után is a magyarok között hirdette az igét. BUDAY GYÖRGY 80 ÉVES 1907. április 7-én Kolozsvárott született, 1924-től Szegeden élt, s Erdei Ferenccel, Ortutay Gyulával, Radnóti Miklóssal aktív tagja volt a falujáró-kutató Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiumának. 1930-ban „fedezi föl” a fát, mint képekben kifejezett gondolatai sokszorosításának eszközét. A fametszetű kép sokszorosítható, ugyanakkor a művész kezének eredeti alkotása marad, és mint ilyen — vallotta ő maga — „a társadalom széles rétegeihez juthat el egy és ugyanazon időben, tolmácsolhatja alkotója eszmei és formai mondanivalóját”. Ösztöndíjasként került ki Angliába 1937-ben. Azóta ott él, de végig megmaradt magyarnak. Bizonyítják ezt a „Kis Könyvek” (George Buday’s Little Books), amelyeket angol nyelven ír, de amelyek magyar népmesékkel ismertetik meg olvasóikat. A „Kis Könyvek” ötödik kötetének egyik illusztrációjával és egy Madách Imre metszettel köszöntjük most a mestert nyolcvanadik születésnapján, és kívánunk néki egészséget, erőt a további alkotáshoz. „CSAK A DERŰ ÓRÁIT SZÁMOLOM" BURGENLANDBAN... Hegyes-dombos táj, takaros házakkal, az irányt adó templomtornyokkal — pillanatképek Burgenlandról. S aztán felhangzik a 18. századi zsoltár. Ismerkedünk a magyarlakta vidék örömeivel, gondjaival, szívünkbe zárjuk új ismerőseinket. Czigány György televíziós műsora, a zenét és testvérmuzsikát köszöntő „Csak a derű óráit számolom”, legutóbb Burgenlandban vendégeskedett. A fiatal rendező, Cselényi László ötlete volt, látogassák meg a szomszédos magyarlakta területeket és ott készítsék el a soron következő adásaikat. Az első állomás Burgenland volt. Kismartonban dr. Theodor Kéry tartományi főnök fogadta a budapesti televíziósokat és beszélt az ausztriai magyar kisebbség életéről. Alsóőrben dr. Galambos Ferenc katolikus plébános volt a magyar televíziósok értő kalauza. Bemutatkozott a Szeberényi Lajos által vezetett, fiatalokból álló citeraegyüttes (Pribojszky Mátyás citeraművész minden évben meghívja őket népzenei táborába). „Minden magyar szó drága nekünk” — vallotta a református szuperintendens, s megható volt hallani a felesége vezetésével működő asszonyokból és férfiakból álló lelkes népdalkórust. Sziget ez az egyetlen luteránus magyar gyülekezet Ausztriában, lelkész-tanár vezetőjük — hasonlóan a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület elnökéhez és a szervezet megannyi lelkes tagjához — a Burgenlandban élő ötezer főnyi magyar kisebbség életképessége mellett érvelt. Közös kívánságuk, hogy szorosabb legyen a kapcsolatuk a magyar kulturális élettel. A Magyar Televízió műsorában megszólalt az Ausztriában élő Erdődy gróf, s az erdők, könyvek szerelmese, gróf Batthyány József. Családja nemcsak vértanúvá lett miniszterelnököt adott a hazának, hanem az édesapa személyében olyan szemészorvost is, aki saját körmendi kórházában pályája során húszezer szegénynek volt ingyen doktora. A burgenlandiak mindenhol nagyon szívesen fogadták a budapesti forgatócsoportot, a vendégszereplő Muzsikás együttest, a Budapesti Madrigál Kórust és Takács Klára operaénekesnőt. Z. K. GEORGE BUDAY’S FIFTH LITTLE BOOK * Hungarian Folktales and Illustrations AZ ÚJ NEMZETI SZÍNHÁZÉRT Hatvanezer dollárt adományozott az új Nemzeti Színház felépítésére Speter Erzsébet (USA), akit korábban már bemutattunk olvasóinknak. Képünkön (balról jobbra): Vámos László, a Nemzeti Színház igazgatója, Gobbi Hilda színművésznő, Speter Erzsébet, Drecin József, művelődésügyi minisztériumi államtitkár és Kállay Ferenc, a Magyar Színházművészeti Szövetség elnöke. FOTÓ: NOVOTTA FERENC FARSANGI BÁL NYUGAT-BERLINBEN A nyugat-berlini Magyar Egyesület — amely a legrégebbi alapítású, idén már 141 esztendős külföldi magyar klub — megtartotta hagyományos farsangi bálját. A mulatság igen jól sikerült, köszönhetően a sok ötletes jelmez és a kitűnő magyar borok mellett a muzsikát szolgáltató nyugat-berlini „Rendetlen Kedvencek” elnevezésű tánczenekarnak is. Ám, ahogy a hangulat emelkedett, mind többen fájlalták, hogy az együttes nem tud magyar számokat játszani. Az egyesület két régi tagja, Pap Tibor és Nagy Pál mentette meg a helyzetet: a bálozók nagy örömére tangóharmónikán és gitáron sorra adták elő a régi, jól ismert és közkedvelt operettslágereket, táncdalokat, magyamótákat. Nagyszerűen sikerült a bayreuthi Liszt-emlékkirándulás is. Az egyesület koszorút helyezett el a nagy zeneszerző és zeneművész sírján. F. J. GY. 4
