Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-03-07 / 5. szám

tot. Szóval pónz gyakorlatilag semmi, viszont az eredményeket ugyanúgy kérik számon, mintha minden anyagi támogatást megkapnánk.

Tudja, hogy utaztunk néha külföldre? A sporthivataltól úgy sikerült kikönyörögni a szükséges devizát — természetesen kölcsön —• hogy én aláírtam egy papírt.

I- OTO: fi \l!OR VIKTOR

a pénzt a verseny győztesének járó díjból visszafizetjük. El tudja képzelni, milyen lelki teher az verseny közben, hogy a versenyző azon imádkozik: jaj. csak el ne törjön á tengely, mert akkor miből fizetjük vissza a pénzt: jaj, csak ne hibázzak itt, vagy ott. mert akkor mi lesz?

— Időnként csak azért ülünk össze, hogy meghallgassuk egymást. mit sütöttünk ki. hogy előteremthessük a nemzetközi versenyek költségéit. A fogatokon nem szokás reklámokat elhelyezni. meg hiába is hirdetnénk a Pirelli-gumikat. vagy a Shellbenzint. Született elképzelés arra, hogy létrehozunk egy fogath ijtást oktató iskolát az ez iránt érdeklődő külföldieknek, s a befolyt tandíj egy része a pénztárunkban maradna. Valaki azt javasolta. hozzunk létre pártoló tagságot. Bizonyára külföldön élők is jelentkeznének, hiszen egv-egy nemzetközi versenyen az adott környéken élő magyarok szeretető eddig is sokat segített. Hoznakvisznek. vendégül látnak, a versenypályát mindig valamelyik hazánkfia kocsiján járjuk be . . . Annyi biztos, hogy mi minden ötletet örömmel fogadunk. Mert szeretnénk, ha ez az igazán magyar és ősi hagyományainkon alapuló sportág továbbra is a világ élvonalában maradhatna.

POKORNY ISTVÁN