Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-01-10 / 1. szám
\ „-o x?0 \ A Magyar Hírek Posta rovata az olvasók fóruma. A szerkesztőség ugyan akkor fenntartja a jogot, hogy a beérkezett leveleket rövidített formában közölje. A Magyar Hírek augusztus 18-i számában megjelent „Koronánk keresztje” című írás adta a végső ösztönzést arra, hogy elküldjek egy 12 éve őrzött újságcikket. Amikor először megláttam a mellékelt képet, döbbenet fogott el; hiszen épp olyan, mint a magyar korona. Lehetséges, hogy ez lenne az eredeti, amelyet a pápa I. Istvánnak küldött? A cikk megjelenése óta nemzeti létünk szimbólumai is hazakerültek és több más okból is azt a reménységem fejezem ki, hogy a mellékelt újságcikknek a magja ma jobb földbe esik, mint megjelenése időpontjában tette volna. Egyik hétvégén nem mentem haza kiküldetésemből, hogy így időt adjak magamnak a cikk lefordítására. A rettenetes hosszú mondatok miatt nagyon nehéz a szöveg. Természetesen a nehézségekhez az is hozzájárult, hogy 30 év választ el édes anyanyelvem mindennapi gyakorlásától. Ezért megértésüket kérem a szöveg olvasásakor. „A hadizsákmány, amely rejtély a kutatók számára” (Részletek a Dagens Nyheter 1965 10. 31-i cikkéből) „A sok hadizsákmány között, amely 1631-ben a svéd főhadiszállásra került Németországban, volt a képen látható pompás kincs is. A tárgy bilagan ép 31 Oklohfr 1«W>5______ 17 hanti nr - rína legidősebb része valószínűleg ezeréves, az évszázadok folyamán részt rész után illesztettek hozzá drágakő, arany, ezüst, igen finom ötvösmunka, váltva egy ismeretlen aranyműves összecsapott munkájával. Ennyit tud az ember. De a tárgy igazi története sokkal nagyobb rejtély a kutató számára. Nem kevésbé ennek a felső része — talán egy császári korona volt valamikor?” Legtöbb köve csiszolatlan és nem felel meg a mai aranyműves követelményeknek. A maga idejében felbecsülhetetlen értékű ereklye, amelyet ebben tartottak, nincs meg; valószínűleg eldobták, mint szemetet. Vajon nem egy németrómai császárkorona a kupa teteje? A kutatók egy része ezt merészeli találgatni. Muszáj találgatni — ennek a ragyogó kincsnek a sajátossága nem kevésbé az, hogy ez megtartotta szigorú névtelenségét mióta először, 1631-ben névtelenül és ismeretlen helyről felbukkant a németországi svéd főhadiszálláson továbbszállításra az otthoni kincstárba. Mestemév. vagy pecsét sem árulkodik keletkezéséről, vagy arról, hogy honnan rabolták. A származásmegjelölés hiánya miatt, egyfajta kényszerkeresztelés után, stockholmi ereklyetartónak nevezték el. A felsőközépkori ereklyetartók általános modellje szerint készítették, mini egy óriási kelyhet: a kupa (serleg) csiszolt achát a foglalata, fogantyúja és a „nod”-ja (golyóformájú kiterjedés a láb és a tál között) aranyból, a láb és a fedő arannyal bevont ezüstből készült, és a fedő dísze egy aranykorona, pazarul dekorálva drágakövekkel mind zafírokkal, smaragdokkal és féldrágakövekkel, mind ametisztekkel, gránátokkal, hegyi kristályokkal, malachitokkaJ. holdkövekkel, achátokkal, és gyöngyökkel. A kövek erősen váltakoznak nagyságban, tisztaságban és értékben. Vannak rajta nagy, csiszolatlan (természetes) kövek éppúgy, mint finomra csiszolt és vésett antik darabok, mintha csak a világ minden sarkából gyűjtötték volna össze. Az ötvösmunka is arról vall, hogy az ereklyetartónak hosszú és bonyolult teremtéstörténete vár. egy sor változtatással, önmagában is több részből áll. ... A serleg az 1200-as évek közepe felé lett ereklyemegőrző, akkor is több változtatási szakaszban. Feltehetően a fedő is egy korai változtatási szakaszból származik. Egy császári korona? Senki sem tudja, de aligha készítették eredetileg fedődísznek; íveinek rendkívül szép levélformájú aranyfiligrán-munkája az ereklyetartó legfinomabb részlete, ez magában mesterkézre vall. Két keresztet letörtek róla, senki sem tudja mikor, de az ember feltételezheti, hogy egy pár svéd zsoldoskatona megtartott magának pár emléktárgyat mielőtt a kincset kötelességszerűen átadta a főhadiszállás hivatalnokának ... Ki járt ilyen koronával az 1200-as évek közepe felé? Senki sem tudja. De maga a találgatás különös ragyogást kölcsönöz, az aranyén és a drágakövekén túl... GYULA WEXSZ FINSPANG, SVÉDORSZÁG Mindig örömmel olvasom a Magyar Híreket, lassan harminc éve. hozzátartozik az életemhez, a múlló időhöz. Sokszor visszakeresek engem érdeklő, vagy másokat tájékoztató írásokat. Az utóbbi időben azonban nem jelent meg tájékoztató a magyarországi hévizek gyógyító hatásáról, ami pedig sok mindenkit érdekel. Szeretnék egyszer egy nagy, fényképes írást olvasni Mátyás királyról is. Felejthetetlenül belém vésődött csodálatos egyénisége, gyermekeim és kisunokáim mesebeli alakja lett. hinoran ÉVA PULLY, SVÁJC LEVELEZŐTÁRSÁT KERES 19 éves fiú külföldön élő magyarokkal levelezne — magyarul, bármely országból. Veres Sándor, 3390 Füzesabony, Kertész u. 12. „Szeretnék levelezni olyan 17—22 éves lányokkal, fiúkkal angol nyelven, akik vakációra eljönnének hozzánk. 17 éves vagyok, szeretem a zenét, úszást, könyveket. Hobbim az utazás.” Balogh Éva, 9200 Mosonmagyaróvár, Klapka György u. 12. 45—50 éves korosztállyal a világ bármely részéből magyarul és angolul levelezne nagyon széles érdeklődési körű hölgy. Unghy Ferencné, 1092 Budapest. Ráday u. 24 fa. 20 éves lány bármilyen témában magyar vagy angol nyelven levelezne hasonló korú. külföldön élő fiúkkal, lányokkal. Varga Csilla, 5000 Szolnok. Bálvány út 3. fszt. 3. „31 éves könyvtáros Vagyok. Külföldön élő magyarokkal. Magyarország iránt érdeklődő külföldiekkel szeretnék levelezni különféle témákról, magyar és német nyelven.” Agárdi Márta, 6000 Kecskemét. Rákóczi u. 3. fsz. 8. 34 éves házaspár — fiuk Zsolt 11 éves és lányuk, Manyi 8 éves — levelezne USA-ban. Kanadában. vagy Ausztráliában élő gyermekes házaspárokkal magyar nyelven. Nagygyörgy István, 6600 Szentes, Attila u. 1/c. ■ Címlapunkon: Halasi csipke (írásunk a 25. oldalon) Tartalom: Krónika 3—4 (Szerkesztő; Zika Klára) Közélet-diplomácia A nemzetiségek védelmében Kultúra Gazdaság Páger Antal halálára Géza bácsi ülést tartott az MVSZ elnöksége 4—5 Kérjen lehetetlentI 6 (Pokorny István) Belépés csakis természetbarátoknak 7—9 (Garami László) Megbékélt arcok (Zika Klára) 10-11 Juan Gyenessel Madridban és Budapesten (Balázs Adám) 12-13 flörtöltem a fénnyel (Árokszállási Éva) 14-15 Bánk bán Burgenfandban 16-0 Szabadidő 18-19 (Szerkesztő; Árokszállási Éva) a Gozsdu-udvar Régi étkek, régi szakácskönyvből Keresztrejtvény Az MLSZ megújult - és a labdarúgás? 21 (Vad Dezső) Értékesebb az aranynál (Paizer Gordon György) 25 A Szülőföldünk műsora 27 The Hungarian Scene (Angol nyelvű mellékletünk) 29-31 A SZERKESZTŐSÉG BELSŐ MUNKATÁRSAI: HALASZ GYÖRGY főszerkesztő BALÁZS ISTVÁN olvasószerkesztő BODNAR JANOS művészeti vezető GERGELY ISTVÁN tervezőszerkesztő Főmunkatársak: ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA NOVOTTA FERENC Munkatársak: BALAZSÁDÁM GABOR VIKTOR POKORNY ISTVÁN REZES MOLNÁR ESZTER ZIKA KLARA 2
