Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-01-10 / 1. szám
I UiclilliL PAGER ANTAL HALÁLÁRA Közélet — diplomácia Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának főtitkára a Parlamentben fogadta Franz Josef Strauss bajor miniszterelnököt, az NSZK-beli Keresztény Szociális Unió elnökét. * II. János Pál a Vatikánban fogadta Miklós Imre államtitkárt, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökét. Az Amerikai Egyesült Államok új, Budapestre akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, Mark Palmer átadta megbízólevelét Trautmann Rezsőnek, az Elnöki Tanács helyettes elnökének. Mark Palmer 1941-ben született Michiganben. 1963-ban szerzett diplomát a Yale egyetemen. Mielőtt diplomáciai pályára lépett, két évig újságíróként dolgozott. Diplomataként szolgálatot teljesített Üj-Delhiben, Moszkvában, Belgrádban és több fontos tisztséget töltött be a washingtoni ' külügyminisztériumban A NEMZETISÉGEK VÉDELMÉBEN A Magyarországon élő nemzetiségek sorsa nagyfontosságú belső ügyünk, ugyanakkor a határainkon túl élő magyarok sorsának alakulása sem csupán külpolitikai kérdés, az belső életünkre is hatással van. Erről beszélt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának ülésén Demus László, külügyminisztériumi főosztályvezető. Ismertette a magyarországi nemzetiségek helyzetét, az egyenjogúságukat biztosító gyakorlatot, rámutatva: Magyarországnak ellentmondásos történelmi öröksége tanulságait felhasználva kellett kialakítania nemzetiségi politikáját. Az élet nálunk és máshol is bebizonyította, hogy a nemzetiségi jogok érvényesülése az európai béke szempontjából is kiemelkedő jelentőségű. Mindenfajta nacionalizmust, s annak egyik legrosszabb formáját, az erőszakos asszimilációt, a nemzetiségek feletti gyámkodást el kell utasítani. A magyar kormány a különböző országokban élő nemzetiségek kapcsolatait nem csupán jogosnak tartja, hanem támogatja is e szálak erősítését. Érzékenyek vagyunk a nemzetiségi jogok biztosításának változó körülményei és igényei iránt, mindent megteszünk azért, hogy nemzetiségi politikánk a helsinki záróokmányban megfogalmazott célokat szolgálja — mondotta Demus László. Kultúra A francia kormány támogatásával magyarul is megjelenik a Dictionnaire Encyclopedique Larousse. Az Akadémiai Kiadó és a Larousse Kiadó megállapodása szerint a magyar kiadás három kötetben, várhatóan 1990—92 között jelenik meg úgy, hogy évente egy-egy kötet hagyja el a nyomdát. * Jávor Pál, a harmincas-negyvenes évek legnépszerűbb színésze január 31-én lenne 85 éves. Születésnapjára a Magyar Televízió bemutatja az 1941-ben Mikszáth Kálmán regényéből készült „Beszélő köntös” című filmet. * A magyar nagyasszonyok egyikének, Kanizsai Dorottyának a mellszobrát avatták fel a harkányi ősparkban. Perényi nádor második felesége temettette el a mohácsi csatatér halottait. * A Hajdú-Bihar megyei Hadháztégláson ünnepi rendezvényekkel emlékeztek meg a hajdúk letelepedéséről. Ebből az alkalomból avatták fel a hajdúk fejedelmének. Bocskai Istvánnak a mellszobrát. * A CEMADOK (a szlovákiai magyarok egyesülete) helyi szervezete Szencen a város nagy szülöttének, a humanista költő és felvilágosult gondolkodó Szenci-Molnár Albert tiszteletére egy hétig tartó ünnepségsorozatot rendezett. Gazdaság UNIC Bank Rt. néven újabb külföldi—hazai, azaz vegyes érdekeltségű bank alakult Budapesten. Külföldi részről a Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) és két NSZK bank vesz részt a vállalkozásban, 15— 15%-os tőkehányaddal. Szolgáltatásai között hosszú-, közép- és rövidlejáratú hitelek, kereskedelmi banki szolgáltatások, váltók számítolása és lízingügyletek szerepelnek. * A X. magyar—amerikai közgazdász kerekasztal-konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia székházában tartották meg. A két ország közgazdászai az immár hagyományos témák — országaik gazdasági helyzete, külkereskedelme, a magyar gazdasági reform, a kelet—nyugati kapcsolatok — mellett ezúttal demográfiai és szociális kérdéseket is napirendre tűztek. Nagy színész volt. A legnagyobb magyar színészek közüli. Egyszersmind ez annyit tesz: a világ legjobb színészeinek sorába tartozott. Nemcsak mert Ugo Tognazzival megosztva kapott cannes-i nagydíjat (akinek több mértékkel fölötte állt tehetségével); ellenkezőleg: éppen azért, mert nem általánosságban volt színész, de magyar színész volt. A megjelölt magyar színészi stílust rendre összetévesztik a parasztszínészettel. Jóllehet Páger Antal a Belvárosi Színházban — egyidőben a falukutató irodalom valóságföltáró mozgalmával — a hízelkedően anekdotisztikus mézeskalács-parasztá'orázolás helyett színésztörténeti fordulatként szociográfiai színészetet mutatott föl — olyant, mint Darvas József Vízkereszttől Szilveszterigje (1934), vagy Illyés Puszták népe (1936), vagy fotóművészeti párhuzammal: Kálmán Kata Tiborc (1937) című fényképsorozata; nemcsak parasztszínész volt, de professzorszínész is, a színészszínész is, hiszen szerepei paraszttól püspökig, piaci hórukkembertől császári ezredesig, pályaőrtől szmokingos drámaíróig terjedtek; eljátszott minden rendű és rangút, mindig különbözően, mégis egymással rokonian. Mórikáló kedvességgel idézte makói táncos-komikusi múltját a Charley nénje című megzenésített bohózatban, vagy szikár indulattal harcos-haragos elnök-Jóskát alakítva Fábri Zoltán—Sánta Ferenc Húsz órájában. Ahogyan Ranódy László Kosztolányi megfilmesítésében, az Aranysárkányban, kiivott egy korsó habos sört, ahogy visszatérő vígjátéki gesztusaként kezével mint macskatalppal szégyenlősen elmázolta könnyeit, eltörölte arcán a meghatottság jeleit, ahogyan rebbenetlen tekintettel szegezte szemét szerepbeli vitatársára, mintha fölháborodásában beleszúrni akarna pillantásával, beléhatolni a másik gondolkodásába, lelkének rejtett zugaiba: ez nemcsak szerep volt, ez emberi magatartásnak érződött. A televízió adta Kőmíves Kelemenben nemrég láthattunk gazdag színészi eszköztárából: drámai vita közben szorosan partnere mellé állt, valósággal odaszögezte helyére tekintetének erkölcsi szigorával. Ez a figyelem a mindennapok megfigyeléséből fakadt. Botanikus megfigyelőjeként emberi magatartásoknak, az itt élő emberek magatartásának, mindazt megjelenítette, amit ismert, és csak azt játszotta el, akiket ismert valójában. Emberismerete színészi költészeten átszűrve mindig mesteri kivitelezettséggel jelent meg színpadon, filmen. Szinte hihetetlen: de egyik szerepében sem volt rossz, nem bukott meg, sosem kapcsolt félre, sosem tévedt el színészként, csak állampolgárként tévedt el. Nem hallgatható el Páger rossz szerepe a negyvenes évek elején. Korántsem ő volt a legnagyobb politikai bűnös, de lévén a legnagyobbak közüli: vétke súlyosabban ítélendő meg. (A becsületükre oly kényes franciák a háború után jó időre eltiltották a nyilvánosságtól Chevalier-t, a „nemzeti Maurice”-t, mert föllépett a német megszállás idején.) Páger nemcsak irredenta és antiszemita művekben vállalt szerepet, hanem személyiségét is odakölcsönözte politikai kalandorok uszításaihoz. Elmenekült a felelősségre vonás elől. Évtizednyi délamerikai önkéntes száműzetés után jött haza 1956 nyarán. Újrakezd te a pályáját, erkölcsi kényszermunkaként a társadalom nyilvánossága előtt dolgozta le bűneit. Vasárnap délután rosszul lett. Orvosa lemondta az esti Tangó-előadást a Pesti Színházban. És még nem ért véget a televízióban főszereplésével a Felmegyek a miniszterhez vetítése, amikor Páger Antal testi élete véget ért. Meghalt egy színész, akinek művészete (állítólag) időhöz kötött. Halála után öt órával mégis megszólalt a tévében Laurence Olivier szinkronhangjaként, dörmögve, rekedtesen, léhán és érzelmesen. Jelképes pillanat: megkezdődött Páger Antal színészi halhatatlansága. Az egyik legnagyobb magyar színész volt, ami annyit tesz: a világ legjobb színészeinek sorába tartozott. M. G. P. ßoldoq áj eiztendűt kiadnunk kedvei ölámáinknak! 3
