Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-15 / 1. szám
idején készített alaprajz sem jelez az épületen vagy a parkban végbement jelentősebb változást. * Jelentősebb változás 1944-ig nem is következik be kastélyunk életében. Legfeljebb annyi, hogy neve s részben tulajdonosa is megváltozik. Zichy Alexandrából ugyanis gróf Hadik Jánosné lesz, s a birtok — talán hozományként — a Hadik család tulajdonába kerül, neve pedig hivatalosan is, a közbeszédben is Zichy—Hadik-kastéllyá módosul. Negyvennégyben aztán bomba találja, s lerombolja egy teljes szárnyát, volt tulajdonosai külföldre távoznak, aztán amikor új gazdája, az egészségügyi minisztérium lemond róla, lakatlanná lesz, pusztulásnak indul. És pusztult volna tovább, el is pusztult volna teljesen, ha a kastélyprogram nem szól közbe. A szó: „kastélyprogram” idehaza nemigen szorul magyarázatra. Beszélt róla eleget a rádió, írtak róla bőven a lapok, hogy a kormány gazdasági bizottsága — szinte a tizenkettedik órában — határozatot hozott a veszélyeztetett vagy éppen „gazdátlan” műemlék kastélyok és kúriák megmentésére. A döntés értelmében ezeket az épületeket akár vállalatok vagy intézmények, akár magánszemélyek — bel- és külföldiek egyaránt! — minden ellenszolgáltatás vagy bérleti díj nélkül megkaphatják tartós használatra, ha e használatra alkalmassá teszik őket. Persze, nem akárhogyan, akármire; hanem az Országos Műemléki Felügyelőség feltételei szerint, a műemléki jelleg szigorú tiszteletben tartásával. A kastélyprogram kínálta további kedvezmény elsősorban a közületeknek jelent sokat. Ha műemléket állítanak helyre, tetemes adótól mentesülnek. Így érthető — és most előreugrom történetemben, utalván a második seregélyesi szenzációra —, amit Tóth Lajos, a Taurus Gumiipari Vállalat beruházási főosztályának vezetője mondott, ami! or arról faggattam: — Miért volt jó a gyárnak, mi haszna volt belőle, hogy a seregélyesi denevértanyát újjáépítette? — Mert olcsóbb volt. mintha újat építettürk volna! Évek óta gyötrődtünk már, hogy a tizenegyezer fővel dolgozó nagyüzemnek méltó üdülőt és oktatási épületet teremtsünk. Nem sikerült. Akadályozta a dolgot a sokféle korlátozó intézkedés. Aztán a telek megszerzése. A megoldást a kastélyprogram hozta ... És nemcsak az adómentes építkezéssel. A műemlék kastélyok állagának megóvását az Országos Műemléki Felügyelőség az erre a célra létesített évi hatvanmilliós központi alapból támogathatja, az Állami Fejlesztési Bank pedig további húsz-harmincmilliót oszthat szét évente beruházási támogatásként, az épületek hasznosítását segítendő. Ezt a segitséget igénybe veheti közület, magános, s élt vele a Taurus is: 1982-ben például másfél millió forintot kapott. * Másfél millió forint, ha önmagában nézem, tekintélyes summa. De ha ahhoz a másfélszáz millióhoz mérem, amennyibe a seregélyesi kastély és parkja rendbehozása került, akkor szinte csak csepp a tengerben. És mégis: az induláskor sokat, nagyon sokat jelentett. Ez a pénz, az állami támogatás, az adókedvezmény s nem utolsósorban a „műemlékesek” (az OMF szakembereit csak így nevezik a partnerek, a tauruszosok is) állandó, szakadatlan segítsége nélkül nemigen írhatnék most a második seregélyesi szenzációról, arról tudniillik, hogy a Taurusnak sikerült három esztendő alatt — 1982. május 2-ától 1985. jú-1. A kastély 2. A főbejárat 3. A belső homlokzat az egyik oldalszárnnyal 4. A római terem előcsarnoka, benne az antik velencei szoborcsoport S. A római terem 6. Nem dombormű, nem oszlop - Pich Ferenc freskója 7. A pinceborozó boltívei 8. A könyvtárszobában angolórát tartanak 9. Energetikai továbbképzés a nagy oktatóban A SZERZŐ FOTÓI A FEKETE-FEHÉR REPRODUKCIÓKAT GALACANtJ EFSTATiA készítette Az első seregélyesi szenzáció több mint másfél évszázada esett meg, és Rados Jenő tudósít róla 1939-ben megjelent „Magyar kastélyok” című könyvében: — Gróf úr! — fordult annak idején, a Rados-feljegyezte szájhagyomány szerint, I. Ferenc király (a Szent Szövetség egyik létrehozója és a magyar jakobinus mozgalom vérbefojtója) pénzügyminiszteréhez, Zichy Ferenchez. — A jövő esztendei hadgyakorlatok Fejér megyében leendnek. Ügy haliám, önnek ott szép kastélya van. Abban kívánnék tehát megszállni! A történet lejegyzője és közreadója nem említi ugyan, de könnyű elképzelni Zichy gróf megrökönyödését, néki ugyanis — a királyi-császári hallomás ellenére — Fejérben és akkor még nem volt semmi nemű kastélya. így hát mit tehetett volna? Mivel ő maga nem mozdulhatott Bécsből, futárt menesztett azonnal haza, a seregélyesi birtokra (ezt egyébként még 1650-ben adományozta II. Ferdinánd a Zichyeknek), a szigorú meghagyással: — Fogjatok azonnal hozzá egy kastély tervezéséhez és építéséhez, hogy időben meglegyen. Meglett! És ha nem sorolható is a kastély a hét világcsoda — Szemirámisz függőkertje, az epheszoszi Artemiszion és a többiek — közé, még ma, az atomkorszakban is szenzációnak számít, hogy alig esztendő alatt parkostul, mindenestül felépült. Ha valóban egy esztendő alatt épült föl! Erről ugyanis nincs semmiféle írásos adat, azaz a kastélynak nincsen „születési bizonyítványa”. Gerőné Krámer Márta művészettörténész, aki 1982-ben, az Országos Műemléki Felügyelőség megbízásából vizsgálta az épületet, kereste-kutatta ugyan a reá vonatkozó dokumentumokat, de az építkezés idejére, módjára utaló feljegyzésekre sehol sem lelt. Az első hiteles forrás, amely a kastély létére utal: az 1856 és 1860 között lefolytatott katonai felmérés anyaga. — Ebben a Zichy-kastély már teljes kiépítettségében szerepel — közli a művészettörténész —, és az 1882-es katonai felmérés 9
