Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-12-12 / 24-25. szám

J-nan közgazdasági munkássága is igazol —, ezért talán érthetőbb, ha arra utalok, hogy a kormányzatok képességeit nem volna célszerű kizárólag a szükséges változások keresztülvitelének sebességével mérni, lényegesen fontosabbnak tűnnek azon eredmények, amelyek az új intézkedések hatására jelentkeznek, amelyek toleranciát, megértést és dinamikus értelemben vett társadalmi egyensúlyt is jelentenek.

Az elmondottakból következik, hogy a helyzet nem ad okot a pesszimizmusra, de a gazdaságpolitika mégis kritikus pontra, válaszútra érkezett és mind a mechanizmus reformjának körültekintő meggyorsítására, mind erőteljesebb gazdaságpolitikai döntésekre szükség van ahhoz, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemét és technikai fejlődését felgyorsíthassa, másfelől a fizetési mérlegben újra többletet érhessen el.

Egy ilyen jellegű akcióprogram, amely a jövő esztendőben a cselekvés alapját képezheti, már a kormányzati megfontolások között található. Ennek főbb elemei a következőek:

1. Mind a gazdasági növekedés felgyorsítása, mind a technikai fejlődés meggyorsítása jelentős többleterőforrásokat igényel, amelyeket részben a belső gazdaságban az erőforrások átcsoportosításával, részben a nemzetközi együttműködésben kell biztosítani.

^ Meg kell teremteni az exportösztönzés korszerű módszereit ”

2. A gazdasági struktúra átalakítása során exportorientált, technikailag dinamikus, szelektív fejlődést kell biztosítani és a szervezeti — szerkezeti — rendszert e követelményekre kell felépíteni.

3. Meg kell teremteni az exportösztönzés korszerű módszereit, mert a korábbi körülmények eredője gyanánt a három piac (belső, KGST, konvertibilis) közül a vállalatok számára a belső piacon és a KGST-piacon való értékesítés kevesebb kockázatot, egyszerűbb követelményrendszert és nagyobb hasznot biztosít, mint a tőkés piaci eladás.

Ezért felül kell vizsgálni a vállalatok adóterheit, az export- és innovációs finanszírozás módszereit, a befolyt devizából való részesedés lehetőségeit, valamint olyan együttműködési formákat kell bevezetni, amelyek a vállalatok számára a tőkés exportot jövedelmezővé teszik.

Az ösztönzési és szervezeti rendszerek korszerűsítése során különleges gondot kell fordítani az ún. ..bedolgozó vállalatok” érdekeltségére, az új technika finanszírozásának speciális módszereire, exportblokkok kialakítására (pl. egészségügyi rendszerek és berendezések), valamint exportáló vállalataink szolgáltató képességének fejlesztésére.

Elő kell mozdítani olyan közös vállalkozások létesítését, amelyek technikai fejlődést és piacot egyszerre biztosítanak számunkra.

4. Hosszabb időszakra szóló, bonyolult döntéseket kell hoznunk a mezőgazdaságban is, amely pedig a hatvanas évtized második fele óta a reform „sikerágazata” volt. A siker nemcsak magas hozamokat, jól működő szervezeteket és magas színvonalú belső ellátást jelentett, hanem erőteljes világpiaci értékesítést is, amelynek révén ezen ágazat igen jelentős exporttöbbletet ért el. (A mezőgazdasági export és a mezőgazdasági célra történő import devizabevételeinek és -kiadásának összevetése alapján.)

Jelenleg azonban a harmadik világ — különösen az afrikai országok — alacsony vásárlóereje miatt a fizetőképes piacokon túlkínálat van, ezért az árak folyamatosan esnek, különösen a gabona és az állati termékek esetében.

Ennek következtében a magyar mezőgazdaságnak is új utakon kell elindulnia, hogy a népgazdasági szempontból oly nagy jelentőségű exporttöbbletét fenntarthassa, illetve növelhesse. Feltehető, hogy egyfelől a mezőgazdasági termékek fokozottabb feldolgozására van szükség, amely a nagy agrárértékesítési láncokhoz való kapcsolódást lehetővé teszi, másfelől viszont a termelési eszközök (vetőmag, tenyészállatok, tenyésztojás, termelési rendszer) exportjának erőteljes emelésére kell törekedni.

Nyilvánvaló, hogy minden új erőfeszítést a biotechnikai forradalom szellemében kívánatos megvalósítani.

5. Exportorientált politika természetesen a hagyományos értékesítési módszerek gyökeres átalakítását is feltételezi. Ebben a vonatkozásban már jelentős előrehaladást könyvelhetünk el, hiszen több száz vállalatnak, illetve szövetkezetnek van önálló export joga, kereskedőházak jöttek létre, vegyes vállalatok serénykednek a magyar áruk értékesítésében különböző piacokon.

További erőfeszítésekre és innovációs szellemre van azonban szükség a magyar export sokoldalúbbá tételében, új szervezeti és együttműködési formák kialakításában, valamint a működő tőke importjával összefüggő problémák mozgékony megoldásában. Indokoltnak tűnik a külkereskedelmi-külgazdasági szervezet korszerűsítése és az anyagi érdekeltség elvének széles körű erősítése is — beleértve ebbe a kereskedelmi kirendeltségeket is.

^ Az idegenforgalom jelentős bevételi többletekhez

juttathatja az országot ”

Az értékesítési lehetőségek fejlesztésével kapcsolatban optimisták vagyunk, hiszen a magyar külpolitika mozgási és cselekvési rendszerének kitágulása, az ország nemzetközi tekintélyének gyarapodása olyan kapcsolatok kiépítésére is jó lehetőséget ad. amelyek a múltban megvalósíthatatlannak tűntek. Utalni kell — többek között — a Közös Piac és a KGST közötti tárgyalások sikeres előrehaladására, valamint a helsinki

egyezmény lehetséges kitágítására gazdasági és környezetvédelmi területen.

6. Természetesen az adott helyzetben nemcsak az áruforgalomból eredő devizabevételekkel kell számolnunk, hanem a „más forrásokból” menthetőkkel is. A legtöbb nyugat-európai kis országban pl. az idegenforgalomból eredő devizabevétel az összes bevétel 20—25%-át jelenti. A magyar gazdaság az elmúlt esztendőkben óriási erőfeszítéseket végzett az idegenforgalmi struktúra kiépítésére. Ennek ellenére sem érnek el az idegenforgalmi bevételek 9—10%-nál többet. Ezért e területen tovább folytatjuk a fejlesztést nemcsak Budapesten és a Balatonon, hanem a gyógyfürdői hálózatban is, amelyre Magyarországon különösen kedvezők a lehetőségek. Az idegenforgalom — a mezőgazdaság mellett — gazdaságunk olyan ágazatává válhat, amely jelentős bevételi többletekhez juttatja az országot. Nyilvánvaló, hogy a külföldi tőkének ebben a vonatkozásban is jelentős szerepe lesz.

7. Reformokat várunk a KGST-ben is; noha tudjuk, hogy a helyzet megjavítása időt és türelmet igényel.

A magyar álláspcntnak két vonatkozásban is erőteljesnek és nagyon korszerűnek kell lennie:

a) az árugazdasá ; és a piac létét intézményesen is elismerő gazdaságok az integrációt is csak a piaci viszonyok alapján fejleszthetik,

b) a tagállamok közötti munkamegosztást nem célszerű csak a belső piacra alapozni és korlátozni, hanem a „külső” (KGST-n kívüli) világgal történő, vagy létrehozható kooperációkkal és piaci lehetőségekkel is számolni kell.

^ A korábbi intézkedések és /áltozások

lassan „tamofe" fordulnak”

A magyar gazdaság helyzetének elemzése és a kritikus pont túlhaladását előmozdító cselekvési rendszer felvázolása nyilvánvalóvá teszi, hogy a jövőben is cselekvési optimizmusra lesz szükségünk. A passzivitással párosuló optimizmus ugyanis mindig veszélyes, mert a dolgok jobbra fordulását az események „logikájától”, illetve a folyamatok öntörvényeitől vá'ja.

Számolnunk ke l azzal, hogy a reformnak nemcsak rövid, hanem hosszú távú hatásai is vannak; így a gazdasági életben cselekvő személyek képességeiben, gondolkodásmódjában és akciókép ességében.

A külgazdasági téren hozott intézkedések nem vezethetnek gyors eredményekre, hiszen a cselekvésnek egy igen széles közegben kell hatást elernie.

Bízunk azonban abban, hogy a korábbi intézkedések és változások lassan „termőre” fordulnak, míg a mostani napok döntései fokozatosan újabb eredményeket hoznak.

7