Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-12-12 / 24-25. szám

Hosszú éveknek kellett eltelni, mire az 1948-ban, majd 50-ben meghirdetett szabad vallásgyakorlás valósággá válhatott. A megegyezés megszületett ugyan az állam és előbb a protestáns, majd a katolikus egyházak között, de az ötvenes években az emberek nagy része legfeljebb csak titokban járt templomba — megbízhatatlan elemeknek minősítették a „klerikálisokat”. Az állam és az egyházak közötti kapcsolat javulásával — amely jelentős anyagi támogatásban is kifejezésre jut — megindulhatott az új templomok építése is, a gyülekezetek újra élni kezdtek. Az építészek már csak azért is szívesen fordultak a templomépítészet felé, mert ez több lehetőséget nyújtott alkotó fantáziájuk kibontakoztatására, mint az újjáépítés feladatai.

Az alkotók szemléletében ma talán a merészség a legfőbb közös vonás. A merészség, amely újabb

és újabb anyagokat, azok szokatlan kombinációit, korábban nem ismert erő- és egyensúlyviszonyokat és ezekből következő formákat von be az építészet hatáskörébe. Az egyházi művészetet természetesen nem vonatkoztathatjuk el a vallási tartalmaktól. A tér és a berendezés harmóniája különös jelentőségű: a béke és a védettség érzetét kell sugároznia, és az intimitást, amit a ma embere keres.

Új formák, régi hagyományok

A római Katolikus templomépítészetben a II. Vatikáni Zsinat (1962—65) liturgikus reformja adta meg az iránymutatást. A templomépületre vonatkozó állásfoglalása a korai keresztyénség felfogását tükrözi, mely szerint elvileg bármely épület szolgálhat templom céljául, hiszen Isten nem épített falak között lakozik. Ez a felfogás nagy szabadságot biztosít az

AZ ÚJ TEMPLOMOT KERESI?

Az 1949-ben készült statisztikai felmérés szerint Magyarországon a megkérdezettek 67 százaléka katolikusnak, 22 százaléka reformátusnak, 7 százaléka evangélikusnak, míg 4 százaléka a többi 17 hitfelekezet valamelyikéhez tartozónak vallotta magát Azóta ilyen statisztika nem készült, de feltételezések szerint ezek az arányok napjainkban sem változtak számottevően.

Az 1945 után épült templomok száma:

§ római katolikus új és alapjaitól teljesen felújított:

9 görög katolikus:

9 református:

# evangélikus:

306

23

46 + 82 imaház 33 + 23 imaház

A Szabadegyházak Tanácsához tartozó egyházak összesen 185 új gyülekezeti és imaházat építettek (Adventista: 65, Baptista: 72, Evengéliumi Pünkösdi Közösség: 10, Metodista: 10, Keresztyén Testvérgyülekezet: 6, Élő Isten Gyülekezete: 2, Isten Egyháza: 2, őskeresztyén Gyülekezet: 9, Szabadkeresztyének: 9).

A Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Dunántúli Izraelita Községkerület egy új zsinagógát épített Siófokon.

8