Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-11-08 / 22. szám
mítógépközpont. A terv- és tényadatokat módunkban áll naponta összevetni -- erre az emberi agy képtelen lenne —, és he szükséges, terveinket menet I őzben rugalmasan változtathatjuk. — A legtöbb magyar vállalatnál a munkaszervezés örökös gondok forrása. Önöknél? — Egy svájci szervezőintézetet kértünk fel, hogy mérjék fel helyzetünket, s adjanak tanácsot. Elvállalták, de a kezdet kezdetén kijelentették, csodákat nem tudnak művelni. Mégis csodát tettek. Hogy mivel? Nem zseniális ötletekkel, hanem azzal, hogy szakembereinket rávezették, miként vegyék észre azokat a hiányosságokat, amelyek az ésszerű munkaszervezést akadályozzák. így kettős a hasznunk: egyrészt korszerűsítettük a munkaszervezést, másrészt az együttműködés során egy jól képzett szervezőgárda alakult ki nálunk. — A számítástechnika alkalmazása és a tudományos igényű munkaszervezés kétségtelenül nagyon fontos, de önmagában még nem magyarázza a vállalat példátlan fejlődését.. . — Fokozatosan megújult a gyártás technikája, bizonyos területeken csúcstechnológiát vezettünk be. Nemcsak hazánkban egyedülálló, de egész Európában ritkaságszámba megy például az a technológia, amellyel az almasűrítményt készítjük. Zárt rendszerben, kíméletes hőkezeléssel állítjuk elő a steril koncentrátumot, amelyet aztán 60 köbméteres tartályokban tárolunk további felhasználásig. — Amikor egy évtizeddel ezelőtt kidolgozták hosszú távú fejlesztési elképzeléseiket, ezt nyilván nem „égi sugallat” hatására tették. Mi volt tulajdonképpen a mozgató rugó? — Az a felismerés, hogy a magyar élelmiszeriparnak óriási esélyei voltak és vannak ma is a világpiacon. Termékeink íze, aromája utolérhetetlen. Exportálni azonban csak akkor érdemes, ha gazdaságos, korszerű módszerekkel folyik a termelés. Az idő bennünket igazolt. Ma a magyar konzerviparon belül a mi vállalatunk az egyetlen, amely össztermelésének több mint 30 százalékát dollárért értékesíti. Nem kis mennyiségekről van ám szó, hiszen évente egyebek közt százezer tonna almát, negyvenezer tonna szilvát, harmincezer tonna őszibarackot dolgozunk fel. Egy vállalat eredményességét nemcsak a termelési, gazdasági adatokkal lehet mérni, hanem egyebek közt a dolgozók közérzetén is. Valamikor a konzervgyári munka egyértelműen női foglalkozásnak és szezonjellegű elfoglaltságnak számított, s ezért nem is volt túlságosan vonzó. Ma már a termelés télen-nyáron folyamatos, a fizetések a városi átlagnál jobbak, s a férfiak aránya is magasabb, mint az induláskor volt. Kétezerhatszáz dolgozónak ad biztos megélhetést a vállalat. A korszerű műszaki, technikai adottságokból következik, hogy a magasan képzett szakemberek száma is többszörösére nőtt a vállalatnál. A diplomások száma napjainkban jóval meghaladja a százat. A vállalati szabadalmak, találmányok száma pedig az alkotói légkörről tanúskodik. Idehaza nemrég elsöprő sikert arattak például az úgynevezett Nagymama lekvárjával. A gyártmányfejlesztő szakemberek kis csapata addig-addig kísérletezett egy házias jellegű lekvárféleség nagyüzemi előállításával, mígnem valaki azt mondta: „Ez már igen! Már pont olyan, mint odahaza, a kisfalumban a nagymama lekvárja volt!” Innen az elnevezés, amely legalább olyan sikeres, mint maga a termék. A legfrissebb vállalati szabadalom a gyümölcspuding. Idehaza már kapott egy vásári nagydíjat, s hamarosan elindul az első szállítmány — próbaútjára — az Egyesült Államokba. Feltehetően rövid idő alatt meghódítja majd az amerikai háziasszonyokat is, hiszen ehhez a félkész termékhez csupán egy kis tejet kell hozzákeverni, s máris fogyasztható a friss gyümölcspuding. Ha az ember járja az országot, mostanában bizony gyakran hall panaszos szót a mezőgazdáktól: hosszú és kemény volt a tél, forró, aszályos a nyár, ami egy cseppet sem kedvezett a zöldségnek, gyümölcsnek. Ráadásul nemegyszer jégverés is tizedelte a termést. A nyíregyházi vállalat vezetői elmondták, hogy bizony próbára tette őket is az időjárás. Idén nyáron kevesebb termett vajbabból és ez zökkenőket okozott volna a termelésben. Kapóra jött, hogy az apró szemű uborkából sok termett. Különleges ízesítéssel Hollandiában és az NSZK- ban ez az egyik legkedveltebb csemege. A rendkívüli melegben előbb érett be a vártnál a zöldborsó, s már-már attól tartott mindenki, hogy a szakaszosan vetett borsót egyszerre kell majd betakarítani. Ezt a veszélyt úgy sikerült elhárítani, hogy konzervgyári számítógép programozta óráról órára a betakarítás ütemét, s így a több ezer tonna borsó minden szeme idén is zsengén került feldolgozásra. Ami az almatermést illeti, az a kedvezőtlen időjárás ellenére is közepesnek mondható. Aggodalomra tehát nincs okuk. Annál is kevésbé, mert a vállalat mindent elkövet, hogy a környékbeli almáskertek tulajdonosai akkor járjanak a legjobban, ha a gyárnak adják el a feldolgozásra alkalmas almát. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA FOTÓ: GÁBOR VIKTOR ÉS NOVOTTA FERENC
