Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-10-25 / 21. szám

I KicJitkfc A HOLLAND KIRÁLYNŐ MAGYARORSZÁGON A királynő és kísérete a Clark Adóm téren, a budavári Sikló állomásán FOTO: MTI Losonczi Pálnak, az Elnöki Ta­nács elnökének meghívására hiva­talos látogatást tett Magyarországon Beatrix holland királynő. Elkísérte Eérje, Claus herceg, s a kíséret tag­ja volt Hans van den Broek kül­ügyminiszter is. Losonczi Pál a holland királyi pár tiszteletére adott díszebéden egye­bek között hangsúlyozta: a tapasz­talatok — 'különösen Európában — azt bizonyítják, hogy a kisebb álla­mok is sokat tehetnek a légkör ja­vításáért, a bizalom építéséért. Kap­csolataink történelmi hagyományai és a mai realitásokból adrkló érde­keink — mondotta — egyaránt arra ösztönöznek bennünket, hogy to­vább lépjünk a minőikét országra előnyös együttműködés útján. A holland királynő is szólt a két ország történelmi kapcsolatairól: Hollandia és Magyarország kezdet­től fogva ugyanahhoz az európai kultúrkörhöz tartozik. Országaink történelmében már a korai időktől kezdve találhatók érintkezési pon­tok. A Hollandiában működő ma­gyar tudósok — mondotta a király­nő — hozzájárultak ahhoz, hogy a humanizmus fejlődésnek induljon és elterjedjen Európában, s ugyan­ezekben az időkben számos magyar író műve holland nyomdákon ke-Közélet - diplomácia Rácz Pálról, hazánk közelmúltban elhunyt ENSZ-képviselőjéről nevez­te el könyvtárát New Yorkban a Kelet—Nyugati Biztonsági Tanul­mányok Intézete. Rácz Pál az inté­zet igazgatótanácsának és végre­hajtó bizottságának volt tagja. Az ENSZ közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség vezetője, dr. Várkonyi Péter külügyminiszter az amerikai fővárosban találkozott John Whitehead külügyi állam­titkárral, akivel a kétoldalú kapcso­latokról, a nemzetközi helyzet idő­szerű kérdéseiről folytatott megbe­szélést. Várkonyi Péter a washing­toni Külügyi Társaságban nagy ér­deklődéssel fogadott előadást tar­tott a Magyar Népköztársaság kül­politikájáról. resztül talált .utat világrészünk más országaiba. Az országaink közötti kapcsolat mindmáig él — hangsú­lyozta a királynő —, a kulturális eredmények iránti kölcsönös érdek­lődés táplálja. Rendkívül figyelemre ipéltó az a nagyfokú kreativitás, amellyel a magyar nép elismerést vív ki magának. Hollandiában nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísé­rik Magyarország fejlődését. Kádár János, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára és felesége a Parlamentben találkozott a kirá­lyi párral, majd hivatalos tárgyalás­ra is sor került. Megbeszéléseket folytattak a külügyminiszterek is. Beatrix királynő és Claus herceg rövid budapesti tartózkodásuk so­rán meglátogatták a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolát, az Operát, megtekintették a Nemzeti Galéria kiállítását, s a Nemzeti Mú­zeumban a koronázási jelvényeket. A holland királyi pár járókelők gyűrűjétől övezve tett rövid sétát a belvárosban. A Váci utcában betér­tek egy népművészeti boltba: Beat­rix királynő hímzett gyermekblúzt, Claus herceg pedig pásztorbotot vá­sárolt magyarországi emlékül. A Képcsarnok Vörösmarty téri bemu­tatótermében mai magyar festők képeit nézték meg, a séta a Ger­beaud cukrászdában ért véget. Magyar parlamenti küldöttség járt az NSZK-ban. Sarlós Istvánt, az Országgyűlés elnökét és az általa vezetett delegációt fogadta Hans- Dietrich Genscher alkancellár, kül­ügyminiszter. A megbeszéléseken a felek jónak és fejlődőnek értékelték a két ország kapcsolatait. Szüts Pál bukaresti magyar nagy­követ, Vékás Domokos kolozsvári magyar főkonzul és Aradi Sándor alezredes, katonai és légügyi attasé Aradon megkoszorúzta a 13 mártír­halált halt negyvennyolcas honvéd­tábornok emlékoszlopát. A megem­lékezésen több ezer aradi és kör­nyékbeli lakos és Magyarországról érkezett látogató vett részt. RÁKÓCZI EMLÉKÜNNEP YERRES-BEN Akár kerek az évforduló, akár nem, minden szeptemberben benső­séges ünnepség és találkozó helye a franciaországi Yerres városka Pá­rizs közelében. Magyarok és fran­ciák II. Rákóczi Ferencre emlékez­nek, aki Rodostó előtt 1715 és 1717 között élt ezen a helyen. A fejede­lem szívesen töltötte a napjait Yenres-ben, ahol a korabeli lakosok iránta megnyilvánuló szeretetét mi sem fejezi ki jobban, mint hogy a városka tiszteletbeli polgárává fo­gadták. Itt jegyezte le emlékiratai­nak legnagyobb részét, s óhaja sze­rint szíve a közeli Grog Bois-i ko­lostorban van elhelyezve. Az idei szeptember 21-én II. Rá­kóczi Ferenc halálának 251. év­fordulójára emlékeztek az ünnepség résztvevői. A Párizsi Kölcsönösen Segélyező Magyar Egylet gondozza szeretettel a nagy fejedelem emlé­két, s gondoskodik egyben annak a hídnak a megszilárdításáról is, amely múlt és jelen, a magyarok és franciák között ível, mint a barát­ság, az együttműködés szimbóluma. Az ünnepség díszvendégei, Palo­tás Rezső, hazánk párizsi nagyköve­te, a helyi elöljáróság képviseleté­ben George Boquel polgármester­­helyeu-s, Michel Berson, Essonne megye képviselője, valamint Zádor György, a Magyar Egylet elnöke ko­szorút helyezett el a Rákóczi-emlék­­oszlopnál. A koszorúzás után Paul London, az egylet főtitkára, majd George Boquel és Michel Berson mondott beszédet. Méltatták Rákó­czi történelmi jelentőségét, felvil­lantották yerres-i tartózkodásának egyes eseményeit. MOHAROS SAROLTA Elhunyt Ruttkai Éva Ruttkai Éva Kossuth-díjas szín­­művésznő, a Magyar Népköztársaság kiváló művésze, a Magyarok Világ­­szövetsége elnökségi tagja hosszan tartó, súlyos betegség után, 58 éves korában hunyt el. (Emlékező írá­sunk a 21. oldalon.) Búcsú Kellér Dezsőtől Életének 81. esztendejében el­hunyt Kellér Dezső író, konferan­szié, a Magyar Népköztársaság ki­váló művésze, a Vidám Színpad örökös tagja. (Egyéniségéről, művé­szetéről Mándy Iván beszél a 20. ol­dalon.) Meghalt Lord Káldor Hetvennyolc éves korában, Cam­­bridge-ben elhunyt Lord Nicholas Káldor, magyar származású, világ­hírű közgazdáLSZ. Neve az ötvenes­hatvanas években vált ismertté nyereség- és jövedelemhalmozódás; elméletei révén. Oktatói tevékeny­ségét a camibridge-i egyetem elmé­leti közgazdaságtudományi tanszé­kének professzoraként fejtette ki. Utoljára idén szeptemberben járt Magyarországon, 60. érettségi talál­kozójára érkezett, és részt vett egy nemzetközi közgazdász-konferen­cián. Orbán Dezső halála Százkét esztendős korában Syd­neyben elhunyt Orbán Dezső festő­művész, a Nyolcak elnevezésű mű­vészeti csoport egyik alapító tagja. Győrött született, 1884-ben. Művé­szetére Cézanne volt a legnagyobb hatással, főként tájképeket, csend­életeket festett. 1939-től Ausztráliá­ban élt, ahol jelentős művészpeda­gógiai munkásságot és szakírói te­vékenységet folytatott. Az 1942-ban megnyitott Or ban's Art Studio a növendékek számára kapcsolatot jelentett az európai kultúrával, a mester személyén keresztül a 20. századi művészet fontos alakjaival. 100. születésnapján, 1984-ben kiállí­tást rendeztek műveiből a budapesti Nemzeti Galériában. A művész a kiállítás anyagát szülőhazájának ajándékozta. Művészi és tanári ta­pasztalatait három könyvben össze­gezte. Egyesületi vendégek Bécsből Jó hangulatú összejövetelt tartott a Győr-Sopron megyei öttevényben a Bécsi Magyar Munkásegyesület Választmánya. Képünkön: (balról) Roissmy Rudolf, az egyesület elnöke, Lelkes Lajosné, az MVSZ főmunka­társa és Nagy János, hazánk bécsi nagykövete. A találkozón részt vett Kerékgyártó László, az MySZ titkáirhelyettese is. 3

Next

/
Thumbnails
Contents