Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-10-11 / 20. szám
Százéves fotó: A Bomba tér Egyesek szerint Budapest egyik legszebb tere a Batthyány tér. A hangulatot híven megőrző négyszög alakú térség — közepén az éles kontrasztként emelkedő metróállomással, amelynek üvegfalain érdekesen tükröződik a Parlament, a vásárcsarnok, és a barokk templom együttese — valóban szép látvány. Ha figyelembe vesszük, hogy épületeinek javarésze több mint 200 esztendős, és alakzatát majd 300 éve tartja, akkor az is elmondható, hogy a főváros egyik, legrégibb és legérdekesebb tere. Már 1695-ben, röviddel Buda felszabadulása után tesznek említést a régi krónikák az akkor Felsővásár térnek nevezett fontos kereskedelmi és közlekedési csomópontról. Ezt később éppen fontossága miatt katonailag is megerősítették, ágyúkkal látták el, ekkor kapta a Bomba tér nevet. A vásártér, a közlekedési csomópont — többek között innen indultak a gyorskocsi járatok Bécsbe — szinte vonzották a szállók, vendégfogadók építőit. A viszonylag kis téren egy időben vagy fél tucat vendégfogadó működött — a Horgony, a Barna Oroszlán, az Aranyhajó, az Aranyhal —, de mindannyi között legszebb és legelőkelőbb a Fehér Kereszt fogadó 18 Az 1876-os árvíz idején csónakkal közlekedtek a fogadó udvarán volt. A barokk stílusú épület ma is áll, teljes szépségében. Az egyemeletes ház és a hatalmas padlás, az udvari részen három szintet takar. Itt lakott a cselédség és itt foglaltak szobát a kevésbé előkelő vendégek. A főhomlokzat díszes szobáiban számos herceg, gróf és mágnás lakott, de legillusztrisabb vendége II. József császár — a kalapos király volt. A legérdekesebb vendég pedig kétségtelenül a nagy kalandor, Casanova, aki hosszabb időt töltött a fogadóban. Névéi az ódon épületben napjainkban működő éjszakai mulató őrzi. A Vízivárost sújtó természeti csapások a Fehér Kereszt műemlék épületét sem kímélték. A tűzvész elpusztította tetőszerkezetét, három árvíz mosta méter magasan falait. Az 1876-os árvízről már hiteles fényképdokumentum áll rendelkezésünkre, a vízivárosi tűzvészt a Batthyány téri templom egyik oltárképén ábrázolta a festő. Az egyik legszebb tér legszebb épülete ma jó állapotban gyönyörködteti az arra járókat. Kép és szöveg: FÉNYES TAMÁS FÉJA GÉZA VÁLOGATOTT ÍRÁSAI Talán még a Viharsarok világánál is sötétebb, nyomasztóbb és lehangolóbb képet ad Féja Géza a Magyar haláltánc címen megjelentetett kötetében. Írásai javarészt írói szociográfiák, olykor publicisztikai írások, vagy útiélmények, melyekben a harmincas évek elejétől a negyvenes évek végéig szerzett élményeit rögzítette a korabeli ellenzéki újságok számára. A Szépirodalmi Könyvkiadónál napvilágot látott kötet lapjain borsodi földmunkások, hajdúböszörményi nyomorgók, szegedi proletárok, szabolcsi cigányok, sövényházi földigénylők, makói kisparasztok jelennek meg. Féja elmegy népkönyvtárba és munkáskórházba, szatócsokhoz és tanítókhoz, beszélget Veres Péterrel és Sinka Istvánnal. Könyve egy részében megtaláljuk dacos hitvallásait szociográfus kortársai mellett. Foglalkozik a magyar parasztpárt alakításával, a Márciusi Front vállalásával, az egyke és a „Néma forradalom” problémáival, a makói hagymakonjunktúrával és a „kultúrnemzeti” politikával. Értékeli az erdélyi falukutatást és Györffy István munkásságát, a korabeli tankönyveket és a „kertmagyarországi” elképzeléseket. Felsorolhatatlan, mennyi kínos kérdést feszegetett, mennyi vádló arcot és kérdező tekintetet idézett föl ezekben a hosszabbrövidebb írásokban. Ódon épületek - régi történetek A FEHÉR KERESZT FOGADÓ Az egykori Fehér Kereszt fogadó a Batthyány téren A Magyar haláltánc köteteim Féja elképzelése volt. „Valami sötét, hűvös áradás futott végig az országon, nem menekülhettünk előle” — írja a Fekete ország című cikkében. „Végtelen nagy áldozatokat, türelmet, bizalmat és önbizalmat várnak most, új válságok napjaiban az egész magyarságtól. De a szegény falvak és tanyák felől morajlik a kérdés: mit is tettek érettünk? ... Az oligarchikus politika ősi bűnei vonulnak végig az elmúlt tíz esztendőn. A parasztság emelkedő vágyait, friss előretörését visszaszorították, mesterségesen elhervasztották, végül pedig a nihilizmus párkányára lökték.” Féja e nihilizmus ellen hívja a magyar fiatalságot, a néppel pgyüttérző értelmiséget, a tisztét vállaló politikusokat. Buzdít és követel, példákat hoz és bizonyít, leleplez és vádol szinte minden írásában, ugyanakkor emberi méltóságot, jókedvet és közösség-érzést, tetterőt sugall. E kötet fontos kordokumentum, izgalmas olvasmány. A. GERGELY ANDRÁS
