Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-09-29 / 19. szám

Budapesti találkozás Steve Fonyóval • • • • SAJTOTUKOR Életünk a számok fényében Ki volt Szerelmey? Ha az utcán látnám és nem tud­nám kicsoda, két dolog tűnne fel rajta: a bicegés és a kisfiús mo­soly. Steve Fonyót sokfelé isme­rik. A magyar származású kanadai fiatalember 1984. március 31-én Newfoundland tartomány St. Johns nevű városából indulva, ke­resztülfutotta az amerikai konti­nenst. A féllábú ifjú tizenhárom hónap alatt 7924 kilométert tett meg. Steve Fonyó, a Magyarok Világ­­szövetségének meghívására érke­zett fővárosunkba, hogy díszven­dég legyen a budapesti rákkong­resszuson. * — Először jár Budapesten? — Nem, negyedszer. Először hatéves voltam, amikor jöttem. Azután hétéves, majd kilencéves koromban ismét elhoztak a szü­leim. — Kik ők, és mikor kerültek Kanadába? — Apám Pécs környékén szüle­tett, anyám fonyódi. Kanadában 1956-ban telepedtek le, Vernon­­ban, British Columbiában egy kis éttermük van. — Beszélhetnénk magyarul? — Igen, nyugodtan, velük is magyarul beszélek. Bár így, ango­lul könnyebb. Az iskolában csak angol szót hallottam. — Mennyi idős volt, amikor megtámadta a betegség? — Tizenkettő. Egyik nap meg­dagadt a bal lábam, mintha meg­ütöttem volna. Csak éppen nem volt kék. Fájt nagyon. Elmentünk az orvoshoz, az megnézte, és el­küldött Vancouverbe egy specia­listához. Azután elkészült a diag­nózis: rák. Két évig voltam kór­házban. Az amputáció után külön­böző kezeléseket kaptam, hogy a rosszindulatú sejteket elpusztítsák. — Hogyan, és mikor jött a fu­tás ötlete? — Tizenhat éves voltam. Na­gyon sokat gondolkodtam, miként segíthetnék sorstársaimon. Renge­teg ember szenved rákban, és a kezelésük temérdek pénzbe kerül. — Mennyibe? — Az én esetemben egymillió dollárt kellett fizetni. A Cancer Society (Ráktársaság) adta. * A vállalkozás kezdetben nem volt túl népszerű Kanadában. So­kan bírálták Fonyót: csak utánoz­za Terry Foxot. (A rákbeteg fia­talembernek abba kellett hagynia a futást.) De nem az ellendrukke­rek száma bizonyult nagynak, rosz­­szabb volt... Steve Fonyót tartóz­kodás, idegenkedés, közöny fogad­ta. Ám egy ponton — félúton járt már, elhagyta Torontót — bekö­vetkezett a fordulat. Minden egyes megtett kilométerrel nőtt az ér­deklődés, a csodálat. Egyre több adomány jött, s a nagyvárosok díszpolgárukká fogadták. * — Sok emléke van a futásról? — Rengeteg. Most egy raktár­ban vannak. Szeretném, ha nyit­nánk majd egy múzeumot Ver­­nonban. — Melyik tárgyat tartja a leg­érdekesebbnek? — Fogalmam sincs ... Talán azt a díszoklevelet, amelyet a Saskat­chewan! börtönben kaptam. Arról, hogy a rabok tiszteletbeli fogoly­nak nyilvánítanak. — A rabok között is gyűjtött? — Természetesen. — összesen mennyi folyt be a Cancer Society számlájára? — Eddig tizenhárom millió dol­lár. Még ma is érkeznek az ado­mányok. — Mennyit futott napi átlag­ban? — Harminckét kilométert. A legnagyobb teljesítményem negy­venöt kilométer volt. — Mi a legmaradandóbb élmé­nye? — Az emberek rokonszenve. Amikor egy időben rosszul mentek a dolgok, mellettem futottak és biztattak: gyerünk, gyerünk. Ezt soha nem felejtem el. És persze a célba érés perceit sem. — Mit csinált a futás óta? — Nem volt megállásom. Sokat utaztam, beszédeket tartottam, gyűléseken, fogadásokon vettem részt és tanultam is. Letettem a pilótavizsgát, a napokban kaptam meg a jogosítványt. Decemberben indul egy hathónapos helikopter­vezetői tanfolyam, azon még sze­retnék részt venni. Az a vágyam, hogy helikopteren dolgozzak. — Orvosi vizsgálaton mikor volt utoljára? — Hat hónapja. És minden rendben. * Fonyó Pista 22 éves. Hobbija a horgászat és a mélyvízi búvárko­dás. Szőke haja göndör, farmer­­nadrágot és trikót visel. Látszatra alig különbözik a többi fiataltól. Valójában a kitartásnak és az em­beri akaraterőnek élő jelképe. H. GY. NÉPSZABADSÁG Ki mennyit költ élelemre, kul­túrára, ruházkodásra, autóra, la­kásra, lakása csinosítására? — E kérdésekről beszélgetett a Magyar Szocialista Munkáspárt napilapjá­nak munkatársa dr. Baranyai Ist­vánnal, a Központi Statisztikai Hi­vatal osztályvezetőjével. Tizenkétezer háztartás költség­­vetését vizsgálták meg a tavalyi esztendőben. A felmérés körülmé­nyeiről a szakember elmondta, hogy az adatszolgáltatás önkéntes és számottevő terhet ró azokra a családokra, akik partnerek e mun­kában. Az eredetileg kiválasztott családok közül minden ötödik zár­kózott el az együttműködés elől, több ilyen eset fordult elő Buda­pesten és a nagyvárosokban vala­mint a magas jövedelműek és a nem eléggé rendezett körülmények között élők körében. Bár a háztar­tások által szolgáltatott adatok jól tükrözik az egyes rétegek anyagi viszonyait, az is igaz, hogy jócskán vannak, akik szándékosan elhall­gatnak vagy kifelejtenek bizonyos adatokat: nem tüntetik föl a mel­lékjövedelmet, a szeszesital-vásár­lást, s úgy tűnik, több pénzt adunk ki kávéra, dohányra, édességre, újságra, virágra, kozmetikumokra is, mint amennyire emlékezünk. „Ezekkel a tényezőkkel azonban — jegyzi meg a KSH osztályvezető­je — a világ minden statisztiku­sának számolnia kell.” Ezek után a felmérés néhány ér­dekesebb eredményéről. A pa­rasztcsaládok kiadásuk 35,3 száza­lékát élelmiszerre fordítják, mely­nek egyharmada saját termelésű zöldség, gyümölcs, hús. A munkásháztartásokban száz forint kiadásból 32,70 az élelmi­szerek ellenértéke, a szellemi fog­lalkozásúaknál 26,10. A nyugdíja­sok kiadásuk 41,2 százalékát köl­tik kosztra. A munkás- és a paraszti réteg­be tartozók tavaly 4400 forintot költöttek ruházkodásra, a szellemi foglalkozásúak 5700-at. Markán­sabb az eltérés a tartós fogyasztási cikkek esetében (pl. bútor, háztar­tási gépek, autó): a munkások 3670, a szellemi foglalkozásúak 6120 forintot költöttek erre a cikk­csoportra. A szolgáltatások tekin­tetében (pl. tisztító, fodrász, üdü­lés, posta, színház, mozi) ugyan­csak számottevő az eltérés a szel­lemi foglalkozásúak javára. A gépkocsi-statisztika a követ­kezőket mutatja: Magyarországon minden száz háztartásból 36-ban van személygépkocsi. A munká­soknál az átlag körüli az arány, az értelmiségi háztartások 75%-a tart el egy kocsit. A statisztika is megerősíti: a la­káshoz jutás nehezebbé vált, a családoktól jelentős erőfeszítéseket követel az új otthon megteremté­se, s a fiatalok lakásgondjainak megoldásához a szülők mind erő­teljesebben járulnak hozzá. Nehezebben élünk, mint a het­venes években, tavaly 8 százalék­kal volt alacsonyabb a főállásból származó átlagos kereset reálérté­ke, mint 1978-ban. Nehezebb hely­zetbe kerültek a nyugdíjasok is. Sokan ezért kénytelenek jövedel­mük nagyobb hányadát élelmiszer­re költeni. Ha azonban megszok­tunk egy életnívót — jegyzi meg a szakember —, nehezen mondunk le róla. Ezért is vállalnak sokan szabad idejükben túlmunkát. A Műszaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetségének kéthetente megjelenő lapjában Műszaki múltunk Londonban cím­mel jelent meg írás. „Szerelmey.” Ezt a szót gyakran láthatják feláll­ványozott épületeken a londoni já­rókelők. Megszokhatták, hiszen a cég 1855 óta szó szerint beépült a város életébe. Szerelmey Miklós kőkonzerváló eljárásának haszno­sítására alapította cégét, amely ne­vét viselve azóta is folyamatosan működik, épületeket restaurál. Részt vesz a Parlament renoválá­sában csakúgy, mint — korábban —, a National Gallery külső-belső megújításában. A cégalapító, Szerelmey Miklós 1803-ban, Győrben született. Olasz­országban mérnökkari tisztként teljesített szolgálatot, s egy meg­bízása nyomán, itt mélyedt el az ősi anyagokhoz visszanyúló, s kon­zerválószerei feltalálásához vezető kísérleteiben. Kalandos élete so­rán — különböző szakmákat űzve, forradalmakban verekedve —/be­barangolta a fél világot. 1845-ben Pesten nyit műhelyt, mely első­ként készít színes kőnyomatokat. Ő adja ki — s ő rajzolja — az első magyar nyelvű élclapot, a „Charivari”-! A szabadságharc alatt Szerelmey készítette a ban­kónyomáshoz szükséges lemezeket. 1850-ben Londonban telepedett le, s kezdte hasznosítani konzerváló szerét. Az akkor még egészen új londoni Parlament köveit kikezdte a légszennyezés és a nedvesség. A Faraday professzor elnökletével összeülő bizottság Szerelmey mód­szerét ítélte a legjobbnak a folya­mat megállítására. Ekkor, 1855- ben alakult meg a cég, melynek ma már több más országban, így az USA-ban is van kirendeltsége. 21

Next

/
Thumbnails
Contents