Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-29 / 19. szám
TÁJJELEGŰ RECEPTEK EGY KÜLÖNÖS KÖNYVTÁR Ahogy a népművészet, a népmesék és népdalok, szokások és hagyományok, úgy az ételek ás jellemzőek hazánk egyes tájaira. Gasztronómiai folklórkincsünket is érdemes megőriznünk, az elfelejtett étkeket pedig felelevenítenünk. Ezúttal néhány nagyon ízletes halétel receptjét ajánljuk olvasóink figyelmébe. SZEGEDI HALÁSZLÉ Hozzávalók 4 személyre: 100 dkg ponty, 50 dkg fogas, 50 dkg harcsa, 25 dkg vöröshagyma, 6 dkg lecsó, 2,5 dkg piros paprika és só. A halakat kifilézzük, a színhúst 7-8 dkg-os darabokra vágjuk, besózzük és félretesszük. A halikrát és haltejet szintén sóval ízesítjük. A halfejet, a csontokat finomra vágott hagymával, sóval ízesítve, lassú tűzön főzzük, egészen addig, amíg a lé halízű nem lesz. Ekkor a levet átszűrjük, piros paprikával megszórjuk, majd beletesszük a halhúst és a belsőségeket. Lecsóval ízesítve, fedő alatt kb. 10 percig főzzük. Ekkor már keverni nem szabad, de a fazekat, vagy bográcsot időnként rázzuk meg. Forrón tálaljuk. SÜLLŐ KISALFÖLDI MÓDRA Hozzávalók 4 személyre: 60 dkg süllő (színhús), -10 dkg gomba, 1 dl tejszín, 1 tojássárgája, 1 dl száraz fehérbor, 2 cl konyak, 2 dkg vaj, 2,5 dkg vöröshagyma, 2 dkg liszt, só, törött bors, petrezselyemzöld. A halfilóket besózzuk, vajjal kikent tepsibe helyezzük. Borral és konyakkal felöntjük és felforraljuk. Ezután alufóliával letakarjuk és sütőben puhára pároljuk. Közben a finomra vágott vöröshagymát vajon megfuttatjuk, hozzáadjuk a kockára vágott gombát, sóval, borssal és kevés petrezselyemzölddel ízesítjük. Amikor a halhús puha, óvatosan kiemeljük a tepsiből, levéhez hozzáadjuk a gombát. A tejszínbe belekeverjük a lisztet és a tojássárgáját és a gombás mártást ezzel behabarjuk. Tálalásnál forrón öntsük a halra a mártást. HORTOBÁGYI RAKOTT HAL Hozzávalók 4 személyre: 80 dkg halhús, 150 dkg burgonya/ 15 dkg füstölt szalonna, 20 dkg vöröshagyma, 4 dkg zsír vagy ennek megfelelő olaj és só. A megtisztított burgonyát vékony szeletekre vágjuk, sóval ízesítjük és a felét kizsírozott tepsibe rakjuk. A felszeletelt és besózott halat ugyancsak rátesszük. Ezután ismét burgonyát teszünk a tepsibe. Tetejét füstölt szalonna szeletekkel és karikára vágott vöröshagymával borítjuk és lassú tűznél jól átsütjük. Ha szükséges, kevés vízzel is meglocsoljuk. A végén erősebb tűznél ropogósra sütjük. AGÁRDI DIÓS FOGAS Hozzávalók 4 személyre: 120 dkg fogas, 15 dkg vegyes zöldség, 5 dkg zeller, 5 dkg vöröshagyma, 5 dkg vaj, 4 dkg liszt, 2 cl konyak, 5 dkg dióbél, 2 dkg cukor, só és petrezselyemzöld. A halat kifilézzük besózzük és félretesszük. A fejből, a csontokból és a halhúsból, sóval és kevés hagymával, petrezselyemzölddel ízesített hallét főzünk. Amikor a hús puha, kiemeljük, levét átszűrjük és világos vajas rántással berántjuk. Konyakkal, cukorral ízesítjük, majd belekeverjük a darált dióbél felét. Tálalásnál a halat leöntjük a mártással, majd megszórjuk a maradék dióbéllel. Jövőre lesz száz esztendeje, hogy Varsóban napvilágot látott az első eszperantó nyelvkönyv először oroszul, lengyelül, majd franciául, németül és angolul is. A szerző Zamenhof Lázár Lajos, egy varsói szemorvos, áki jobbnak látta, ha könyvét: Doktoro esperanto (Reménykedő doktor) álnéven adja ki. Zamenhof tizenegy éves korában kezdett el foglalkozni a nemzetközi nyelv gondolatával, tizennégy éves korában pedig hozzálátott, hogy álmát megvalósítsa. Állítólag a 17. születésnapjára, a zsúron osztálytársaival már eszperantóul beszélgetett. Ám ekkor közbelépett a szigorú atya: az új nyelv kéziratát elkobozta, majd elégette, mondván, most már ideje, hogy fia felhagyjon az efféle haszontalan dolgokkal, inkább a tanuláson járjon az esze! így tulajdonképpen 1887- ban nem áz első, hanem a második változat került kiadásra. Azóta könyvek, újságők, folyóiratok, garmada látott napvilágot eszperantó nyelven, amelyek közül ritka szép példányok Magyarországon egyedül Fajszi Károly magángyűjteményében láthatók. Fajszi Károly budapesti otthonában, egy hatszobás 210 négyzetméteres lakásban a főbérlők a könyvek — minden falat, zugot uralnak — s csak annyi helyet hagynak, ahol a családtagok meghúzhatják magukat. Ez a hazánkban, de talán a világban egyedülálló gyűjtemény ugyanis hétezer könyvből és háromezer évfolyam bekötött, és ötezer kiegészítésre váró évfolyam folyóiratból áll, s ezenkívül további négyezer kötet, és rengeteg lapkülönlegesség vár cserére. — Hogyan és mikor kezdődött ez a gyűjtőszenvedélyl — Az ötvenes évek végén négy gyerekem közül talán a legkisebb megkérdezte tőlem, mi is az az eszperantó? Tudtam vagy három mondatot mondani róla, de ekkor elhatároztam,, utánajárok, hogy bővebb felvilágosítást adhassak a gyereknek. Egyébként is én még 1927- ben vettem magamnak egy eszperantó könyvet, de túlságosan bonyolultnak találtam és félredobtam. A második nekifutásra sikerült az eszperantóval megbarátkozni. Először is beiratkoztam egy tanfolyamra és megtanultam a nyelvet. Aztán olvasni szerettem volna és miután könyvtárban aligha talál az ember eszperantó irodalmat, kénytelen voltam vásárolni... — Mennyi idő alatt sajátította el a nyelvet? — Talán hihetetlennek tartja, de három hónap elég volt áhhoz, hogy nyelvvizsgát tegyek. Persze ezek után még sokat kellett tanulnom, hogy azt mondhassam, tökéletesen ismerem, beszélem az eszperantót. Tulajdoniképpen nagyon könnyű nyelv. Állítólag Lev Tolsztoj három óra alatt tanulta meg .a nyelvtanát, másnap olvasott, a harmadik nap pedig már eszperantóul írt. — Milyen könyvritkaságok találhatók könyvtárában? — Itt van például az első magyar tankönyv 1898-ból. amely .,Gyakorlati és elméleti módszer a Zamenhof-féle világnyelv néhány nap alatt való megtanulására" címet viseld. Az előszóban dr. Bálint Gábor kolozsvári egyetemi tanár az első magyar eszperantista azt írja: ,J3gy tucat nyelvből nincs szükségem közvetítőre, de helvette könnyen megtanulható és ászban tartható nyelv kellene.” Tudja, ebben csak egy adat nem igaz: Bálint Gábor nem egy tucat nyelvet ismert, hanem negyvenet. Aztán itt van Baghy Gyula Tavasz az őszben című eszperantó nyelvű 1931-ben Kölnben kiadott kisregénye. Ennek az az érdekessége, hogy egv évvel a megjelenése után Ba King kínai író, jelenleg a kínai írószövetség elnöke, lefordította anyanyelvére. Természetesen ez a példány is megvan a könyvtárban. A legértékesebb darab ez az 1774-ben készült selvemkötésű, pranvmetszésű könvv. (Kalmár György nyelvalkotó kísérlete.) — Egy ekkora könyvtárral feltehetően rengeteg munka van... — Túlzás nélkül mondom, reggeltől másnap reggelig volna teendő. Tizenhat éve vagyok nyugdíjas, de többet dolgozom, mint korábban egész életemben. Pedig segítségem is van, egy hivatásos könyvtáros, egy gépírónő és a feleségem. Természetesen fizetség nélkül, hobbiból, szabad idejükben végzik ezt a soha véget nem érő munkát. Nagy a levelezésünk és az újságokat, folyóiratokat is magunk kötjük. — Kölcsönözni is szokott könyveket? — Kizárólag vizsgára készülő egyetemistáknak és tudományos kutatóknak. No és persze külföldi könyvtáraknak is. A világ húsz országának harminc könyvtárával, illetve magángyűjtőjével vagyok kapcsolatban. Itt a vitrinben őrzök például egy kedves ajándékot. A belga Kortrijik városlkából a polgármester küldte nekem ezt az aranysarkantyút, amely címerükben is szerer ei, mert a könyvtárukkal számunkra igen előnyös cserét folytattam. Érkeznek hozzám váratlan látogatók is. A múltkor Japánból érkezett egy úr, egy könyvkülönlegességért, amelyet sehol másutt nem talált meg. Nem vallottam szégyent, nekem megvolt a keresett könyv. A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemről fordulnak olykor hozzám segítségért. Legutóbb Az isten rabjai című Gárdonyi-regényt keresték, amelyet az Üj Zélandban élő Hamvai János fordított eszperantóra. Szívesen kölcsönöztem ezt a könyvet, mert egy mongol író kérte az egyetemen keresztül azzal a céllal, hogy anyanyelvére lefordítsa. Az Országos Széchényi Könyvtár 1982 decemberében Fajszi Károly gyűjteményét védetté nyilvánította. A szakértői véleményből kiderül, hogy a könyvéken, folyóiratokon, időszaki kiadványokon kívül ezer fényképet, számos plakátot, képes levelezőlapokat, kéziratókat, érméket, zászlókat, okleveleket és régi eszperantó szövetségi tagsági könyveket is őriz. Mindezt nagy szakértelemmel és tervszerűséggel kezeli és gyarapítja a 75 esztendős, nyugdíjas gyűjtő. A. É. Baghy Gyula 1931-es kölni kiadású eszperantó könyve FOTÓ: NOVOTTA FERENC Fajszi Károly 22
