Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-09-29 / 19. szám

1986 legnagyobb szabású tudományos találkozóján az elmélet és a klinikai orvoslás képviselői egyaránt jelen voltak. A világ 82 országából 8200 tudós jött el, közöttük számos külföldön élő, világhírű magyar származású kutató.

Dr. Lajtha Lászlót, a manchesteri egyetem nyugalmazott professzorát, az MTA tiszteletbeli tagját a fehérvérűség gyógyítására irányuló kísérleteiről kérdeztük.

— Tanítványommal, Mike Dexter hematológus professzorral kidolgozott eljárásunknak az a lényege, hogy speciális kultúrában lehet olyan sejteket tenyészteni, amelyek beültetve nem támadják meg a befogadó csontvelejét. Ha ezt gyógyszeres kezeléssel kombináljuk, akkor jó eredményeket érhetünk el vele a leukémia és a nyirokrák esetében. Dexter professzor legújabban már arra is rájött, hogy ha a gyógyszeres kezelés után — amikor javul a beteg állapota — vesznek ki csontvelőt, majd tenyésztés után visszaadják a szervezetbe, lényeges javulás áll be.

— ön egyáltalán nem kelti egy nyugalomba vonult professzor benyomását.. .

— 21 éves uralkodás elég minden intézetnek, minden igazgatónak és én ennyit töltöttem el Manchesterben. A budapesti kongresszust tekintem az utolsó hivatalos „szereplésemnek” — nem akarom elfoglalni a helyet a tehetséges fiatalok elöl. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy tétlenül telnek majd a napjaim, hiszen rengeteg elfoglaltságom van. Az Orvosi Kutató Tanácsban továbbra is részt veszek, de több idő jut majd örök hobbimra, a történelemre s a különleges hegyi növények termesztésére. Mindig vonzott a falusi élet, a tiszta, egyszerű emberek. Álmaimban sokszor visszajárok Osdolára, a Székelyföld egyik kicsi hegyi falujába, ahol sok boldog napot töltöttem.

— A Kossuth-díjas zeneszerző és néprajzkutató Lajtha László fia őriz-e valamit az apai örökségből?

— Előbbi vallomásom is erről árulkodik. Többször elkísértem édesapámat gyűjtőútjaira. A zene mindig nagyon sokat jelentett nekem, bár én aktívan nem művelem. A nagyobbik fiam őrzi nagyapja kottáit, leveleit, ápolja a családi hagyományokat. De a kisebbik fiam és skót származású feleségem is szereti Magyarországot, emlékezéseimből a Református Lónyay Gimnáziumot, osztályfőnökömet, Áprily Lajost s az erdélyi Osdolát. Remélem, hogy most már több időm lesz és gyakrabban térhetek vissza Magyarországra.

*

A rangos nemzetközi kongresszus különböző fórumain, mintegy 4500 előadás hangzott el. A Magyar Televízió amerikai megrendelésre félórás napi összefoglalót készített, amit műhold közvetítésével 600 egyesült államokbeli egyetemen, kórházban és rákintézetben sugározták. így követhették nyomon az eseményeket azok is, akik nem voltak jelen. Ilyenre még nem volt példa a kongreszszus történetében.

*

Igen nagy érdéklődés kísérte az Amerikában élő magyar származású Georg Weber professzor előadását. Az indianapolisi Laboratory for Experimental Oncology igazgatója, a Magyar Onkológiai Társaság tiszteletbeli tagja az oltóanyag-kutatásban elért legfrissebb eredményeket ismertette és beszámolt néhány, még kísérleti stádiumban lévő rákellenes gyógyszerről. Legfontosabbnak a három leggyakoribb ráktípus — a végbél-, az emlő-, és a tüdőrák — elleni küzdelmet jelölte meg. Kijelentette: a tudomány jelenlegi állása szerint a rákos daganatok jelentékeny többségét a dohányzás, az alkohol és a vegyszerek okozhatják.

Weber professzor mellett folyamatosan dolgoznak magyarországi ösztöndíjasok. Intézete és a budapesti Orvostudományi Egyetem I. számú Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézete között egyezmény is született az együttműködésről.

— Amerikai professzor lettem, de mindenütt tudják, hogy magyar származású vagyok — mondta. A könyvtáramban jelen vannak ifjúkorom kedvenc olvasmányai, Petőfi János vitéze is, mert annak idején arról ábrándoztam, hogy majd én is János vitéz leszek Kukorica Jancsiból. A Kölcsey Ferenc Reálgimnázium, majd orvostudományi egyetem — Rusznyák, Horányi, Soós professzorokkal — a formáló éveket jelentette a számomra. Örülök, ha alkalmam van Magyarországra látogatni, találkozni a barátaimmal. A Balatont is mindig felkeresem, hiszen nagyon szép emlékek fűznek Siófokhoz, ahol annák idején a nyarakat töltöttem úszással, ping-pongozással és sok olvasással.

*

Szívesen fogadják a magyar ösztöndíjasokat a stockholmi orvosképző iskola egyik speciális, önálló intézetében is, ahol doktori disszertációkra készülhetnek fel. A névjegykártyán magyar helyesírással szerepel a név: dr. László Révész Karolinska Institutet.

— Az egyetlen két ékezetes vagyok — mondja mosolyogva a professzor. — A rám jellemző internaoionális attitűd fiamnál jelentkezik igazán, akinek a neve magyar, állampolgársága svéd és a szeme ferde, mert az édesanyja japán.

— Professzor úr jelentős szerepet vállalt Svédországban a tudományág kialakításában, az egyetem szervezésében s a nemzetközi kapcsolatok kiépítésében, ami természetesen rengeteg utazással jár. Emellett aktív radiobiológus. Hogy győzi erővel és energiával?

— A gyerek is fáradhatatlan, ha kedvenc játékával foglalatoskodhat. A munka nekem a mániám, játék — egyszerűen izgat valami és akkor nem tudom abbahagyni. Jelenleg még nagy távolság van a sugárbiológia és a sugárterápia, vagyis az alapkutatás és a klinikai alkalmazás között. Azt vizsgáljuk, hogyan lehet a sugárzást a tumorterápiában hasznosítani. A világ különböző pontjain, így Magyarországon is vannak „játékpajtások” — ez amolyan intellektuális kihívás —, örülünk, ha találkozhatunk és együtt játszhatunk.

Az egészségügyi világszervezet a daganatos betegségek tekintetében 15 év alatt évi 2 százalékos javulást irányzott elő. Ha ezt sikerül tartani, az ezredfordulóra 75 százalékos javulás várható a gyógyulásban. Ha az emberiség felhagyna a dohányzással, a becslések szerint 30-40 százalékkal csökkenne a rosszindulatú daganatok száma. Az elmúlt években egyre erősödött az a felismerés, hogy a daganatok keletkezésének megelőzése a jövő egyik legnagyobb lehetősége. Ezért a budapesti kongresszus a négy évvel ezelőttihez hasonlóan a megelőzés fontosságát hangsúlyozta, ami szorosan összefügg az életmóddal, a rendszeres rákszűréssel, a környezetvédelemmel.

*

Dr. Lapis Károly, a kongresszus elnöke és Eckhardt Sándor főtitkár véleménye szerint az a tény, hogy a világtalálkozót a magyar fővárosban rendezték meg, kedvező hatással lehet a magyar közvéleményre is. 600 aktív magyar orvos és 3-400 orvostanhallgató számára nyílt lehetőség olyan magas szintű továbbképzésre, amely egy hét alatt a legfontosabb és legfrissebb tájékoztatást nyújtotta a daganatos megbetegedések elméleti és gyakorlati kérdéseiről. A 18 nagy előadás és a szimpóziumok anyagát a kongresszust követően 12 kötetben adja ki az Akadémiai Kiadó és a svájci Karger cég. A nemzetközi műszerkiállításon 57 hazai és külföldi cég vett részt orvosi műszereivel és gyógyszereivel. A kiállításra sikerült elhozatni az amerikai országos kutatóintézet számítógépes rendszerét; ha valaki leült az ott lévő két komputer elé és betáplálta a beteg adatait, a washingtoni országos orvostudományi könyvtár adatbankjából azonnal választ kaphatott arra vonatkozóan, mi az illető számára a legkorszerűbb, legcélszerűbb terápia. Ilyen lehetőség Európában csak egy-két helyen létezik. Most már nekünk is van módunk rá, hogy csatlakozzunk ehhez az adatbázis-rendszerhez.

ZIKA KLARA

20