Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-29 / 19. szám
DÉL-AMERIKAI UTAZÁS III. Arcok Caracasból Caracas gyönyörű fekvésű: a magas hegyek között egy keskeny, hosszú völgyben él a venezuelai főváros ma már 12 millió lakója. Az idelátogatóval a repülőgép vagy száz kilométerrel odább, a tengerparton száll le, mert csak itt sikerült egy repülőtérnyi sík területet kialakítani. Innen gépkocsival egy óra az út a városba. A meredek hegyoldalban kanyargó szerpentin gyakran halad át a hegyek gyomrát átfúró alagutakon. Azután az egyikből kijőve hirtelen elénk tárul a város: kétoldalt felhőkbe burkolózó hegyormok között egy patkó alakú völgyben terül el a város, amelyet kettéoszt hosszában a főútvonal. A „terül el” nem is jó kifejezés, mert a város az utóbbi évtizedben felhúzódott a hegyoldalakra. A külvárosokban szinte egymásra épültek a házak, beborítva a hegyoldalt. Valaki elkezdte alul építeni a házát, a másik erre építi a magáét, a harmadik a másodikéra és így tovább. Aztán jön egy nagy eső és gyakran lemossa az egészet a völgybe. A szegénynegyed után óriási különbséget tükröz a városközpont, fényűző gazdagsággal épített toronyházaival, a domboldalak hatalmas kertjeiben megbúvó luxusvillákkal. Caracasból az 1974-es olajárrobbanás után lett világváros, tíz év alatt az alig százezer lakosú városból 12 milliós lett. Ma az ország lakosságának több mint a fele a fővárosban él, pontosabban tengeti életét. A hatalmas, nyüzsgő életű metropoliszban ezernél valamivel több magyar lakik. Legtöbbjük jómódú. Szinte valamennyien a második világháború táján érkeztek ide. Az 1956-os hullámból — Dél-Amerika egészére jellemzően — alig akad bevándorló. Az itteni magyar közösségi élet fő központja a Magyar Ház, a Casa Hungara, amelyet a város egyik előkelő negyedében építettek fel. Az épület jóformán egy hatalmas nagyterem, amelynek mennyezetét, kazettaszerűen, a történelmi Magyarország megyéinek címerei borítják; körben a falakon a magyar történelem és irodalom kiemelkedő személyiségeinek portréit helyezték el, a színpad felett pedig a magyar és a venezuelai címer látható. A Magyar Ház ad otthont a kolónia összes jelentős rendezvényének: nemzeti ünnepségeknek, a havonkénti társasvacsoráknak, az irodalmi estéknek, műkedvelő színielőadásoknak. Itt működik az öt cserkészcsapat és a két tánccsoport, a Gyöngyösbokréta és a Búzavirág, ez is tükrözi, hogy az itt élő magyarság jelenleg két nagyobb csoportra oszlik (mindegyikhez tartozik egy tánccsoport és több cserkészcsapat). A Magyar Házban kapott helyet a koloniális magyar óvoda és a hétvégi iskola is. A magyarok vallási élete is jelentős: a katolikusok lelki gondozását Groza József végzi, a reformátusokét Knutt (Szitás) Attila, az evangélikusokét Brachna Gábor. Ez utóbbi kettő a néhány éve épült modern templomban végzi tevékenységét (a templomot megosztják a német evangélikusokkal). A Caracasban letelepedett magyarok történetét, életét néhány emberi sorson keresztül próbáljuk megmutatni. Az irodalmár Csanálosi Kerekes Alfonz vezető főorvosként dolgozik az egyik caracasi kórházban, hobbiként pedig a Magyar Ház kulturális témájú előadásait szervezi és rendezi. Szívesen mesélt erről a szenvedélyéről. — Én 1948-ban érkeztem ide, azóta eltelt néhány évtized, de még most is teljesen magyarnak érzem magam — mondta. — Az irodalmat, a költészetet ma is csak magyar nyelven élvezem, magyar íróktól, költőktől. Ugyanúgy készülök itt egy-egy irodalmi évfordulóra, mint azt otthon teszik. Legutóbb Kosztolányiról tartottam előadást, most pedig Lisztre készülök. — Milyen a magyar kultúra Caracasban? — Tulajdonképpen ma is jónak nevezhetem, hiszen rendszeresen tartunlk irodalmi esteket, szavalóversenyeket, a hétvégi iskolában oktatnak magyar irodalmat és történelmet. Évente kétszer tartunk műkedvelő színielőadásokat, régebben többször került ilyesmire sor, de hát az a generáció már kiöregedett ebből. Az, hogy egyáltalán létezik, azoknak az embereknek köszönhető, akik minden áldozatot meghoztak ezért. Például Kertész doktor, aki nekem egyszer viccesen azt mondta, azért dolgozik annyit a Magyar Ház felépítéséért, hogy magyar környezetet teremtsen a lányának. Tény, a Magyar Ház jövője a jelen fiatalságától függ. Ahogy szokta mondogatni, két ellenség van: a temető és a tengerpart, az idősebbek lassan elmennek, a fiatalokat pedig elcsábítja a strand, a szórakozás. Ezt kell megakadályoznunk. Az óvónő A magyar óvoda létéért sokan hoztak és hoznak áldozatot. Az 18
