Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-29 / 19. szám
Iáit nekem egy cipőt, amit könnyedén egyedül is fel tudok venni. De sorolhatnám még, mi mindenben segít: a konyhától a titkárságig, vagy az utolsó tervemig, a kalocsai „ütőszoborig”, melynek vázlatait én csináltam meg tavaly szeptemberben, és ő fogja befejezni. — Ütőszobrot mondott. Ez mit jelent? — Ez egy fontos szociológiai problémát old meg. Olyan szobor, aminek lemezeire á kell ütni az embereknek. A különböző vastagságú lemezekre mért ütések hangjait egy mikrofon felfogja, és átváltozik kibernetiku-1., 2. A Prizma arcai 3-4. Szín- és fényjáték Schöffer egyik mobilján 5. Mobilok a művész műtermében A SZERZŐ FELVÉTELEI san, a szobrot mozgásba hozza és fényeket bocsát ki, attól függően, hogy milyen hangot adott ki. És az emberek, főleg a fiatalok, ahelyett, hogy indulataikat egymás ellen fordítják, odamehetnek és üthetnek, amíg akarnak, a szobor lemezeire. Az agresszivitás, ami sajnos a világban egyre nagyobb probléma, így változik át, része lesz egy alkotás működtetésének. — Látok itt rajzokat más típusú szobrokról is. —I Ennek a szobornak az egyik része vizet spriccel előre, a másik része tüzet. A kettő találkozik, s ez hangot ad ki. Anélkül, hogy tudtam volna, hogy ennek van tudományos elnevezése. „Hidrothermos” (amikor a láva a tengerbe ömlik) én is ezt a nevet adtam a szobornak. Régóta szeretnék egy Nap-szobrot felállítani Budán, az Alagút fölötti kis lapos téren, a Lánchíd tengelyébe úgy, hogy amikor a nap lemegy, működésbe lép ez a körülbelül tíz méter magas, belülről megvilágított nap, amit nagyszerűen lehetne látni a hídról is, és a túlsó partról is. Nemrégiben itt volt Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, és beszéltünk is a szoborról. Egyelőre nem telik a felállításra, remélem egyszer még megcsináljuk. De egy „ütőszobrot” is fel fognak állítani Kalocsán, és itt Franciaországban, Lyonban is rendeltek egy kibernetikus neonszobrot, amit a közeljövőben építenek fel. Ahogy szobrokról beszélünk, Schöffer Miklósnak egy strassbourgi Gutenberg-szobor jut eszébe: — Az egyik ősöm Peter Schöffer volt, akinek a nevéhez fűződik a kottanyomás feltalálása. A strassbourgi Gutenberg-szobor hátán is olvashatunk róla. Ezt az egyik távoli holland rokonom fedezte föl és ami érdekes, én is föltaláltam egy új kottaírást; szóval örökölhettem tőle valamit. A Larousse-iexikonban egymás mellett vagyunk, Peter és Nicolas. Peter Schöffer a hugenotta üldözés után jött Magyarországra és Jánoshalmára került. Ott beleszeretett a rabbi lányába. A rabbi azt mondta, hozzáadja, ha Péter áttér a hitükre. Áttért és össze is házasodtak. így telepedett le a család Magyarországon. Ezt még nagyanyámtól hallottam. Lassan esteledik, de a függönyöket be kell húzni, sok fény szűrődik még be abba a műterembe, ahová átmegyünk, hogy szobrait megmutassa, és a fényhatások a természetes fény mellett veszítenek értékükből. Sorra nézem a fémesen csillogó, forgó, színárban úszó mobilokat és az új Napot, a már Pesten is megcsodált Prizmát. Megköszönöm a vendéglátást és „tárlatvezetést”, a búcsúzáskor még a lelkemre köti; a nála készült képekből sokat küldjék, a kalocsai emlékháznak szánja. Kilépve Schöffer Miklós otthonából, már Párizs esti fényei fogadnak. Ütőn szállodám felé hitetlenkedve tudok csak arra gondolni, mennyi energia, küzdeni akarás, tenni akarás, alkotásvágy van Schöffer Miklósban; egy fiatal pályakezdő szobrász is megirigyelhetné. S ahogy a fényeket nézem, a kibernetikus szobrok varázsa után mesterkéltnek és szegényesnek tetszenek. GERGELY ISTVÁN 17
