Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-09-29 / 19. szám

Iáit nekem egy cipőt, amit könnyedén egye­dül is fel tudok venni. De sorolhatnám még, mi mindenben segít: a konyhától a titkárságig, vagy az utolsó tervemig, a kalocsai „ütőszo­borig”, melynek vázlatait én csináltam meg tavaly szeptemberben, és ő fogja befejezni. — Ütőszobrot mondott. Ez mit jelent? — Ez egy fontos szociológiai problémát old meg. Olyan szobor, aminek lemezeire á kell ütni az embereknek. A különböző vas­tagságú lemezekre mért ütések hangjait egy mikrofon felfogja, és átváltozik kibernetiku-1., 2. A Prizma arcai 3-4. Szín- és fényjáték Schöffer egyik mobilján 5. Mobilok a művész műtermében A SZERZŐ FELVÉTELEI san, a szobrot mozgásba hozza és fényeket bocsát ki, attól függően, hogy milyen han­got adott ki. És az emberek, főleg a fiata­lok, ahelyett, hogy indulataikat egymás el­len fordítják, odamehetnek és üthetnek, amíg akarnak, a szobor lemezeire. Az agresszivitás, ami sajnos a világban egyre nagyobb problé­ma, így változik át, része lesz egy alkotás működtetésének. — Látok itt rajzokat más típusú szobrok­ról is. —I Ennek a szobornak az egyik része vizet spriccel előre, a másik része tüzet. A kettő találkozik, s ez hangot ad ki. Anélkül, hogy tudtam volna, hogy ennek van tudományos elnevezése. „Hidrothermos” (amikor a láva a tengerbe ömlik) én is ezt a nevet adtam a szobornak. Régóta szeretnék egy Nap-szobrot felállí­tani Budán, az Alagút fölötti kis lapos téren, a Lánchíd tengelyébe úgy, hogy amikor a nap lemegy, működésbe lép ez a körülbelül tíz méter magas, belülről megvilágított nap, amit nagyszerűen lehetne látni a hídról is, és a túlsó partról is. Nemrégiben itt volt Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes, és be­széltünk is a szoborról. Egyelőre nem telik a felállításra, remélem egyszer még megcsi­náljuk. De egy „ütőszobrot” is fel fognak ál­lítani Kalocsán, és itt Franciaországban, Lyon­ban is rendeltek egy kibernetikus neonszob­rot, amit a közeljövőben építenek fel. Ahogy szobrokról beszélünk, Schöffer Mik­lósnak egy strassbourgi Gutenberg-szobor jut eszébe: — Az egyik ősöm Peter Schöffer volt, aki­nek a nevéhez fűződik a kottanyomás feltalá­lása. A strassbourgi Gutenberg-szobor hátán is olvashatunk róla. Ezt az egyik távoli hol­land rokonom fedezte föl és ami érdekes, én is föltaláltam egy új kottaírást; szóval örököl­hettem tőle valamit. A Larousse-iexikonban egymás mellett vagyunk, Peter és Nicolas. Pe­ter Schöffer a hugenotta üldözés után jött Magyarországra és Jánoshalmára került. Ott beleszeretett a rabbi lányába. A rabbi azt mondta, hozzáadja, ha Péter áttér a hitükre. Áttért és össze is házasodtak. így telepedett le a család Magyarországon. Ezt még nagy­anyámtól hallottam. Lassan esteledik, de a függönyöket be kell húzni, sok fény szűrődik még be abba a mű­terembe, ahová átmegyünk, hogy szobrait megmutassa, és a fényhatások a természetes fény mellett veszítenek értékükből. Sorra nézem a fémesen csillogó, forgó, színárban úszó mobilokat és az új Napot, a már Pesten is megcsodált Prizmát. Megköszönöm a vendéglátást és „tárlatve­zetést”, a búcsúzáskor még a lelkemre köti; a nála készült képekből sokat küldjék, a ka­locsai emlékháznak szánja. Kilépve Schöffer Miklós otthonából, már Párizs esti fényei fogadnak. Ütőn szállodám felé hitetlenkedve tudok csak arra gondolni, mennyi energia, küzdeni akarás, tenni akarás, alkotásvágy van Schöffer Miklósban; egy fiatal pályakezdő szobrász is megirigyelhet­né. S ahogy a fényeket nézem, a kiberneti­kus szobrok varázsa után mesterkéltnek és szegényesnek tetszenek. GERGELY ISTVÁN 17

Next

/
Thumbnails
Contents