Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-13 / 18. szám
Magyar tudósok a nagyvilágban irat szerkesztőbizottsági tagja, a mostani találkozó egyik díszelnöke. A Szolnokon született tudós 1952-ben végzett a Budapesti Műszaki Egyetemen.- Külföldi pályafutásomat 1957-ben a híres német vegyikonszernnél, a Hoechstnél kezdtem. Természetesen a munkám mellett tanultam is, s 1963-ban doktoráltam a frankfurti Goethe Egyetemen fizikai kémiából. A budapesti műegyetemi diploma dicséreteként elmondom, ez jó ajánlólevélnek bizonyult mindenhol.- Hogyan lett a Yale egyetem tanára?-A házasságom után települtünk át Amerikába, először a Harvardon kaptam egy szerződést, a radioaktivitásnak az élő szervezetekre tett hatását vizsgáltuk. A szerződés lejárta után lettem a Yale munkatársa 1964- ben. Egyébként az amerikai szisztéma szerint az egyetemek a legtöbb kutatóval csak szerződést kötnek, ezzel is biztosítva egyfajta egészséges „keringést”. Az egyetemistának is kötelező egy-két évig „vándorbottal a kezében” járnia a világot, megismerni a más országokban, más egyetemeken folyó tudományos kutatómunkát.- Az a véleményem, hogy Magyarországon is általánosan be kellene vezetni ezt a rendszert, az egyetemisták ismerkedhessenek meg a máshol folyó kutatómunkával, az eredményekkel. Őszintén szólva ezt hiányoltam saját egyetemista koromban, az ötvenes évek elején.-Az a hír járja, hogy Önnek több munkatársa magyar.- Igen, s a közös munka eredményeként több tudományos publikációm jelent meg magyar társszerzővel. Szívesen fogadtam, fogadok magyar munkatársakat itthonról, s örülnék, ha a jövőben még több magyar munkatársam lehetne. LILIAN H. SELLO Szomorú küldetés Lilian H. Sello, az Egyesült Államokból szomorú küldetést teljesített a találkozón. Tulajdonképpen férje, dr. Stephen B. Sello textilvegyész készült Budapestre, már az előadását is megírta, amikor elszólította őt a halál. Lilian asszony úgy érezte, hogy tartozik férje emlékének azzal, hogy eljön helyette a találkozóra és megtartja az előadást.- Most így utólag igazán örülök, hogy eszembe jutott ez a megoldás, mivel férjem előadása az egykori iskolatársak, a magyar kollegák körében nagy érdeklődést váltott ki. Az egyik felszólaló például elmondta, hogy annak idején az egyetemen a Sello-féle tankönyvből tanult, s ma, napi munkája során is férjem egy újabb könyve a „bibliája”. Férjem nevéhez fűződik ugyanis a mosható gyapjú, az új lángmentesítő vegyületek, a no-iron 100 százalékos pamutanyagok felfedezése. 1984-től haláláig a Polytechnic Institute of New York professzora és az UNIDO műszaki szakértője volt. Egyébként én is, akárcsak a férjem, itt Budapesten szereztem vegyészmérnöki diplomát. Most összefutottam egykori évfolyamtársaimmal. Képzelje csak, milyen meglepetés ért! Az előbb üzent nekem egy hölgy, hogy látott a tanácskozáson. Azt mondja, elemi iskolában voltunk osztálytársak. Hát nem csodálatos, hogy annyi év után ismét összehozott bennünket a sors? SÁNDOR GYÖRGY A budapesti diploma nemzetközi értékű Dr. Sándor György 1934-ben szerzett gépészmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen, ma a floridai Gainesville egyetemének kutatóprofesszora:-A budapesti diploma nemzetközi értékű, ezt nyugodtan kijelenthetem - mondta. - Ezt saját tapasztalatom is bizonyítja. Amikor én 1938-ban az egyesült államokbeli tanulmányutam során úgy döntöttem, hogy nem térek vissza Magyarországra, a budapesti diplomámat minden további nélkül elismerték. 1953- ban pedig a Columbia Egyetem master degree-nek minősítette, s így rögtön a doktori disszertációmon dolgozhattam.- Milyen kutatási témákkal foglalkozik?- Az amerikai űrkutatási hivatal egy - más bolygók felszínének kutatására alkalmas - önműködő járművet terveztetett, ebben a munkában vettem részt igen nagy örömmel, s várom izgalommal a gyakorlati eredményt. A másik témáról itt a tanácskozáson számoltam be: az egycélú önműködő berendezésekről, amelyek egyszerűbbek, mint a robotok, de igen sok területen használhatók. Dr. Sándor György kiemelkedő tudományos tevékenységéért tiszteletbeli doktori címet kapott a Budapesti Műszaki Egyetemtől. PAPP LÁSZLÓ Az építész legyen közösségi ember Az előadóterem zsúfolásig megtelt, amikor az USA-ból érkezett Papp László építész vetített képes előadására került sor. A fokozott érdeklődés oka, hogy ritkán kaphatunk ízelítőt a külföldön élő magyar építészek munkáiból. Láthattuk az Amerikában élő magyar szakemberek tervei alapján épült magán- és közintézményeket, városrészeket és településeket, összefoglalót hallhattunk munkásságukról. 1957 óta él az USA-ban, ott szerezte m^g az építész oklevelet. Ma egy mérnöki irodát vezet, tagja az Elnöki Tanácsadó Bizottságnak, és ez év januárjáig elnöke volt az Amerikai Építész Szövetségnek.- Nem lehetett könnyű vállalkozás felkutatni az Amerikában élő magyar építészeket. . .- Ez egy kicsit bizalom kérdése is. A közéletben mindig elég aktívan részt vettem, az első elnöke voltam az Észak-amerikai Magyar Diákszövetségnek. Sokan ismernek, tudják kivel állnak szemben. Levélben megkerestem az Amerikában élő építészeket. Az USA-ból és Kanadából - mintegy 200 címből - ötvenen küldtek érdemleges anyagot, ami véleményem szerint jó arány.- A felhőkarcolók hazájából hogyan látja az építészek feladatát akár ott, akár Magyarországon?-A modem építészet súlyos hibája, hogy a világ képét egyarcúvá igyekezett tenni, háttérbe szorítva a helyi ízeket. Ez Magyarországon is sok kárt okozott. Nagyon fontos ezzel tudatosan szembeszállni, úgy ahogy néhány építész ezt következetesen meg is tette, gondoljunk példaként a magyar Makovecz Imrére. Egy építésznek jó szakembernek és jó közösségi embernek kell lennie egy személyben. Értelmesebbé, szebbé tehetjük az életünket azzal, ha a közösség ügyét is szolgáljuk. A jutalom pedig az, ha a közösségi élet gazdagodik, és ennek gyümölcsét én is élvezem. Amerikában a helyi vezetést 90 százalékban önkéntesek irányítják, akik belülről ismerik az igényeket s a lehetőségeket. Az összeállítást készítette: Árokszállási Éva, Halász György, Pokorny István, Zika Klára. Fotó: Gábor Viktor és Novotta Ferenc 14
