Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-13 / 18. szám
teljesen reménytelennek tűnt a feladat, de szerencsém volt, hat hónap után felfedeztem azt, amit úgy hívnak, hogy zeolit katalízis. Ez lényegében megváltoztatta a világ olajiparát. A felfedezés nyomán ugyanabból a nyersanyagból 15 százalékkal több benzint lehetett előállítani. A 70-es évek elején ez az Egyesült Államok olajfinomító iparát évente 1,5 milliárd dollár többletbevételhez juttatta. Ezt követően lettem az Union Carbide tudományos igazgatója.- Mekkora a vállalat tudományos kutatói bázisa, és mi az Ön feladata?- A kutatók száma mintegy háromezer. Az adminisztratív munka engem kevésbé érdekel. Ma is rendkívül izgat o tudományos koncepció elindítása a technika irányába. Kapcsolatom van talán a világ valamennyi lényeges olaj-, vegyipari vállalatával. Manapság borzasztóan nehéz egy új eljárást átültetni a gyakorlatba, mérhetetlenül nagy befektetések szükségesek. Mi sem vagyunk elég gazdagok ahhoz, hogy minden irányba dolgozzunk. Felvázoljuk a koncepciót, s ha ez kész, elmegyünk más vállalatokhoz, és azokkal együtt, joint venture formájában igyekszünk az eljárást kidolgozni.-Ezek szerint nyilván sokat utazik...- Igen, sokat. Ma Budapest, holnap Los Angeles, aztán New York, Rio de Janeiro, Moszkva... A hét vége viszont az önvédelemé. Roppant örömmel dolgozom a kertemben. Ezt a fajta tudományos munkát csak így lehet végezni, ha az ember óvatosan és megfontoltan él.-Milyen kapcsolatai vannak a hazai kutatókkal?-Jók, hiszen a hazai kutatásokhoz mély gyökerekkel kötődök. Tartottam már előadást a Magyar Tudományos Akadémián, és sok vendég, jó barát fordult meg nálam. Ä magyarok között sok a tehetség. A tehetség kibontakozásához azonban szükséges a párbeszéd, az, hogy mód legyen a határok átlépésére. És még valami, ami borzasztó nagy jelentőségű. Manapság nagy gond az, hogy a különböző ötleteket milyen sebesen lehet megvalósítani az iparban. A cél az, hogy a tudományos eredményből mielőbb ipari eredmény legyen. Ehhez értő menedzselésre van szükség, olyan emberekre, akik szintén épp olyan tehetségesek, mint a feltalálók. TUBA ISTVÁN A technológia fontossága A konferencia ünnepélyes megnyitójának utolsó eseményeként Rockwell-díjat adtak át egy magyar kutatónak, Prohászka Jánosnak, a Műszaki Egyetem tanárának. A díjat dr. Tuba István, a Technology Transfer International elnöke adta át, aki a díjat alapító International Technology Institute (Nemzetközi Technológiai Intézet) létrehozója és ügyvezető igazgatója. 1968-ban az Amerikai Mémökszövetség „az év kiváló mérnökének” választotta.-Miért kapta a díjat és mi történt azóta?- Akkor a Westinghouse konszern központi intézetében dolgoztam. Fiatalon a nagyvállalat műszaki, mechanikai osztályát vezethettem, s ezzel párhuzamosan kutató munkát is folytathattam. A fémek képiékenységével kapcsolatban egy sor cikkem jelent meg szerte a világon. Gondolom ezért kaptam a kiváló mérnök titulust is. A kitüntetésnek meghatározó jelentzősége volt további életemben. 1970- ben leköszöntem az állásomról és 2000 dollárral megindítottam az első, a technológiák átadásával foglalkozó vállalatomat. Később ez egész hálózattá fejlődött. Ugyanakkor az üzleti vállalkozások mellett a tudományos kutató munka iránti tiszteletemet is megtartottam.- Miért alapította meg a Nemzetközi Technológiai Intézetet?- A technológiai ismeretek nemzetközi áramlásának elősegítéséért jött létre ez az intézet 1976-ban. Tagjai kiemelkedően magas képzettségű magánszemélyek, valamint intézmények lehetnek. Kétévenként rendezünk kongresszust. A Rockwell emlékérmet évente hárman kapják meg, ők az intézet híres mérnökökből, tudósokból álló kamarájának tagjai lesznek. Intézetünk országhatárokat nem ismer, a nemzeti akadémiák jelentős személyiségeit, egyetemi tanárokat, kutatóintézetek munkatársait foglalja magában. Véleményem szerint a technológiának óriási jelentősége van a társadalom fejlődésében. Sokat beszélünk manapság a természetes és emberi erőforrásokról, kevesebbet viszont arról az erőforrásról, amely összessége annak a sok tudósnak, amit az emberiség az elmúlt évszázadok során halmo*zott föl. Hadd mondjak egy példát. Ha az éhes embernek halat adunk, akkor aznap jóllakik belőle. Ám ha megtanítjuk halászni, akkor többet segítünk rajta. Ma a nagyvilágban az a feladat, hogy megtanítsuk az egyes országokat arra, hogy ők is felhasználhassák az emberiség által felhalmozott tudást.-Milyen a kapcsolata a magyar intézményekkel?- Egyelőre csak kezdeti. A kapcsolat látogatásokra korlátozódik, üzleti kapcsolatai még nincsenek. Pedig véleményem szerint Magyarországon óriásiak a lehetőségek az alkalmazható technológiák átvételében. BALÁZS NÁNDOR Magyarok sikere a fizikában Balázs Nándor, a New York állambeli Stony Brook egyetem professzora nagy sikerű plenáris előadást tartott, amelyen a magyar fizikusok sikerének titkát boncolgatta.- A siker közismert, de a titok még ma is izgatja az amerikai tudományos életet - mondta későbbi beszélgetésünk során. - Szilárd Leó egyszer azt válaszolta az őt faggatónak, hogy a titok a magyar oktatásban rejlik, amely megengedte, megkövetelte az önálló gondolkodást. Jó példaként említettem előadásomban Szilárd Leó és Wigner Jenő cikkeit, azt a zseniális gondolatmenetet, ahogy a meglévő konkrét ismeretanyagtól eljutottak az absztrakt feltételezésig, a még bizonyítandóig. Persze az is igen alapos elemzést igényelne, hogyan alakult ki a zseniális tudósok egygenerációs csoportja, hiszen egy időben, egy helyen több azonos életkorú fiatalból lett nagy felfedező. Ez olyan érdekes „titok”, hogy egy időben az amerikai Nemzeti Tudományos Tanácsban is felvetődött: tanulmányt kellene készíteni arról, mi is történt akkor Magyarországon az iskolákban, köztük a híres fasoriban.-Az Ön életrajzában szerepel az a kitétel, hogy dolgozott Einstein mellett is.- Eredetileg vegyész akartam lenni, de azután másként alakult. Az ötvenes évek elején fizikából doktoráltam, Amszterdamban. Utána Dublinba kerültem, mint ösztöndíjas dolgoztam a Nobel-díjas fizikus, Schrödinger munkatársaként. Itt kezdtem el foglalkozni az egyesített térelmélettel, majd a relativitáselmélettel. Schrödinger professzor segítségével kerültem Einsteinhez munkatársnak. Pontosabban, nem a Princeton Egyetem alkalmazott, amely az ottani szokásoknak megfelelően csak egy-két éves szerződést kínált. Az Alabamai Egyetem kinevezett professzora lettem, de időm egy részét Princetonban, Einstein mellett tölthettem. Reggel tíz órakor találkoztunk az intézetben és délután egy óráig dolgoztunk, főleg beszélgettünk. Mert az elméleti fizikus kísérletezése a legolcsóbb a világon, csak tábla és kréta kell hozzá. A beszélgetés mindig angolul kezdődött, majd egy-két óra elteltével Einstein átváltott németre, úgy könynyebb volt számára a gondolkodás és a beszélgetés.- Nemzetközi tapasztalatainak fényében hogyan értékeli a budapesti tanácskozást ?- Nagyon jó ötletnek tartom ezt a tanácskozást, s meggyőződésem, hogy Magyarországnak dicsőségére válik. Bár én az utóbbi években jól megismertem a magyar fizikusok tevékenységét - már csak azért is, mert rendszeresen, évente legalább egyszer hazajárok -, mégis sok újat hallottam, tanultam a konferencián. Ismét megbizonyosodtam, hogy a magyar szakemberek felkészültsége kitűnő és érdeklődési körük pedig lenyűgözően széles. Egyébként több magyar fizikussal van munkakapcsolatom, s ennek keresetében cserelátogatásokra is sor került. Remélem ez a jövőben tovább bővülhet. HORVÁTH CSABA Vándorbot Horváth Csaba professzor a híres amerikai egyetem, a Yale egyik kutatólaboratóriumát ve-13
