Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-09-01 / 17. szám
Sä&s® MŰVELŐDÉSÜNK ÉVSZÁZADAI KUTYASORS Hirnlos Honid SOPRON zenéje a 16-18. században AKADÉMIAI KIMM* I« inilST Három évszázad gazdag muzsikavilágát mutatja Bárdos Kornél Sopron zenéje a XVI.-XVIII. században című kötetében. Ez a sokrétű kultúrával s ezen belül kiemelkedő zenei élettel büszkélkedő város a mohácsi vész, a török uralom, a Thököly- és Rákóczi-szabadságharc, a napóleoni megszállás és a korai reformkorszak idején is következetesen élen járt a zenei tradíciók fenntartásában. Német polgársága és korabeli városvezetői állandó érdeklődéssel és támogatással virágoztatták föl a „muzsikális akadémiák” városát: Egy-egy nemes vendég fogadása, az úrnapi körmenet vagy egy sorházi céh-találkozó mindig pompás zenélési alkalom volt. 1804- ben itt mutatták be Haydn Teremtés-ét, 1820-ban pedig a kilencéves Liszt Ferenc lépett fel. A XVIII. század közepétől a bécsi színházakkal vetekedő színvonalú dalműestek, zenés játékok elégítették ki a polgárok érdeklődését, jezsuita ünnepségek és zenés drámák vetélkedtek a zeneegyletek és énekiskolák programjával, toronyzenével hirdették a tüzet és katonazenekar szólt a verbuválásokon, lovasjátékokon. A levéltári anyagok, hajdani újságok, naplóbejegyzések, memoárok, lajstromok nyomán rekonstruált soproni zeneélet Bárdos Kornél könyvében korrajzzá gazdagodik, társadalmi körképpé tágul. A mellékletben közölt ezer kottapélda és az idézetekben hozott eredeti dokumentumrészletek ritka értékes munkává avatják ezt a kiadványt, mely a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetében készült. * Rendkívül izgalmas tanulmánykötet jelent meg Jankovich Miklósra1. a gyűjtőről és mecénásról Belitska- Scholtz Hedvig szerkesztésében. Ez a nemesi patrióta, aki a magyar művelődéstörténet egyik legmozgékonyabb korszakában élt (1772-1846), lényegében ismeretlen számunkra. Pedig egyike volt azoknak, akik úgy vélték, hogy a nemzeti értékek föltárása, a kulturális kincsek gyűjtése feltétele annak, hogy hazánk beléphessen az európai kultúrnemzetek körébe. A „haza és haladás” jegyében törekedett a szellemi jogegyenlőség, a demokratizálódás és a modern polgári nyilvánosság megteremtésére. A reformkorban országos érdek, „nemzeti ügy” lett az akadémia, a nemzeti múzeum és a nemzeti színház életrehívása és ez az ő ifjúkorában indult mozgalmak eredménye volt. Jankovich Miklós ifjúkorától fogva gyűjtő, műkedvelő tudós, európai szemléletű szakértő volt. Gyűjtött régészeti leleteket és folklorisztikus értékű énekeket, művészettör-MŰVÉSZETTÖRTÉNETIJK I fci>£ I I « n FÜZETEK I / Cahiers rfhistoire de Tart AKADÉMIAI KIADÓ BUDAPEST Bditska-Scholtz Hedvig JANKOVIQJ MIKLÓS, A GYŰJTŐ ÉS MECÉNÁS (1772-1846) ténetileg fontos kincseket és könyvtárnyi szakirodalmat, festményeket és bibliográfiákat. Hátrahagyott könyvtára 4000 kéziratot tartalmaz, tervezetei sokrétűek, résztvesz a műemlékvédelem megindításában, az őstörténeti utazások támogatásában, közintézmények alapításában. Egyik alapítója a Magyar Nemzeti Múzeumnak, a Magyar Nemzeti Könyvtárnak és a Nemzeti Színháznak. szervezője és mecénása a Magyar Tudós Társaságnak, mentora a színészetnek, nyelvművelésnek, elkötelezettje a művelődéspolitikának. A tanulmánykötet e sokirányú tevékenységet igyekszik megismertetni, a több mint száz fotó pedig bizonyítja gyűjteményeinek gazdagságát. Mindkét könyv az Akadémiai Könyvkiadónál jelent meg. A. GERGELY ANDRÁS Két esztendővel ezelőtt, 1984 nyarán a magyar sajtóban fölröppen a hír: megszüntetik hazánk egyetlen kutyamenhelyét. Az állatbarátok felháborodtak, hiszen ez egyúttal azt is jelentette, hogy harminc kutyust halálra ítéltek. Felzúdulásuk azonban mit sem ért: a fóti kutyamenhelyet valóban bezáratták az illetékesek. Három idős hölgy jóérzését különösen sértette ez az intézkedés, s összefogtak a harminc kutyus megmentéséért. Egy Pest környéki elhagyott tanyán ideiglenes menhelyet rendeztek be a harminc halálra ítéltnek és pusztán állatbaráti szeretetből gondoskodtak róluk. Ez az esemény hívta életre az Országos Állatbarát Kört, amely Fekete István író. számos, híres állat-regény szerzőjének nevét vette föl. Az egyesület taglétszáma azóta több mint ezerre szaporodott, az ideiglenes vasadi állatmenhely négylábú lakóinak száma pedig csaknem háromszázra. Rajtuk kívül azonban kutyusok és cicák tömege vár arra, hogy a menhelyre bejusson, s onnan esetleg gazdihoz kerüljön. Hazánkban 1 millió kétszázezer kutyát tartanak nyilván, de a szakértők becslése szerint számuk a másfél milliót is meghaladja. Jelenleg tehát 300 ezer kutya kóborol, mert öregségükre elhagyták, kiverték őket, vagy már kóborkutya kölykeként jöttek a világra. Talán nem kell különösebben hangsúlyozni, hogy a kóborkutyák létezése nemcsak az állatbarátoknak okoz gondot, hanem a közegészségügynek is ... Megoldásra, méghozzá igen sürgős megoldásra volna szükség. Hogy erre milyen esélyek vannak? Erről kérdeztük meg a Fekete István Állatbarát Kör információs központjának vezetőjét. Esztergáig Ákost.- Sajnos az elhagyott állatok érdekében tett erőfeszítéseink csupán cseppek a tengerben. Jelenlegi ideiglenes állatmenhelyünk például igen mostoha körülmények közt működik. Hogy mást ne mondjak: azon a vasadi tanyán, ahova kétszáz kutyát és 80 macskát fogadtunk be, nincs villany és nincs folyó víz sem. A kutyaházak ideiglenes tákolmányok, amelyeket az állatbarátok sajátkezűig építgettek, persze szakértelem nélkül. Gondot okoz továbbá az is, hogy a tanya nehezen közelíthető meg, esős időben és télen szinte járhatatlan az odavezető út. Úgy gondoljuk, ha a fővároshoz közelebb, egyszerűbben elérhető helyen lenne a menhely. talán többen szánnák el magukat, hogy tőlünk ..vegyenek örökbe" állatokat.- Milyen remény ük van arra, hogy közelebb költözzenek?- Két év után most végre elmondhatjuk: a Fővárosi Tanács meghallgatta kérésünk, és Pestlőrincen kijelöltek egy területet az állatmenhelynek. Egy akácosban kaptunk 4000 négyzetméternyi helyet, ahol majd a menhelyen kívül kutyapanziót is szeretnénk berendezni. A panzió révén némi bevételhez is juthatnánk és így nem kizárólag közadakozásból kellene fenntartani az egyesületnek önmagát, illetve menhelyi állatainkat. Ha terveink valóra válnak, talán jövő őszre elkészül új telepünk.-Addig is, tud valami biztatót mondani az elhagyott kutyákért aggódóknak?- Mi mindent elkövetünk, hogy jobb körülmények közé kerüljenek állataink. .Szombatonként például az Aero szállótól gépkocsival viszszük ki azokat az állatbarátokat Vasadra, akik foglalkoznak azzal a gondolattal, hogy kutyát vegyenek magukhoz, de a körülményes közlekedés miatt nem jutnak el a menhelyre. Aztán ott leszünk kora őszszel a Buda-vári ünnepségeken is, ahol kutyavásárra is sor kerül. Nagyon bízunk benne, hogy így sok menhelyi állat sorsa megoldódik, vagyis gazdára találnak védenceink.- Említette, hogy közadakozásokból tartsák a menhely lakóit. Miből fogják felépíteni az új menhely et?- Változatlanul számítunk az adományokra. Jó lenne, ha magánszemélyeken kívül vállalatok, üzemek támogatását is élvezhetnénk.- Úgy hallottam, külföldről is érkezett már anyagi segítség ...- Igen, Brigitte Bardot, a neves filmszínész és állatvédő küldött nekünk Svájcból pénzadományt. Igaz az összeg csak jelképes, de mindenesetre megható volt. hogy levelünkre tíz napon belül, tehát postafordultával válaszolt.- További céljaik?-Jó lenne, ha tevékenységünkkel elérnénk, hogy az állatvédelemben gyökeres változás következzék be. Szeretnénk, ha hazánkban az eddiginél több állattartással kapcsolatos könyv, folyóirat jelenne meg a jövőben. Tapasztalataink szerint ugyanis nagyon.sok kutya azért kerül az utcára, mert a gazdái nem tudtak vele bánni. De türelemmel, szakértelemmel, és szeretettel gondozott kutya valóban a leghűségesebb társunk. A gyerekekben, fiatalokban kialakítja a felelősségérzetet, rendszerességre szoktatja őket. az idősebbeknek pedig a magányát enyhíti.- A Fekete István nevét viselő egyesület állatbarát kör. Mégis csak kutyákról, macskákról esett eddig szó. Ez azt jelenti, hogy csak ezzel a kétféle állattal foglalkoznak?-Természetesen feladatunknak tekintjük a teljes állatvédelmet. De az igazság az. hogy az emberi hűtlenség leginkább a kutyákat és a macskákat sújtja. Á. É. 22
