Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-09-01 / 17. szám

1. A balatonberé­­nyi nemzetközi tábor egyik felújí­tott épülete 2. A debreceni tanfolyam négy részvevője: Kar­­lóczy Denise, Ebergényi Nán­dor és Vilma So­­lejkova Svédor­szágból, Faragó Ernő az Egyesült Államokból 3. A sárospataki nyári kollégiu­mon részt vevők a Kazinczy-mau­­zóleum előtt 4. A sárospataki­ak a füleki vár romjainál, az álló sorban jobbról a harmadik Reme­­nár Judit felügye­lőnő 5. A fonyódi le­ánytábor néhány vendége: balról jobbra Farkas Ka­talin és Salétro­­mos Izabella Svájcból, Spara­­no Katalin Olasz­országból, Markó Mária és Rita Svédországból, Bárdos Melinda az Egyesült Álla­mokból és Margó Réka Hollandiá­ból 6. A boglárlellei fiútáborban FOTÓ: GÁBOR VIKTOR ÉS POKORIMY ISTVÁN Néhányukkal elbeszélgettünk. Kőszegi Laci Chicagóból érkezett. Természetesen ő is már kint született, jól beszél magyarul:- Kitől tanultál meg magyarul?- Apától és anyától.-Van otthon magyar barátod?- Kettő is.- Mikor találkozol velük?- Amikor eljönnek hozzánk, vagy mi me­gyünk hozzájuk. A szüleik apám és anyám barátai. Amikor együtt vagyunk, akkor be­szélünk magyarul. Minden hétvégén kirándulás A Sárospataki Nyári Kollégiumban részt vevő fiatalok minden szombaton autóbusz­ba ülnek és végiglátogatják a környék ne­vezetességeit. Ez évben zempléni túrájukra kísértük el őket. Irány: Széphalom, a Ka­­zinczy-mauzóleum, majd a füzéri vár, Hol­lóháza, Vizsoly (ahol az első teljes magyar nyelvű Bibliát nyomtatták), végül Monok, Kossuth szülőháza. Útközben elsőként Dömyei Lászlóval beszélgettem, aki már tíz éve tanít a kollé­giumon:- Idén kerek évfordulót ünnepelünk - mesélte. - Tizenötödik alkalommal nyitotta meg kapuját a sárospataki nyári kollégium. Ez évben hatvanegy fiatalunk van, ebből harminchat érkezett külföldről, mégpedig tizenhat országból. Akad tehát sokféle nyelvet beszélő, így a közös nyelv a ma­gyar.-Az idei program?- A szokásos: délelőtt magyar nyelv- és történelemoktatás, délutánonként pedig a legkülönbözőbb szakkörök: népitánc, fő­zés, furulya, citera, ének, kerámia, fafara­gás . . . remélem nem hagytam ki semmit. Egyébként a főzőtanfolyamnak van a leg­nagyobb sikere.- S hogy ez a „szokásos tan terv” bevált - folytatta -, azt az bizonyítja a legjobban, hogy a tavalyi társaságból tizennégyen új­ra eljöttek, hárman már harmadszor van­nak itt, és akad egy gyerek, akivel már ne­gyedszer találkozunk. Az egyik oktató felügyelő, Remenár Ju­dit mondja:- Én a hangsúlyt - a nekünk írt tanköny­vek mellett - a vizuális oktatásra helyezem - mondta. - Tegnap például diafilmet, egy Mátyás királyról szóló anekdotát vetítet­tünk. Nem akarom, hogy ezek a foglalkozá­sok iskolára emlékeztessék ezeket a fiatalo­kat. így mindenről beszélgetünk, ami ér­dekli őket - de magyarul. S akad néhány gyerek, aki igényli, hogy a nyelvtudását, főleg a nyelvtani ismereteit javíthassa, ezekkel délután „különórázunk”. A legszorgalmasabbak egyike Lars M. Halik Svédországból. Mint elmondta, mal­möi magyartanámője Sára Erzsébet segí­tette abban, hogy jelentkezzen a kollégium­ba:- Beszélni már tudok - mesélte. - Azért jöttem ide, hogy megtanuljak jól írni, meg olvasni. A fele Svédországból érkezett Debrecenben huszonötén vettek részt a pedagógustovábbképző tanfolyamon, ti­zennégyen Svédországból érkeztek. Köz­tük a „rangidős” Ebergényi Nándor, aki még a hatvanas évek elején kezdett el ma­gyar nyelvet oktatni;- Bár katolikus vagyok mondta -, az ot­tani protestáns egyházi vezető, Glatz Osz­kár keresett meg, hogy vezessem a hétvégi iskolájukat. Öt évig csináltam, évente 35 gyerek járt hozzám.- Ma már ilyen külön iskolára nincs Svédországban szükség, a magyar nyelvet az iskolákban is tanulhatják a gyerekek. Én tizenhárom éve oktatok magyar nyel­vet, főleg gimnazistáknak, de alkalman­ként elemi iskolásoknak is. A Malmöi Ta­nárképző Főiskolán is tanítok magyart, ot­tani tanítványaim közül vannak itt Debre­cenben. Az egyikük Karlóczy Denise, a főiskola utolsó éves hallgatója, aki nagy örömmel újságolta, ősszel ismét jön hetedmagával Magyarországra, Szombathelyre, háromhe­tes főiskolai gyakorlatra. Faragó Jenő Washingtonban, a külügy­minisztérium nyelviskolájában tanít ma­gyar nyelvet azoknak a diplomatáknak, akik Budapestre kerülnek hosszabb szolgá­latra.- Már tizenegy éve tanítok magyart - mondta. - Évente mintegy nyolc-tíz tanít­vánnyal foglalkozom.- Mit adott Önnek ez a tanfolyam ?- Elsősorban tanítási és oktatási módsze­rekben gazdagodom minden alkalommal, mert nem most vagyok itt először. S ami legalább ilyen fontos, megismerkedem a más országokban működő tanárokkal is. Szeretnék jövőre is eljönni. (P-) 19

Next

/
Thumbnails
Contents