Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 10. szám
— A szecesszió egyiü legnagyobb sikerét éppen az építészét terén érte el magyarázza a főigazgató-helyettes — hiszen az eklektikát váltotta fel, amelynek uralkodása eszmei zűrzavart jelez. S Budapesten azért vált különösen jelentőssé, mert gyakorlatilag ebben az időben épült fel a város. Az Alpár Ignác nevével fémjelzett eklektikus stílus mellett — amelynek legszebb példája a városligeti Vajdahunyad Vár — egyre jelentősebb helyet kapott a Lechner Ödön-féle szecessziós épülettervezés. Elsőnek az Iparművészeti Múzeumot építi meg, ősmagyarnak vélt török, indiai motívumok alapján, a kritikusok el is nevezik az épületet „cigánykirály palotájának”. Lechner későbbi épületein, illetve a tanítványai által tervezett házakon már az élő magyar népművészet ornamentikáját láthatjuk. Kós Károly és Thoroczkai-Wigand Ede pedig az erdélyi fatornyos építési módot honosítja meg az egész ország területén. — A magyar építészet szecessziós vonulata egyébként külföldre is eljut, a Mexikó városi Nemzeti Színház Maróti Géza tervei alapján készül. A kiállítás a magyar szecessziós festészet bemutatásával az ún. „kismesterek termével" folytatódik. — A sajnálatos tény az, hogy olyan formátumú festőt, mint például az osztrák Klimt, nem tudunk felmutatni. Neves festőink, szobrászaink számára a szecesszió csak divat. Szecessziós életművet csak a második vonulatnak nevezett művészeink mutathatnak fel, ők is inkább a grafikában, a könyvillusztrálásban alkottak jelentősebbet. — Az egyetlen szecessziós munkaközösséget Körösfői Kriesch Aladár hozta létre 1902- ben Gödöllőn. Körösfői a nemzeti művészet megteremtenének megszállottja volt, az ő hatására írta meg Malonyay Dezső A magyar nép művészete című könyvét. Az Erdélyről szóló két kötet megírásában Kriesch is részt vett, aki előnevéül a kalotaszegi Körösfőt választotta. A gödöllői művész'telephez 1907-ben csatlakozott Nagy Sándor. A telep művészeinek ..legjelentősebb eredménye az 1911-ben elkészült marosvásárhelyi Közművelődési Ház. amely tökéletes népiesszecessziós stílusban épült. A művészek megértő partnerre találtak Bernáry Györgyben, az akkori polgármesterben, aki így irt 1913- baft: „Tisztában voltam azzal, hogy a tervezendő műnek minden ízében magyarnak kell lennie, hogy a magyar történetből és a székely mondákból merített (árgyú képző- és iparművészeti remekek kincsesházának kell lennie ...” . , ,, 7. Historizmus és szecesszió keveredése a budapesti Martinéin tér egyik lakóházán Erdélyi fator nyos stílusú sze cessziós ház 9. A kilencvenes évek elejének, tipikusan eklektikus enteriőrje Vágó Pál festmenyén Strobl Alajos mintázza Pálmai Ilka mellszobrát 10. Vaszary: Vörös hajú akt 1V Aj.kiálljtásrq.Har, Vezett bejarat A következő kis szoba Kós Károlyt idézi, a sztánai Varjúvárat, a budapesti Állatkert épületeit mutatja be, majd Róth Miksa ólombetétes üvegablakait nézhetjük meg. Az utolsó teremben a szecesszió „utcamű vésze tét” élvezhetjük, ruhákat, - plakátokat; illetve mindazokat a szépen tervezett használati tárgyakat, amelyekkel a századforduló embere körülvette magát. A kiállítás kijáratánál egy első világháborús katona fából készült szobra sejlik elő a félhomályból, testet háromnegyed részben apró fémlapocskák borítják. — Az első világháború idején a nagyobb városokban készítették ezeket, mint a Nemzeti Áldozatkészség Szobrait — magyarázza Éri Gyöngyi. — Aki nagyobb összeget adományozott a hadiözvegyek és árvák javára, az felszögelhette a maga kis fémlemezét a szoborra. A háború kitörésével véget ért a „boldog békeidő”, s vele a magyar művészet fellendülésének nagy korszaka. 12. A szegedi Nem zeti Áldozatkész ség Szobra OKORNY ISTVÁN
