Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-23 / 10. szám

czúr Gyula Budavár visszavételével a maga módján a Habsburg uralom jogosságához szolgáltatott érvet, hiszen Budát császári sereggel foglalták vissza a törököktől.

De e téren a legkülönösebb bűvészmutatványt a már többször említett Thaly Kálmán hajtotta végre. 1897-ben közzétett egy általa készített családfát, amelyben kimutatta, hogy Ferenc József ereiben Árpád-házi vér csordogál, mert egyenes leszármazottja III. Bélának. S az uralkodó az Árpád- és a Habsburg-ház összefonódásának jeleként átalakíttatta a budai Nagyboldogasszony templom egyik kápolnáját „ősei” sírboltjává, s odavésette ezt a családfát.

— Egyébként ezt a népi hímzésű miseruhát — mutatott Éri Gyöngyi az egyik üvegfülkére — cimeri parasztasszonyok hímezték a Nagyboldogasszony templom részére. 1896- ban. S ez a ruha már átvezet minket az 1900-as világkiállításhoz.

Lélek és forma

A párizsi világkiállítás magyar kiállítási anyagát nézegetjük. Elsőként egy népművészeti sarkot; matyó és széki ruhákat, használati tárgyakat.^

— A millennium után eltelt négy év alatt gyökeresen megváltozott a magyar művészeti élet — mondja Éri Gyöngyi —, s ezt a megváltozott szemléletet jól tükrözi a világkiállítás, amelyen egyébként nem a monarchia részeként, hanem önállóan. Hongrie néven vettünk részt.

— A változás egyik jele, hogy megerősödött az érdeklődés a népművészet iránt; megindult a népzene, a népviselet, a népi építészet tudományos feldolgozása. Huszka József, az egyik jelentős gyűjtő írta 1896-ban: „A nép nyelve, ruházata, eszközei, díszítésmódja ... valódi, nemzeti magyar tulajdon." A világkiállításon felépült egy 24 házból álló ..falu”, mindegyik ház más táj népművészetét mutatta be.

— Az érdeklődés hatására feléledt a falusi háziipar. Az Izabella Háziipari Egyesület munkájának alapját Hollósy Mária Pozsony, Nyitra és Trencsén vármegyében gyűjtött több száz darabos gyűjteménye adta. A kalotaszegi népművészét népszerűsítésében Gyarmathy Zsigmondné végzett nagy munkát. Oktatóit, tanfolyamokat szervezett. Kalotaszeg jellegzetes és díszes népviselete így vált országos és nemzetközi hírűvé. Kós Károly annak idején csodálkozott, hogyan maradhatott meg tisztának ez a népművészet. Jankó János úgy vélekedett, a népviseletnek éppen az etnikai határok mellett nő nSeg a jelentősége. Kalotaszeg 94 falu 18 ezer fős lakosságát jelentette Kolozs vármegye, zömében románok lakta vidékén. Dé^íhás népviseletek is ekkor váltak divatossá, például a matyó.

— 1906-ban alakult meg az ún. Tulipán-mozgalom, amelynek célja minden nemzeti eszme, mozgalom és törekvés felkarolása. illetve a „magyar ház” megvalósítása. Ez utóbbi a kossuthl védegylet iparpolitikájának folytatása: a magyar ház olyan otthon, amelyben csak magyar áruk számára van hely. Jelszava: Tűzzünk ki egy tulipánt! Ezt a virágot a legősibb magyar díszítőelemnek tartották.

A népművészeti saroktól továbbsétálunk, egy gyönyörű Szecessziós szekrényhez.

— A párizsi világkiállítás másik érdekessége számunkra, hogy megjelenik az új művészeti irányzat, a szecesszió magyar ága is. A Thék Endre tervezte bútorok, a Zsolnaygyár kerámiái nagy sikert arattak. Felzárkóztunk a művészet élvonalába, ekkor szinte egymásra torlódva jelentkeztek nálunk a különböző művészeti stílusok, ezt legjobban a nagybányai festőiskola munkájában tanulmányozhatjuk.

1. Róth Miksa: Felkelő Nap (Mozaik)

2. Századfordulós ételkártya

4. Az egykori Hubay-palota egyik üvegablaka

Nagy Sándor tervezte, Róth Miksa által kivitelezett Kisfaludy-üvegablak

6. Róth Miksa: Mű veltség

A falakon makettek, fényképek, régi épii letekről, pályázati tervek.