Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-23 / 10. szám
SAJTOTUKOR Kettős kötődés, hagyományőrzés Mibe kerül a magyar csapatnak Mexikó? korlat kapcsolatát távlatokban is látni képes Aschner Lipót irányított. Bay és munkatársai egy eredetileg hadi célokkal induló munka eredményeként holdradar-berendezést szerkesztettek, mellyel 1946 januárjában mérni tudták a kibocsátott jeleknek a Holdról való visszaverődését. A jelösszegzés eljárása, amelyet e munka során vezettek be Bay Zoltán és munkatársad, ma is alapját képezi a csillagászati radarkísérletéknek. 1938-ban Aschner anyagi támogatásával és Bay vezetésével alakult meg a Budapesti Műegyetem atomfizika tanszéke, amely újabb fizikusnemzedékek kitűnő iskolájává vált. Bay professzor díszelnöke a „Aíagyarok a világ tudományos és technikai haladásáért” címmel augusztusban megrendezendő budapesti konferenciának, amelyen előadást is tart. Az Egyesült Izzó laboratóriumaiban az élenjáró technika meghonosításán elsőrangú mérnöki, tudósi gárda dolgozott. Bródy Imre (1891—1945) elméleti fizikusként indult, s a termodinamika területén elmélyített tudását alkalmazva hozta létre a nagy élettartamú kripton-izzót, s dolgozta ki ehhez a kripton gáz olcsó, nagyüzemi előállításának módját. Itt, az Egyesült Izzó laboratóriumában dolgozott egy ideig Setényi Pál professzor is, aki egy, a xeroxhoz hasonló sokszorosító eljárást dolgozott ki, emellett mint elméleti fizikus is nemzetközi szaktekintély volt. Winter Jenő (1898—1971) nevéhez egy sor igen jelentős, elektroncsövekre vonatkozó találmány fűződik. Szigeti György, Budincsevics Andor, Czukor Károly ugyancsak az Egyesült Izzó neves tudósai, feltalálói közé tartoztak; a félvezetés, a jeltovábbítás, az elektrotechnika különböző problémaköreivel foglalkoztak. Mint az eddigiekből is kitetszik, ahogy közeledünk korunkhoz, mindennapos eszközeink között is egyre több oiyan jelenik meg, válik nélkülözhetetlenné, amelyben magasfokú tudományos teljesítmény ölt testet. Az újabb és újabb eszközök újabb és újabb igényeket szülnek, melyek megint csak újdonságokat követelnek. Ugyancsak sokszor megállapíthatjuk, hogy egy-egy újdonság, találmány megjelenésének már hamarabb is meg lett volna az „elvi” lehetősége, „tudásfedezete”, ám hiányzott a „kipattanását” előidéző környezet. Ha úgy tetszik, a „híradástechnika” körébe sorolható Bíró László — a 86 éves korában Argentínában elhunyt Jose Ladislao Bíró — találmánya, a golyóstoll is. S bár nem kellett hozzá a fizikai forradalom egyetlen vívmánya sem — nem véletlen, hogy éppen a huszadik század dereka táján született meg, olyan korban, amikor egy gyors, tartós, s a tömegek számára hozzáférhető íróeszköz igénye egyáltalán megfogalmazódhatott. Bíró László kísérletei Magyarországon kezdődtek, Franciaországban folytatódtak és Argentínában teljesedtek ki. A szabadalmat 1948- ban vásárolta meg tőle a Parker cég. Érdekesek, s a korra jellemzőek Bíró egyéb találmányai, szabadalmai is: mechanikus automata sebességváltó, egy, a bakelittel versenyre kelő műanyag, gőzerővel hajtott „ős-mosógép”. Halála előtt egy új urániumdúsitási eljáráson dolgozott. A sikeres feltaláló és vállalkozó típusa a névrokon, Bíró Vilmos (1870—1950) és fia, Bíró Pál is. Idehaza tán kevéssé ismertek, holott az élet- és vagyonvédelem egy igen fontos területét fejlesztették, fejlesztik. Bíró Vilmos számos, egyre hatékonyabb tűzoltókészüléket, tűzoltószert dolgozott ki a század elejétől a negyvenes évekig, ö konstruálta meg a világ első porral oltó tűzoltókocsiját, amelyet egy 1929-es párizsi szakkiállításon is bemutattak, s mellyel korábban a Szépművészeti Múzeumban keletkezett tüzet fékezték meg. Fia, Bíró Pál Párizsban tanult, s itt — tökéletesítve apja elképzeléseit — feltalált egy kitűnő oltóport. A tűzoltópor és a tűzoltókészülékek ónálló gyártásához a háború utáni évékben kezdett hozzá, s mára a Bíró Pál Párizsban tanult, s itt — technikáját mondhatja magáénák. A ma 80 éves Bíró Pál — akinek öt fia szintén a Bíró-Filsnél dolgozik — jelezte: szívesen részt vesz az augusztusi konferencián. Magyar Hírlap Az óhaza és a Nyugaton élő magyarság kapcsolatának alakulásáról, a kettős identitás kialakulásának és megőrzésének lehetőségeiről készített a lap munkatársa, Bálint B. András interjút dr. Randé Jenővel, a Magyarok Világszövetsége főtitkárával. A nemzetközi helyzet, a „nagypolitika” és a diaszpórával való kapcsolattartás összefüggéseiről dr. Randé Jenő egyebek között a következőket mondotta: „A korona visszaadásával érezhetően enyhült a légkör az amerikai és a magyar kormányzat között, fejlődött a kulturális és az árucsere, nem utolsósorban az Egyesült Államokban letelepedett magyar értelmiségieknek és üzletembereknek köszönhetően. Ami a Világszövetséget illeti, mi két úton igyekszünk javítani viszonyunkat a diaszpórával. Egyrészt az egyesületekkel való együttműködés, másrészt az anyanyelvi mozgalom révén. Az első Anyanyelvi Konferencia óta immár tizenhat óv telt el; létjogosultságát, eredményeit azok is tudomásul veszik, akik korábban hallani sem akartak semmilyen közös akcióról.. A Világszövetség, az Anyanyelvi Konferencia és a környező országok magyarsága kapcsolatának kérdéséről a főtitkár úgy nyilatkozott, hogy „... a jövőben is hívjuk és várjuk azokat, akik a közös célokhoz segítséget nyújthatnak — és kaphatnak is. Ez nem mond ellent annak, hogy a nyelvoktatás és általában a kisebbségi művelődés feltételeinek biztosítása az illetékes kormányok feladata. A Világszövetség működésének elsődleges területe azonban a diaszpóra, amint azt az alapító okmány is leszögezi.” A Magyarok szerepe a világ természettudományos és műszaki haladásában címmel augusztusban tartandó tanácskozásra eleddig 254- en jelentkeztek, 114-en az USA- ból, — mondotta az MVSZ főtitkára. A díszelnökségben olyan személyiségek foglalnak helyet, mint Bay Zoltán, a washingtoni és Horváth Csaba, a Yale egyetem professzora, a Nobel-díjas Wigner Jenő vagy Merszei Zoltán, az Occidental Petroleum Corporation elnökhelyettese. Jövőre a Magyar Fórum Kecskemétre és Budapestre hívta össze a nagyvilág magyar zeneművészeinek találkozóját. Dr. Randé Jenő a közelmúltban az Egyesült Államokban tett utazásáról is szólt: „A hivatalos szervek nem gördítenek akadályokat az óhazával kialakított kapcsolatok elé. Örömmel láttam, hogy a magyar vallási gyülekezetek is sokat tesznek a magyarságtudatért, nem beszélve a cserkészetről. Ma öthatezer a magyar cserkészszervezetek taglétszáma; a belépés egyik előfeltétele a magyar nyelvtudás.” Végezetül a Nyugaton olykor még manapság is emlegetett „hazacsábítás” vádjával kapcsolatban leszögezte: „Álláspontunk ezzel szemben éppen az, hogy a diaszpórában élők legyenek a befogadó ország hű polgárai — és így igyekezzenek megtartani a magyar kötődést, gazdagítani kultúrájukat, őrizni és továbbadni nyelvüket, hagyományaikat a születő nemzedékeknek. Hogy meddig tehetik ezt? Elsősorban rajtuk múlik. Mi — erőnkhöz mérten — támogatni fogjuk őket.” Öttet86 A gazdaságpolitikai hetilap dr. Páncsics Miklóst, a Magyar Labdarúgó Szövetség főtitkárát a magyar válogatott közeli mexikói vbszereplésének anyagi hátteréről kérdezte. A megfelelő szállás fontosságáról szólva a főtitkár egyebek között elmondta: amikor kiderült, hogy a csoportmérkőzések helyszíne Leon, azonnal kocsiba ült és „nyaktörő tempóban” odautazott, így foglalhatta le a csapat számára — a vetélytársak előtt — a lehető legjobb helyet. Páncsics eloszlatta azt a tévhitet, hogy a téli időszakban folytatott külföldi felkészülés „fantasztikus összegekbe került” volna. A svájci, katari, spanyolországi és ausztriai túrák mérlege inkább pozitív, ugyanis az edzőmérkőzések pénzt hoztak a labdarúgó szövetségnek. A Mexikóba utazás költségét a nemzetközi szövetség, a FIFA fizeti, s mintegy egymillió dollárt kapunk csak a részvételért. Ha továbbjutunk, az összeg jelentősen emelkedik. A teljes felszerelést — a ruháktól a bőröndökig az Adidas cég adja a csapatnak. Pénzbe tehát csupán az étkezés kerül. Elengedhetetlen — mondotta Páncsics Miklós, aki maga is 32 alkalommal szerepelt a magyar válogatottban —, hogy a játékosok a megszokott ételéket egyék. B. I.-Ma Un t* m ~ ' KóZRJfcrr 4. 1. EXOMM Cl CU4T*£ 2. THE INVENTION i. A lISTENEM 4. ANOTHER EXCHANGE CENTRE 5.1ISTENERS IffiZWMT C C IQUiATfl ® 6. A NEW PROGRAMME í 7. ONCWAY COMMUNICATION 8. NEWSPAPERS ARE NOT FAST CHOUGH 13
