Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-23 / 10. szám

FOTÓ: IFJ. RACZ ENURE Felnyílt előttem egy tájkép, amelyhez hasonlót még lángész nem alkotott. De nem is álmodott. A szigligeti öböl mosolyog előttem. Legnagyobb öble a Balatonnak. Bada­csony félszigetként dől rá a Balatonra. Napke­let felé, ahol megálltam a meszes-györöki fo­kon, egy helyütt Badacsony zárja el a messze­­látást. Bal felől nyúlik be a szigligeti öböl messze mélyen, fél mérföldnyi távolságra. Az öbölre völgy nyílik. A Lesence és Tapolca patakok völgye. Amaz az öböl közepén, emez Szigliget mellett ömleszti malombajtó, dalte­remtő vizeit a Balatonba. Mögöttem egy fekete hegylánc, föl egyenesen észak felé, Sümeg fe­lé, az uzsai völgy felé. Ez a Feketehegy és Sár­­kányerdő. Oldala tele falvakkal, a falvak közt csárdák, puszták, tanyaépületek, malmok fe­hérlenek. E hegylánc a Lesence-völgy és szig­ligeti öböl napnyugati oldala. Fönt északon a Haláp hegye zárja el a látást. A föld alatti örök tüzek alkották meg ezt a hegyet is. E hegy is kúp, mint testvérei, mintha ez is egye­dül állana a síkon. De csúcsa egyenesre van lemetszve, mintha isten keze ollóval nyeste volna egyenesre. Több testvére nincs ezen a vidéken. Egyetlen ikertestvére messze szakadt tőle, a Kemenesaljára. Ez a Ság hegye, de ide most nem látszik. A Lesence-völgynek és szigligeti öbölnek nyugati oldala leírhatatlan. Száz költőnek száz dala se tudja szépségeit elszámlálni. Hacsak festő és szobrász nem jön segítségére. És még az se elég. Lélek kell ide, mely érezni tud és ra­­jongani, s minden ízében magyar. Ott áll Szent György hegye. Néma méltó­sággal, fenséges nyugalommal. Ez is kúp. Ez is tűzhányó volt millió év előtt. Hatalmas vál­­lain duzzadnak az izmok. Minden izomduzza­dás óriási sziklagombolyag. Az egész hegy mégis kerek, valami csodálatos szerszámmal simára, gömbölyűre faragta az alkotás. Nem is hegy ez, hanem dombormű. Két élő testvére van. Az egyik itt előttem, a Badacsony, a má­sik fönt Veszprém megye nyugati síkján a Somlyó. A három testvér közül melyik a leg­szebb. ki tudná azt megmondani? Szent György hegyén kisded falvak. Va­lamennyinek idelátszik tornya, minden to­ronynak hozzám búg el esti harangszava. Har­minchat falunak harangszavát hozza el hoz­zám a mély csöndben a lengedező keleti szellő. Áhítat, fohász, imádság lepi meg a lelket. A lány szerelmének dala is gyönyör. Hozzám isten szerelmének dala zeng a harangok sza­vában. Ahol állok: Szent György hegye elzárja előlem Csobánc várának és Hegyesd várának omladékáit, de a harangok szavában s a nyug­vó nap visszavert fényében én azokat is ér­zem. Előttem Szigliget erdős csúcsai. Kisded csú­csok. De egyik fölött ott áll a régi vár romja, tört falak, omló tornyok, záratlan folyosók tömkelegé. Ügy áll ott a várrom, mint öreg király fején korhadt koronája. Ajtónak, ab­laknak nyílásán áttör a nap fénye, s az a fény a távolból mintha drágaköve volna a koroná­nak. Az a meszes-györöki fok, ahol engem meg­állított az ámulat, egykor s talán nemsokára a világ összes mívelt ifjainak s hölgyeinek gyü­lekezőpontja lesz. Csak fedezzék föl egyszer. Tisztítsátok ki Meszes-Györöknél a Balaton partját, söpörjetek el a parti vízből nádat, kö­vet: ez lesz a Balatonnak legelső fürdőtelepe. (At író Utazás a Balaton körül című művéből - 1901) 9

Next

/
Thumbnails
Contents