Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-08 / 9. szám

OSCAR-DÍI VÁROMÁNYOSOK?

Az egri Park Szállóban a szakácstanulók versenyén a zsűri a sütés-főzés minden mozzanatát pontozta

A közelmúltban sorozatot közöltünk azokról a neves magyar szakácsokról, akik szaktudásukkal

— sok egyéb nemzetközi elismerés mellett — az Oscar-díjat is kiérdemelték. Akadt köztük fiatalember, középkorú és nyugdíjas is, de koruktól függetlenül mindannyian úgy nyilatkoztak, hogy pályafutásukat a tanulóévek és az akkor elért sikerek határozták meg. Visszaemlékezéseikből arra következtettünk, hogy a szakács szakmában is ajánlatos a versenyzést zsenge ifjúkorban, szinte még gyerekfejjel megkezdeni.

A Hungária Szálloda és Éttermi Vállalat — amely jelenleg 1400 tanulót foglalkoztat — évente megrendezi a szakmunkástanulók országos versenyét. Idén Egerben került sor e rangos eseményre, amelyen a leendő felszolgálók, eladók mellett 44 szakács- és 38 cukrásztanuló vett részt. A háromnapos versenyen a korábbi házi- és területi elődöntők legjobbjai mérték össze tudásukat. A jövendő szakácsok, cukrászok,

— tizenéves gyerekek — kipirult arccal serénykedtek a konyhában, hiszen a zsűri nemcsak a végeredményt — vagyis az ízek harmóniáját — hanem a sütés-főzés minden mozzanatát pontozta. A zsűri elnöke, Mátyás Rudolf, a Miskolci Junó Szálló konyhafőnöke, a luxemburgi gasztronómiai világbajnokság egyéni versenyének győztese, úgy nyilatkozott, hogy igen elégedettek az utánpótlással.

— A szakácstanulóknak például egy teljes ételsort és egy ötszemélyes hidegtálat kellett készíteniük. Hogy ki mit főzött, az a véletlenen múlott, mivel közvetlenül a verseny előtt sorsoltuk ki a feladatokat.

— Es mivel jutalmazzák a verseny győzteseit, a legjobbakat?

— Akik itt sikeresen szerepelnek, azok valamivel magasabb ösztöndíjat kapnak és különböző

. ajándékokat. Meg kell azonban mondanom, hogy ezek apróságok, nem különösen értékes emléktárgyak. Tehát a versenyzők nem holmi anyagiakért vetélkednek, a lelkesedés, a szakmaszeretet fűti őket. Szerintem a legnagyobb ajándék számukra az, hogy itt lehetnek.

— Van-e a tanulók között olyan, aki kiemelkedő tehetségnek ígérkezik?

— Nem is egy. Sok az ügyes kezű, jó időbeosztású tanuló, aki könnyen feltalálja magát, s ez a mi szakmánkban biztató jel. Ta„Hót ez sikerült!” Cukrásztanulók a gyakorlati verseny közben

FOTÓ: SZARÓ SÁNDOR, MTI

Ián azért is mondhatom ezt ei, mert mostanában már nincs hiány jelentkezőből, ismét divatos lett a szakács és cukrász szakma. Még válogathatunk is.

— Mint a zsűri elnöke, minden ételt megkóstolt. Kinek a főztje, melyik fogás ízlett a legjobban?

— Batta Zsolt töltött csirkéje és Morzsik Attila Csáki rostélyosa igen jól sikerült. A receptet szívesen elmondják a gyerekek.

Batta Zsolt, a Miskolci Junó Szálló tanulója:

— A Gödöllői töltött csirkéhez egy egész csirke, 2 zsemle, 3 db tojás, 5 dkg gomba, 5 dkg szárnyasmáj, 5 dkg zöldborsó, 1 kis fej hagyma, egy evőkanál olaj,

1,5 dl tej, só, bors és petrezselyem szükséges.

A csirkét megtisztítom, kívülbelül alaposan besózom és borssal megszórom, majd félreteszem. A zsemléket beáztatom a tejbe, s közben megtisztítom a hagymát és gombát. A hagymát apró kockára vágva olajon megdinsztelem, majd hozzáadom a felszeletelt gombát és pár percig együtt pirítom. Ezután belekeverem a májat, a zöldborsót, a kinyomkodott zsemlét, a tojásokat és sóval, borssal, apróra vágott petrezselyemzölddel ízesítem. A csirke bőrét a nyakrésztől kezdve fellazítom és a töltelékkel egyenletesen megtöltöm. Sütés előtt hideg zsírral megkenem és piros-ropogósra sütöm.

Morzsik Attila a budapesti Intercontinental Szálloda .Csárda konyhájának tanulója:

— Ha négy személyre készítem a Csáki rostélyost, akkor négy 15 dkg-os rostélyost használok fel. Alaposan kiverem, hogy tölteni lehessen, besózom, borsozom és visszateszem a hűtőszekrénybe! Ezután tojásos lecsót sütök még hozzá (10 dkg hagymából) 15 dkg zöldpaprikából, 15 dkg paradicsomból, 5 dkg füstölt szalonnából, 5 dkg tojásból. A lecsónak száraznak kell lennie, hogy tölteni lehessen, tehát a levét jól elfőzöm, mielőtt a tojásokat hozzákeverem. Ezután a rostélyost előveszem, egyenként szétterítem és belecsomagolom a lecsót. Hústűvel vagy hagyományos kötöző cérnával átkötöm, majd kevés olajban vagy zsírban, mindkét oldalán elősütöm. Egy edényben hagymát pirítok, pirospaprikáyal megszórom, majd húslével felengedem, mintha pörköltet készítenék. Ebbe teszem a töltött rostélyost. Amikor a hús megpuhult, 2 dl tejfölt keverek bele és felforralom. Vajas galuskával tálalom.

Á. É.

Disziiiogyar az 1940-es gazdabálróí

Nem heroikus táj. Tágas, lapos, erekkel átszőtt. A ló akkor megy „högynek”, ha a Tisza gátjára húzza fel a szekeret. Csak a boltozatos esti égbolt óriás Hódmezővásárhelyt.

Az ember a tengernyi termőföldbe született, azon és abból élt a nép ezredév óta, a mai napig.

Kolumbuszokat nem nevelt ez a táj. „Klasszikus” parasztságot igen!

*

A hagyományos paraszti élet „emlékezetanyaggá” vált a kiváló hódmezővásárhelyi néprajzos, Szenti Tibor felfedező kedve, elméje által. Parasztvallomások című kötete (Gondolat Kiadó) szenzációs sikert arat az olvasóközönség körében: olyan emlék-, gondolat-, és valóságanyagot tár elibénk, amely Garcia Marquez kezére való; a vásárhelyi gazdák a magyar paraszttársadalom legősibb, legmélyebb rétegeit őrizték meg, és Szenti Tibor, a népélet és népi gondolkodás „régésze”, szelvényenként kutatta meg ezeket.

Könyve több néprajzi munkánál, bár felépítése tudományos szemszögű. Az első rész címe: „Történelmi emlékezet”; a másodiké: „Család, műveltség, gazdálkodás”; a harmadiké: „A test és a lélek tükre”. De mi minden fér e tagolásba! Csodálatos paraszti „ars poetica”-k tömkelegé. A parasztélet értelmét megfogalmazó népi gondolkodás gyöngyszemei. A természetben, a természettel, a természetből élő ember erkölcsének ezernyi érdekes — felemelő, máskor furcsának tűnő — dokumentációja. Hitvallásuk, világképük, szexuális életük meglepő színessége. Maguknak a vallomástevőknek teljes és igaz embersége.

22