Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)

1986-05-08 / 9. szám

DORÁTI ANTAL 80 ÉVES Doráti Antal karmester A Budapesti Tavaszi Feszti­vál egyik jeles eseménye Doráti Antal és felesége Il.ce von Alpenheim zongo­raművésznő közös kon­certje volt. Doráti nemcsak a pó­diumon jelenség. Energikusság és líraiság vegyül mozdulataiba, „ci­vilben” is ezek a legerősebb voná­sai egyéniségének. Az Állami Hangversenyzenekar­ral folytatott próbán megismer­kedhettünk abszolút pontosságra törekvő szigorúságával és a nagy művészeket jellemző, már-már gyerekes játékosságával. Amikor az egyik késő estébe nyúló próbán rosszullét fogta el, a zenekar és a kórus valamennyi tagja féltő-izga­lommal várta a mentőorvosi je­lentést. A múló — ám nem először jelentkező — szívritmuszavar mi­att a művész nem mondta le a másnapi programot. Az újabb ze­nekari próba szünetében, egy csé­sze tea mellett beszélgettünk. — ön legendásan sokat dolgo­zik, hol itt. hol ott tűnik fel a vi­lágban. Nem intik orvosai, hogy kímélje magát? — Nézze, már ritkán vállalok olyan nagy strapát, mint most itt Budapesten. Ha otthon vagyok Svájcban, általában korán kelek, délelőtt komponálok, ebéd után alszom és sétálok a szabad leve­gőn. Az utazás természetesen fá­rasztó, de a zenével foglalkozni számomra létkérdés, az életem. Az orvosok . . . ? Tudja, hogy milye­nek, ha rajtuk múlna . . . — Véleménye szerint a Buda­pesti Tavaszi Fesztivál — amelyet többször megtisztelt már jelenlé­tével és fellépéseivel — milyen helyet foglal el a világ hasonló fesztiváljainak sorában? — Ez egy új fesztivál, jó progra­mokkal, amelyeknek hosszú távon is nagyon jónak kell maradniok ah­hoz, hogy a világ híres rendezvé­nyeinek sorába léphessen. Gon­doljuk csak el: a ma már méltán népszerű Salzburgi Fesztiválnak is húsz-harminc esztendő kellett ah­hoz, hogy a világ számára termé­szetessé váljék, hogy abban az időpontban különösen érdemes odautazni. Ennyi idő kellett, amíg beleivódott a köztudatba! Kellő igényességgel, szorgalommal és ki­tartással Budapest is elérheti, hogy fesztiválja világhíres legyen. — ön mindenesetre sokkalta híresebb, mint ez a fesztivál. Ér­zelmi oka van annak, hogy a ne­vét adja ehhez a vállalkozáshoz? — Annak van érzelmi oka első­sorban, hogy idejövök. Nagy sze­retettel készülök mindig, egysze­rűen jól érzem itt magam, mert magyar vagyok. Ha időm engedi bármikor fellépek, de hogy be­­tesznek-e a fesztivál programjába, nem fontos ... — A magyar nyelv fontos? Azért kérdem, hisz 57 éve él kül­földön és nincs akcentusa. — Miért lenne? Gyakran va­gyok Magyarországon, sok magyar könyvet olvasok, itteni barátaim­mal természetesen magyarul leve­lezek. Tehát nem szándékosan fog­lalkozom a nyelvvel. Egyszerűen „belém táplálták” a fasori gimná­ziumban és azóta gyakran magya­rul is álmodok. — A világban sok magyar szár­mazású hangszeres szólistát, kar­mestert, operaénekest ismerünk. Tartják egymással a kapcsolatot? — Nagyon is odafigyelünk egy­más teljesítményére, sikereire. Gyakorlatilag azonban véletlen­szerűek a találkozások, hiszen ez a mesterség állandó utazással jár, így ha én például Londonban ve­zényelek, Solti György biztosan a világ másik végén tartózkodik, és így tovább. Mi leginkább saját jó teljesítményünkkel segíthetjük egymást, beleértve a magyarorszá­giakat is! A magyar zenészekről és általában a zenei képzésről na­gyon jó véleménnyel van a világ. — Akkor vajon mi az oka an­nak, hogy a sikeres egyéni telje­sítmények ellenére nincs világhírű magyar zenekar? — Ezen még nem gondolkoz­tam, de kézenfekvőnek látszik a válasz: mert nincsenek itthon iga­zán nagy karmesterek, akik tehet­ségükkel kiemelhetik a zenekaro­kat a szürke átlagból. — Most az Állami Hangverseny­­zenekar élén — ahol Ferencsik Já­nos évtizedeken át munkálkodott — milyen tapasztalatokat szerzett? — Ferencsik tehetséges munká­ja érződik a zenekar előadásán. Azonban egy nagyon különös men­talitást tapasztalok: mindent új­ból és újból élőiről kell kezdenünk. Olyan ez, mintha egy könyvet ol­vasnék, de előtte gyorsan megta­nulnám az ábécét, majd a követ­kező könyv esetében megintcsak. Évek óta dolgozom ezzel a zene­karral, és az az érzésem, hogy is­mét elölről kezdünk mindent. A produkció nagyon jó, csak a célhoz mindig a „kályhától” indulunk. — Az elmúlt évben ön díjat alapított Scheiber Mátyás zene­szerző és Ferencsik János karnagy emlékére .. . — A Ferencsik-díjat már ki­osztották, Kovács László nyerte el. Az volt a célom az alapítványok­kal, hogy segítsem a tehetséges, fiatal magyar zenészek pályakez­dését. A Ferencsik-díj nyertese például kiutazik majd hozzám, oda, ahol éppen dolgozom, és együtt munkálkodva készítjük elő a műveket előadásra, valamelyik világhírű zenekarral. — Mikor vezényel ismét Buda­pesten? — 1986 a Liszt-évforduló éve, ezért októberben ismét hazajövök és az Állami Hangversenyzenekar­ral Liszt-műveket, mutatunk be. — Nyolcvanadik születésnapja alkalmából olvasóink nevében is szeretettel gratulálunk, és jó egész­séget kívánunk! LINTNER S AN DOR LONDONI ÜNNEPLÉS Domokos Mátyás nagykövet köszöntötte a 80. születésnapját Londonban ün­neplő Doráti Antalt fotö: mti és a szerző Az angol himnusz után a „Happy birthday"-jel köszöntötte a 80. születés­napját ünneplő Doráti Antalt, a Royal Philharmonic Orchestra a londoni Royal Festival Hallban. A királyi családot képviselő Anna hercegnő jelenlé­tében, a zsúfolásig telt koncertterem csaknem 3000 főnyi közönsége felállva, vastapssal tisztelgett a magyar származású karmester előtt. Az ünnepi koncerten Doráti Beethoven-ciklusának betetőzéseként ezúttal a II. (B-dúr) zongoraverseny (Ilse von Alpenheim előadásában) és a IX. szim­fónia szerepelt műsoron. Az Orömóda előadásával valóságos magyar estté avatta a hangversenyt Doráti, hiszen a brightoni Fesztivál Kórus magyar szár­mazású vezetője Heltay László és a szimfónia kórustételeinek szólóit éneklő Csavlek Etelka, Komlósi Ildikó, Fülöp Attila és Kováts Kolos együtt osztoztak a közönség hangos ovációjában. A vezető angol napilapok megemlékeztek Doráti születésnapi koncertjéről, meleg hangon szóltak a kilencedik évtizedébe lépett mester művészetéről. A Daily Telegraph megszólaltatta az ünnepeltet, aki hangsúlyozta magyar­ságát és nem szűnő munkakedvét. Hazánk londoni nagykövete, Domokos Mátyás fogadást adott Doráti Antal tiszteletére, amelyen az angliai magyarság kiemelkedő személyiségei is részt vettek. 11

Next

/
Thumbnails
Contents