Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-05-08 / 9. szám
FELVETEL A DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEMRE MIND GYAKRABBAN GYÓGYÍTHATÓ A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem külföldi hallgatók számára is indít egyetemi képzést. Nappali tagozat ,a bölcsészettudományi karon: magyar nyelv és irodalom; angol nyelv és irodalom; orosz nyelv és irodalom; latin nyelv és irodalom. A természettudományi karon: matematika, fizika, kémia. A képzés időtartama 5 év. Az oktatás a nem idegen nyelvi szakokon magyar nyelven folyik, ezért a nyelvet nem beszélők számára egyéves nyelvi előkészítő tanfolyamot indítanak. Az első évben a szakmai tantárgyakból szükség esetén angol és német nyelven konzultálnak. A tandíj a természettudományi karon 250 USA-dollár, a bölcsészettudományi karon 200 USA- dollár havonta. Jelentkezési lapért és információért az alábbi címre lehet írni: Kossuth Lajos Tudományegyetem, Rektori Hivatal H—4010 Debrecen. Pf.: 37. Telex: 61-72-200 UNIVK H. KOPJAFA RÁCEGRES PUSZTÁN Illyés Gyula rácegrespusztai szülőháza közelében kopjafát avattak a költő emlékére FOTÓ: GOTTWALD KAROLY Egy dicsőszentmártoni székely fafaragóművész a Balaton partján emlékjelet faragott Illyés Gyula egykori felső-rácegresi szülőháza helyének méltó jelölésére. A kopjafát Tolna megye tanácsának elnöke avatta április 15-én, a költő özvegye és lánya jelenlétében. A szép oszlop a szekszárdi és a simontornyai múzeum, valamint a pálfai termelőszövetkezet támogatásával került helyére. Az a puszta egyébként, melyet Illyés talán egyik legnagyobb hatású művében tett halhatatlanná, ma már nem létezik. Fél kilométerrel odébb — a lebontott régi cselédsor romjainak felhasználásával is — szép, modern emberi lakhelyek együtteseként épült újjá Felső-rácegres. Feledni azonban nem szabad a régit, sőt, tilos is. Ezt szimbolizálja kőtalapzatán a kopjafa, egy lágy hajlatban, a pálfai termelőszövetkezet csikótelepének tőszomszédságában . O. I. IMiffig Nemzetközi Rákkongresszus Budapesten öt földrész legkiválóbb kutatói, gyógyítói (várhatóan közel 8 ezren) találkoznak Budapesten 1986. augusztus 21. és 27. között, hogy tanácskozzanak a világot mindmáig leginkább rettegésben tartó kór, a rákos daganatok megelőzéséről, gyógyításáról. A Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) egyrészt a magyar onkológia nagyszerű múltbeli eredményei elismeréseként, másrészt a napjainkban elért kiemelkedő kutatói és gyógyítói eredményekért (mindenekelőtt a méhnyakrák, az egyik legpusztítóbb tumorfajta visszaszorításáért) adta a 14. Világkongresszus megrendezésének megtisztelő feladatát Magyarországnak. A magyar onkológia kutatás és terápia már a múlt században is kivételes eredményeket mondhatott magáénak. Krompecher Ödön neve, gyógyítási eredményei alapján világszerte ismert, az egyik bőrráktípust róla nevezték el. Kaposi Móricz neve legalább annyira tudott: az ő tevékenysége is a bőrrákokkal, valamint a rosszindulatú érdaganatokkal kapcsolatos. Marek József az állati daganatok kutatásának világszerte elismerten legnagyobb egyénisége, az ő alapmegállapításai, illetve „Állatorvosi belgyógyászat” című könyve nagy tekintélynek örvendenek. Megemlítendő még, hogy két Nobel-díjasunk, Szent-Györgyi Albert és Hevesy György alapkutatásainak bizonyos eredményeit az onkológia is hasznosítja. Nem érdektelen megemlítenünk, hogy magyar származású vezetője volt, vagy van még ma is a stockholmi, a manchesteri és az indianapolisi rákkutató intézeteknek. S hogy úgyszólván nincs az öt kontinensen olyan daganatokkal foglalkozó kutatóintézet vagy klinika, ahol ne találnánk felelős vezető beosztásban magyar tudósokat, klinikusokat. A mai hazai kutatás és gyógyítás alaphelyzete az, hogy Magyarországon mind a mai napig — az elért, valóban nagyszerű eredmények ellenére — a halálokok között a daganatos betegségek állnak a második helyen. Ezen belül is a cervix (méhnyakrák) okozta — még egy évtizeddel ezelőtt is! — az egyik leggyakoribb rákos halálozást. Ezen a helyzeten sikerült gyökereiben változtatni: a méhnyakrák a 6. helyre szorult vissza a halált okozó daganatos betegségek körében. Dr. Töttösy Béla főorvos, az Országos Onkológiai Intézet Nőgyógyászatának vezetője és dr. Bodó Miklós, az Intézet Citológiai Osztályának főorvosa az 1986-ban az egész országra kiterjesztendő „Cervix-program" világfigyelmet keltő eredményeit elsősorban a megelőző rákszűrés (preventive screening) hatékonyságának tudják be. A 20—70 éves korban elvégzett (kétévente ismételt) klinikai és kolposkópos vizsgálat (amelynek eszköze egy saját fényforrású tükrös műszer, mely 16-szoros nagyításban alkalmas a méhnyak vizsgálatára), kiegészítve a levált, vagy leválasztott sejtek mikroszkopikus (citológiai) vizsgálatával — közel teljes bizonyosságé diagnózisokra és terápiái ajánlásokra adnak módot. 1964-ben 25 600 ilyen szűrést végeztek, az esetek 85 százaléka késői stádiumban felfedezett méhnyakrákos megbetegedés volt. 1985-ben, amikor már 1 millió 150 ezer szűrést hajtottak végre, ez körülbelül az ország szűrendő nőlakosságának fele, a betegek 85 százalékát már korai stádiumban tudták diagnosztikáim, amikor mintegy 95 százalékos bizonyossággal gyógyítani képesek. Hasonló országos szűrőprogram a világon csak Finnországban, Izlandon és Svédországban, illetve a Szovjetunió egyes köztársaságaiban és néhány szocialista ország megyéiben, nagyvárosaiban van. A magyar módszereket a WHO ajánlása alapján modellként tanulmányozzák. Az elért magyar eredmények még jobbak is lehetnének, hiszen a meglévő kapacitás a nőlakosság további jelentős részének szűrését tenné lehetővé. Ez azért maradt el, mert nem elég hatékony a propaganda, tartós az idegenkedés, a „félelem". Pedig a kivételes felkészültségű gyógyítók és a magas orvostechnikai adottságok révén a korai stádiumban lévő rákot úgy kezelik, hogy a páciens teljes értékű nő marad, gyermekeket szülhet, zavartalan nemi életet élhet. A sebészet mellett egyéb eszközökkel, radioaktív „kobaltágyúikkal”, valamint az immár több tucatra tehető gyógyszerkészítménnyel és egyéb kemoterápiái eljárásokkal ugyancsak eredményesen gyógyítanak. Az Országos Onkológiai Intézet Citológiai Osztályán évente 20—25 szűrőasszisztenst képeznek ki. Ma már az ország 72 laboratóriumában 142- en foglalkoznak a beérkező kenetek mikroszkopikus vizsgálatával, rendszerezik és számítógépen dolgozzák fel azok eredményeit. Ennek az intézetnek a szervezete és működési sémája is — WHO-modell. A mai magyar onkológiai gyógyítás és kutatás kiemelkedő személyisége, a 14. Nemzetközi Rákkongresszus főtitkára, dr. Eckhardt Sándor akadémikus mondja, hogy 1986. január 1-ig 4658 gyógyító-kutató onkológus jelentkezett az öt kontinensről a budapesti kongresszuson való részvételre, de az előzetes jelzések alapján 7 ezer körüli érkezőre számíthatnak. Bizonyosra vehető, hogy a budapesti kongresszus lesz az 1986- os év legnagyobb létszámú tudományos világrendezvénye. Eckhardt akadémikus szerint a kongresszus résztvevői hírt adnak majd a ma ismert mintegy 140 fajta daganatos megbetegedés több mint 40 százalékának hagyományos módszerekkel és eszközökkel való teljes gyógyíthatóságáról. És arról is, hogy ha ez az arány évente 1,5—2 százalékkal javítható, úgy 2000-re elérhetjük a daganatos megbetegedések 70— 75 százalékának gyógyíthatóságát. Ha viszont időközben sikerül minőségében is eltérő terápiái módszereket kidolgoznunk — mondotta Eckhardt professzor —, például a nemrég felfedezett onkogének molekuláris szintű sebészete terén — és erről a magyar delegációnak is lesz érdeklődést kiváltó mondanivalója a kongresszuson —, úgy a rák gyógyítási feltételei érdemben javulhatnak. Az új sugárforrások energiáinak kombinációi, továbbá a lézersugaras kezelés is hozzájárulhat ahhoz, hogy egyre kevesebb rákos megtegedés bizonyuljon gyógyíthatatlannak. SZOLNOK PÉTER Az előkészítő iroda címe: Congress Bureau MOTESZ, Mrs. A. Rubányi Budapest, Hungary 1361 POB 32. Telefon: 36 1 125-012. Telex; 224204 Di. Eckhardt Sándor akadémikus Dr. Bodá Miklós főorvos az asszisztenstanfolyamon FOTO: BlRO sAndor 5
