Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-25 / 8. szám
A WILLIAM PENN SZÁZ ÉVE (4.) Mint minden nagy múltú szervezet, a William Penn is őrzi, ápolja a közösségért legtöbbet tevő, működését-fejlődését előrevivő személyiségek emlékét. Sorozatunk eddigi fejezeteiben nyomon kísérhettük a 100 éves egyesület históriáját, a bevándorlók és leszármazottaik körülményeinek változását. Ezúttal eddigi interjúalanyunk. Puskás Julianna történész, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a William Penn néhány kiemelkedő alakjának portréját vázolja föl. PÁLINKÁS MIHÁLY Pálinkás Mihály nevével a Verhovay Segélyegylet megalapítói, a „charter” aláírói között találkozhatunk. 1861-ben született a Sopron megyei Fertőendréd községben. 21 éves korában vándorolt ki Amerikába. A fiatal asztaloslegény egy Hazelton város melletti kis bányatelepen kapott munkát. Tizenhét évig bányászkodott. Rövid ideig hajójegy és pénzküldő irodát is nyitott Phillipsburgben, de az akkori rossz gazdasági viszonyok ennek feladására késztették. Visszatért a szénbányába, amelyet 1899-ben hagyott el. Népes családja volt, 12 gyermeket nevelt föl. Az 1920-as években Mentorban (Ohio) farmot vásárolt és három fiával azon gazdálkodott. A feljegyzésekből értelmes, nagyon tevékeny és társai körében népszerűségnek örvendő személy képe bontakozik ki előttünk. „Kétségtelen, hogy szívének egész melegével ragaszkodott az egylethez, amelyet mint alapító tag mindig a maga gyermekének tekintett” — olvashatjuk az egylet 50. évfordulója alkalmából megjelentetett albumban. A rendkívül tevékeny ember éppen nagy cselekvési vágya folytán sokszor került ellentétbe a tagsággal. Haláláig tagja maradt a Verhovay Segélyegyletnek. 1937 nyarán 55 év távoliét után az idős, 76 éves Pálinkás Mihály a Verhovay csoporttal Magyarországra látogatott. DARAGÓ JÓZSEF Daragó József 1874-ben, a Borsod megyei Szomolya községben született. A kassai püspöki pedagógián szerzett tanitói oklevelet. Nem tudjuk pontosan, mikor vándorolt ki. A krónika csak annyit közöl, hogy a „sors fiatalon hozta ki Amerikába, ahol eleinte nehéz gyári munkával kereste meg kenyerét.” Viszonylag rövid idő múlva azonban üzleti tevékenységbe fogott, Ohio állam Akron városában nagy húsüzlete volt. Az ő nevéhez fűződik a Verhovay több tízezres szervezetté fejlesztése. Az 1917. évi közgyűlésen ő állott annak a csoportnak az élére, amely az egylet működésének új alapokra helyezését követelte. Amikor 1923-ban sikerült a reformokat elfogadtatni, Daragó egy időre kimaradt az egylet központi tisztviselő karából. 1931-ben választották meg ismét elnöknek, s e tisztségében 1943-ig megmaradt. A Verhovay egylet irányításában szerepe mindig a „rendcsinálás” és az újítás volt: az ő nevéhez fűződik a kor szerinti fizetési ráta elfogadtatása, a hivatásos tagszerző gárda és a második generáció egyleti tevékenységét ösztönző módszerek kialakítása, az 1930-as években a csoportos magyarországi látogatások szervezése. Elnökségének ideje alatt a Verhovay taglétszáma megduplázódott. (1943-ban valamivel több mint 50 ezer.) 1938-ban a Magyarok Világszövetségének kongreszszusán hasznos javaslatot tett a magyar etnikai öntudat ápolására. ^ DEZSŐ • *** JÁNOS Dezső János az Abaúj megyei Gönc községben született 1871- ben. 18 éves volt, amikor az Újvilágba hajózott. 1889-ben telepedett le Bridgeportban. Gyári munkásként kezdte, majd 22 évig volt hentes és mészáros üzlete, valamint több éven át hajójegy, pénzküldő és közjegyző irodája is. Sikeres üzleti tevékenysége eredményeként alelnöke lett a Bridgeporti „Westend Savings Banknak”. 1892-ben a „Bridgeporti Szövetség” — hivatalos nevén akkor „Amerikai Magyar Segélyező Szövetség” alapítói között volt. 1906-ban ő képviselte a szervezetet Budapesten a Washington-szobor avatási ünnepségén. 1912-ben választotta meg a közgyűlés az egylet elnökének. Ezt a tisztséget több mint három évtizeden át, 1943-ig töltötte be. Egyik alapítója az Amerikai—Magyar Szövetségnek 1906-ban. és lelkes támogatója volt a „Független és Demokratikus Magyarországért” programnak, amelyet Károlyi Mihály az amerikai magyarság körében 1914-ben hirdetett meg. BENCZE JÁNOS Az 1920-as évektől a Verhovay Segélyegyletben Daragó József mellett a legismertebb személyiség, Bencze János volt. 1882-ben született a Borsod megyei Boldva községben. 1901-ben diósgyőri vasgyári munkásként vándorolt ki Amerikába. A 19 éves ifjú itt textilmunkásként kezdte, s hamarosan belépett a Verhovay egyletbe. 1915-ben választották meg az igazgatóság tagjának, 1926-ban pedig központi titkárnak. Ezt az állást 15 éven át tartotta, majd 1943-tól 1955-ig az egyesület elnöke volt. Népszerűség és köztisztelet övezte — nemcsak a Verhovay egyletben, hanem a magyar bevándoroltak szélesebb körében is. Elnöksége alatt érte el a „Verhovay tábor” a közel 60 ezres létszámot. Ő kezdeményezte a Verhovay és a Rákóczi egyesülését és vezette ennek tárgyalásait. VARGA ISTVÁN Varga István 1877-ben született az Ung megyei Császló községben. 18 éves korában. 1897- ben vándorolt Amerikába. Megtanulta a gépi hímzést és 11 évig ezzel kereste kenyerét. Többféle üzleti vállalkozás után 1923-ban alapította meg az „American Bottling Co.” céget amelyet évről évre tovább fejlesztett, ismertté tett egész Connecticut államban. Két évtizeden át, 1927-től 1947-ig töltötte be a Rákóczi Egyesület elnöki tisztjét. Visszavonulásakor örökös tiszteletbeli elnökké választották meg. Egyházi, egyleti és társadalmi téren törhetetlen magyarságát, a magyarok összefogásának, közösségi szervezeteik fenntartásának szükségességét hirdette. Álma és kívánsága volt, hogy a nagyobb amerikai magyar egyletek egy táborba tömörüljenek. Nyomdokaiba fia, Louis Varga lépett, aki fiatalon lett a Rákóczi Egyesület angol osztályának szervezője, s 1955-től a William Penn igazgatóságának tagja, később egyik alelnöke. RÉVÉSZ KÁLMÁN A William Penn Fraternal Association első elnöke Révész Kálmán volt. 1898. szeptember 11-én született Kassán, ott végezte középiskolai tanulmányait is. Érettségi után Budapestre került, ahol a Keleti Akadémia tagja lett. Az 1. világháborúból visszatérve rövid ideig a kereskedelmi minisztérium tisztviselője volt, majd a „Futura” és a Magyar—Olasz Bank kötelékében dolgozott. 1923. március 17-én érkezett az USA-ba, s már abban az évben tagja lett a Verhovay Segélyegyletnek, 1932—1943-ig központi számvevője, 1944-től 1955-ig központi titkára volt az egyletnek. 1955-től — 1961-ben bekövetkezett hirtelen haláláig a William Penn elnökeként dolgozott. Személye fraternális körökben Amerika-szerte ismert volt. Egy ideig elnöke volt a National Fraternal Congressnek és a Fraternális Egyesületek Pittsburghi Szövetségének. MACKERT GYULA A William Pennben a . grand old man”-ként ismert Mackert Gyula 1902-ben született az Ugocsa megyei Tóterebes községben. Apja 1903-ban édesanyja 1913- ban vándorolt Amerikába. A 11 éves fiú és testvérei otthon maradtak. A 19 éves ifjú 1921-ben érke-14
