Magyar Hírek, 1986 (39. évfolyam, 1-26. szám)
1986-04-10 / 7. szám
CS. SZABÓ-GYŰJTEMÉNY PATAKON Az író hagyatéka A ködös alkonyaiban a csúszós avaron bukdácsolunk a sárospataki temetőben. Kísérőnk Újszászy Kálmán professzor, a Tiszáninneni Református Egyházkerület főgondnoka. Kertje végéből kapu nyílik a sírkertre, amelyet az 1985- ben elhunyt Cs. Szabó László író nyughelyül választott. A meglehetősen elhagyatottnak tűnő temető egyik, a kollégiumtól legtávolabb eső sarkában emelkedik az az egyszerű fejfával jelzett, horpadozó halom, amely az író földi maradványait őrzi. A csokrokkal borított sírhant beroggyant oldala nem a gondozatlanság jele, hanem arról árulkodik, hogy nem régen emelték. A nagy múltú iskolaváros érdemdús professzorai, paptanárai, hírnevet szerzett diákjai nyugszanak a valaha díszes, súlyos kövek alatt. Mégis: talán a frissen gyalult fejfán álló név a leghíresebb a sokmindenről regélő temetőhelyen. Sárospatak büszke arra, hogy az író végső nyughelyül és hagyatékának gondozójául e szívéhez közel álló helyet választotta. „Egy csepp magyar vér sincs bennem. Apám családja egyik ágon református, másikon katolikus székely Udvarhely székből, egy ágacskája olasz törzsön fogant tovább; anyámé Küküllő-vidéki szász” — vallja önéletírásában az 1905-ben Budapesten született Cs. Szabó László. A gyermekkor boldogságos, egész életére nyomot hagyó éveit Kolozsváron töltötte. Ez az a hely, ahová mindenhonnan visszavágyott. 1971-ben ezt írta Londonban: „De azért ha egy varázsló megkérdezné: hova röpítsen szellemcsuklyában, azt felelném, tegyen le most mindjárt a Farkas utca torkolatánál, hadd nézzem a végében a református templom csupasz, hatalmas ormát, s ha kinéztem magam, fönn a madarakat, amint szállnak még keletebbre, mint a dalban, Menaság felé.” Az ősök és a nagy szellemi elődök lakta Házsongárdi temető helyett mégis a patakit választotta, mert a „hely szelleme” megfelelt konok következetességének, egyenes gerincének, választékos ízlésének. Mi azt mondjuk: Cs. Szabó László hazatért. Ö biztosan találna korrigálni valót e tőmondaton, márcsak azért is, mert hitt abban, hogy nincs végleges szöveg ... Az író csaknem tizenegyezer kötetes könyvtára, valamint a folyóirat- és katalógusgyűjtemény még az elmúlt esztendőben megérkezett Sárospatakra és tudományos rendszerezésre, feldolgozásra vár. A Tiszáninneni Református Egyházkerület Tudományos Gyűjteményének igazgatója, Benke György a hagyaték összecsomagolásakor sze-1. Vas Istvánnal az első hazalatogatáskor 2. Olvasók gyűrűjében 3. Weöres Sándor költővel a tiszteletére rendezett baráti fogadáson (háttérben Czine Mihály) 4. írótársak dedikációi 18
